Ha egy magyar munkavállaló a nyugat-európai állások között böngészik, akkor - lényegében az uniós munkaerőpiac megnyitása óta - azzal szembesülhet, hogy a legtöbb hirdetésben közzéteszik, hogy pontosan, vagy legalább bérsávok alapján mekkora havi juttatásra számíthat egy adott helyen. 

A nyugati példa a régiós országokban is terjed, Szlovákiában például már 2018 óta kötelező minden egyes álláshirdetésben feltüntetni a bruttó alapbért. Ehhez képest Magyarországon semmilyen szabályozás nem létezik erre vonatkozóan. Egyre több vállalat van ugyan, amely felismerte, hogy a fizetési adatok közzététele fontos és hatékony információ a toborzásnál, vagyis az átláthatóság "érték" lehet, ám a többség továbbra sem hajlandó az önkéntes adatközlésre.

QP | Quality Placement

Még mindig igen elterjedt az álláshirdetésekben a "versenyképes fizetés", vagy épp a "vonzó juttatási csomag" elcsépelt és semmitmondó szlogenje, amely jobb esetben legfeljebb arról győzi meg az álláskeresőt, hogy nem fog kevesebbet keresni, mint máshol, de inkább csak azt üzeni, hogy a munkát nem ingyen kell elvégeznie. Ezzel szemben a pályázók többsége szereti, ha a megszerezhető jövedelem az álláshirdetésben szerepel.

Hogy számos munkáltató miért nem szívesen osztja meg a nagyvilággal, hogy mekkora fizetést kínál annak sok oka lehet - például fél, hogy nem lesz megfelelő jelentkező, tart a konkurenciától, és egyebek - de nyilvánvalóan ezzel azt is sugallja, hogy az adott vállalatnál nem publikus, ki mennyit keres. 

Mi a helyzet odabent a munkahelyeken?

Arról már jóval nehezebb általános képet kapni, hogy a magyar munkahelyeken életében mennyire jellemző a bértranszparencia. A hr-szakmában a növekvő munkaerőhiánnyal párhuzamosan egyre nagyobb jelentőséget kapott a pletykakutatás: a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a munkahelyeken a fizetésről pletykálnak a legtöbbet, és a dolgozók villámgyorsan tájékozódnak egymástól is.

Ha egy cégvezetés folyamatosan titkolózik, miközben kiderül, hogy mindenki annyi bért kap, amekkorát ki tudott magának harcolni, és a dolgozók fizetése semmilyen összefüggésben nincs a tudásukkal, tapasztalatukkal, teljesítményükkel, az bizony a mai világban csúnyán visszaüthet. Hiszen az elmúlt években már nem csak informatikusok, hanem például üzemi operátorok is rendszeresen kapnak telefonhívást, vagy közösségi média megkeresést a konkurens cégek toborzóitól. 

Az emberek megtartásánál, motiválásánál kulcsszerepet kaphat a bérek átláthatósága, így valószínűleg a munkáltatók szemléletváltása is tükröződik a kutatás eredményeiben.


Az is kiderült, hogy a nők valamivel jobban tájékozottak - ami némileg ellentmondásos, ha azt nézzük, hogy a kutatásban egy mindenkire kiterjedő jogra kérdeztünk rá. Meglehet, hogy a munkáltatók a hölgyekkel szívesebben osztanak meg bizalmas információkat, de nem elhanyagolható szempont, hogy a nők aktívabb szerepet visznek a belső információáramlásban, a pletykákban. 

Kiderült az is, hogy a fiatal korosztály jobban tájékozott, ami rávilágít az informális csatornák jelentőségére. Vagyis a magyar vállalatok jó részénél a fizetések átláthatósága nem feltétlenül azt jelenti, hogy a munkáltató kifüggeszti a bértáblát a faliújságra, hanem a számokat leginkább az tudakolhatja meg, aki nagyon érdeklődő. A fiataloknál ez inkább téma, hiszen hajlamosabbak arra, hogy bármikor munkahelyet váltsanak. Az idősebb korosztály tájékozottsága is arra utalhat, hogy gyakran bizalmasan kezelt információkról van szó, hiszen a tapasztaltabb kollégák nagyobb rálátást nyerhetnek.   


Az alábbi adatok már sokkal egyértelműbb képet tükröznek abból a szempontból, hogy a magasabban képzett dolgozókat foglalkoztató cégeknél inkább törekszenek a transzparenciára, a szervezeti kultúra fejlesztésére.

 

2015-öt megelőzően, vagyis az általános munkaerőhiány elterjedése előtt nem volt szokás a béradatokat kiteregetni, ez a "konzervatívabb" szemlélet inkább fennmaradhatott a vidéki munkahelyeknél. Minél kevesebb a lehetőség a munkahely-váltásra, a munkáltató annál kevésbé érdekelt abban, hogy a dolgozója "beavatott" legyen. 


Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"