Megmarad a szaldóelszámolás a napelem-telepítéseknél az otthonfelújítási támogatást igénybe vevőknek, ami hozzájárul ahhoz, hogy a Klíma-és Természetvédelmi Akciótervben foglalt célnak megfelelően 2030-ra legalább 200 ezer, átlagosan 4 kW-os napelemes rendszer kerüljön telepítésre a háztartásoknál – jelentette be Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.

A korábban elfogadott jogszabályok a 2021. július 1-jét követően telepített napelemes rendszerekre már olyan kereskedői és elosztói szerződést követeltek volna meg, amely nem tenné lehetővé az éves szaldóképzést, a kormány döntése értelmében azonban július elsejétől nem vezetik be a bruttó elszámolást, ha a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatást napelemes rendszerek telepítésére veszik igénybe.

Kapcsolódó

Radikális átalakulásra készült július 1-jével a hazai napelemes szektor: megszűnt volna az állami támogatás és a szaldós elszámolás kombinálásának a lehetősége. Akik igénybe akarták venni az otthonfelújítási programot vagy más állami segítséget, azok csak a kedvezőtlenebb megtérülési mutatókat kínáló bruttó elszámolással szerződhettek volna az áramszolgáltatóval.

Az államtitkár szerint a tegnap megjelent rendeletmódosítás alapján a családok a programban továbbra is úgy igényelhetnek az újonnan telepített napelemes rendszerekre 50 százalékos támogatást, hogy a közcélú hálózatba betáplált és a vételezett villamos energiát éves szinten összesítik, annak egyenlege mértékéig sem energiadíjat, sem rendszerhasználati díjat nem szükséges fizetni. Ezzel a hálózat az egész évre ingyenes energiatárolási és szállítási szolgáltatást nyújt és lehetőség van a nappali többletet éjszaka használni vagy a nyári többlettermelésből fedezni a téli áramigényt.

Az éves szaldó feletti termelést az áramszolgáltató vállalkozások a fogyasztói szerződés szerinti termékáron vásárolják meg a számlaképes kistermelőtől; az ügylet évi 12 ezer kWh mennyiségig személyi jövedelemadó-mentes. Az éves szaldó feletti fogyasztásért a felhasználónak a szerződése szerinti bruttó fogyasztói árat kell megfizetnie.

Jelentősen élénkülhet a napelemes piac

A napelemes rendszert építők körében egyértelműen a szaldós megoldás volt a népszerűbb. Az első negyedévben a szigorítás miatt komoly roham indult a napelemes cégeknél, hogy a júliusi határidőig elkészüljenek a beruházások és időben tudjanak szerződni az áramszolgáltatókkal. A mostani döntés, ha hasonló rohamot nem is, piaci élénkülést mindenképpen hozhat.
Kujáni Péter tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban komoly bizonytalanság volt a napelemes szektorban a cégek és a vevők részéről egyaránt. Mivel a bruttó elszámolás pontos feltételei tisztázatlanok maradtak, sokan kivártak, inkább elhalasztották a beruházást. Más családok pedig a tavaszi roham idején csúsztak le a lehetőségről a napelemes cégek túlterheltsége miatt. Várhatóan ők a következő hónapokban megjelennek a piacon. Ez pedig kedvező hatással lesz a hazai megújuló energiatermelés évek óta stabilan növekedő mutatóira.

„A szaldós megoldás előnye abban rejlik, hogy a napelemek termelési csúcsain a villamosenergia-hálózatba feltöltött energiát ugyanazon az áron vásárolja meg a szolgáltató, mint amennyibe a termelési hullámvölgyekben a konnektorból vételezett áram kerül. Évente egyszer olvassák le a villanyórát és csak a különbözetet kell kifizetnie a tulajdonosnak – vagy ha többlete van, visszaigényelheti az áramszolgáltatótól. Így egy jól méretezett napelemes rendszerrel nullázni lehet a villanyszámlát. Ezzel szemben bruttó elszámolásnál az áram átvételi ára alacsonyabb, mint az eladási, így a megtakarítás átlagosan 60 százalék körül alakul – magyarázza Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.