Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az év második hónapjában alig több mint három és félezer új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon - derül ki a Datahouse Kft. adataiból. (A három és félezerből a kishaszonjárművek bő ötszáz darabbal képviseltették magukat.)

Januárhoz képest a februári adat némi javulást jelez, ám az egy évvel korábbihoz viszonyított visszaesés gyorsult, a mínusz immár meghaladja az 58 százalékot az év eleji 55 százalékot követően.

Hozzá kell tenni, hogy a 2009-es bázisadaton már jócskán éreztette a hatását a válság, hiszen a tavaly februári 8,5 ezres adat 36 százalékkal múlta alul a 2008 februári 13,3 ezres szintet. A két év alatt bekövetkezett visszaesés meghaladja a 73 százalékot.

Fej-fej mellett a Skoda és a Ford

Az év első két hónapjában a piacrészesedést tekintve a Ford áll az élen, 11 százalék feletti súllyal, majd kevéssel lemaradva a Skoda következik. Csak a személygépkocsikat tekintve fordított a helyzet, ráadásul itt a februári adatok alapján viszont nőtt is a cseh márka előnye. A korábbi évek listavezetője, a Suzuki csak a 8. helyre futott be a személygépkocsi-piacon, mindössze 255 autóval.



Maradva a személyautóknál, a modellek listáját 392 darabbal a Skoda Octavia vezeti, majd a Ford Focus és a Volkswagen Golf következik. A Skoda a Fabiával is szerepel a top 10-ben, méghozzá az 4. helyen, megelőzve a Renault Megane-t, az Opel Astrát és a Ford Fiestát is. A Suzuki SX4-ből két hónap alatt eladott 134 autó csak a 8. helyre volt elég. Az esztergomi gyártó a jelek szerint csak ebben a modellben bízhat a magyar piacon, hiszen a Swiftekből mindössze 59 darab talált gazdára, ami a 27. helyre volt elég, míg Splashből 38 kelt el.

A Suzuki gyenge szereplését, illetve a Skoda és a Ford előretörését részben az magyarázhatja, hogy a japán márka nem tartozik a céges (flotta)vásárlók kedvencei közé. Márpedig a hazai piacon épp ez - az átlagnál kisebb visszaesést mutató - szegmens vált a legmeghatározóbbá. A tavalyi, mintegy hatvanezer eladott gépkocsiból negyvenezret ugyanis nem magánszemélyek vettek meg, és valószínűleg ez év elején is hasonló volt ez az arány.


Rosszabb lesz a március

Vélhetően a március további visszaesést hoz majd a hazai újautó-piacon, a hitelezési feltételek szigorodása miatt. Amint arról beszámoltunk, Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára szerint a legkeresettebb kis- és alsóközép-kategóriás autók esetében eddig több mint 50 százalékban olyan finanszírozási ügyletek köttettek, ahol a vásárló által vállalt önrész mértéke alacsonyabb volt a most forintalapú hitelkonstrukció esetén meghatározott 20, illetve forintalapú pénzügyi lízing esetében előírt 25 százalékos minimális szintnél.

Szakértők szerint az ilyen vevők zöme számára lényegében kigazdálkodhatatlan az euróalapú kölcsön/pénzügyi lízing 35-40 százalékos szintje. Az autót vásárolni akarók egy része vélhetően vállalja a drágább finanszírozást nyújtó forinthiteleket, ám az optimista piaci szereplők is úgy vélik, hogy legalább 20 százalékkal esik majd vissza ebben a szegmensben a hitelkereslet - az átlag inkább 40 százalék körüli visszaesést prognosztizál.

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) társelnöke úgy véli, hogy a devizahitelekhez rendelt magasabb önerő ez kedvezőtlenül hat az alacsonyabb kategóriájú gépjárművek eladására, miközben a valódi vásárlóerő nemzetközi viszonylatban is ezen a területen van jelen a legerőteljesebben. A pénzügyi felügyelet emellett elfeledkezett azokról a potenciális ügyfelekről - tette hozzá Erdélyi -, akik magyar állampolgárok, de devizában veszik fel a fizetésüket és egyébként rendkívül jó adósnak számítanának az autópiacon. Ők jó eséllyel külföldön vásárolhatják és finanszíroztathatják majd autóikat.