Bár jóval kevesebb céget ellenőrzött az idei első negyedévben a munkaügyi hatóság, köztük arányaiban sokkal több szabálytalan munkáltatót talált. Az ellenőrök az alig több, mint 4 ezer vizsgált vállalkozás 68 százalékánál tártak fel valamilyen jogsértést, miközben tavaly még "csak" 60 százalékos volt a "találati arány" - olvasható a portálon.

A tavalyi és az idei első negyedévben csaknem azonos számú, mintegy 12 ezer szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalóra bukkantak így. Ám míg ez tavaly a vizsgált dolgozók felét jelentette, addig az idén több mint a kétharmadát. A feketemunkán kapott dolgozók aránya pedig 2011 óta soha nem volt ilyen magas, az ellenőrzött munkavállalók közül minden nyolcadik bejelentés nélkül dolgozott.

A Népszava szerint nem lehet mindent a koronavírusra fogni: az építőipari ellenőrzések számát például nem befolyásolta a járvány (2019-ben 1172, 2020-ban 1103 ellenőrzés történt), mégis jóval több feketén dolgozó bukott le. Míg tavaly az összes feketemunkás harmada (750 fő) dolgozott az építőiparban, addig az idén 43 százalékuk (1065 fő). A személy- és vagyonvédelemben az ellenőrzött dolgozók 18 százalékát dolgoztatták feketén (tavaly 11 százalékukat), a kereskedelemben minden tizedik munkavállalót érintett a jogsértés (a tavalyi 9 százalék után).

A koronavírus által különösen sújtott vendéglátásban 2011 óta nem volt ilyen magas, több mint 16 százalékos a feketén dolgozók aránya.

- írja a lap.

Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem szorította vissza a feketefoglalkoztatást. Az e téren legáltalánosabb jogsértés, a bejelentés nélküli foglalkoztatás továbbra is szándékos, adóelkerülési célzatú, a munkáltatók pedig azért nem változtatnak a "jól bevált" gyakorlatukon, mert a kevés ellenőrzés miatt nincsenek kitéve a lebukás veszélyének. Amikor mégis rajtakapják őket, "adminisztrációs hibára", a "könyvelő mulasztására",  "próbamunkára", vagy "első munkanapra" hivatkoznak.

Szintén gyakori a részmunkaidős bejelentés, amely mellett teljes állásban dolgoznak a munkavállalók, a fizetésbeli különbséget pedig zsebbe kapják.  Az is előfordult, hogy a munkavállaló akkor szembesült azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, amikor a kilépéskor a munkáltató nem adta ki az igazolásokat. Ez az utóbbi időben egyre gyakoribb szabálytalanság. A munkáltatók sokszor nem fizetik ki az utolsó havi munkabért sem.