Nem Simicska miatt sikeres a Metropol

− Pénzügyi szempontból hogyan alakult a Metropol tavalyi éve?

− Kedvezően, a 2010-es szerény nyereséget sikerült jelentősen megnövelni, de természetesen mi is ugyanazon a piacon dolgozunk, mint bárki más ebben a szakmában, s látjuk, hogy a hirdetési bevételek jelentősen csökkentek. Mi azért lehetünk elégedettek, mert mind az ügynökségi, mind a közvetlen vásárlásoknál növelni tudtuk piaci részesedésünket.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

− Minek köszönhetően?

− Erre azt is mondhatom, hogy a kollégák munkájának, de az állami kommunikációból is részesedtünk, jóllehet ez mindig fontos bevételi forrásunk volt.

− Az állami megrendelések aránya hogyan változott az elmúlt években?

− Az állam számára mindig is vonzó hirdetési közeg voltunk, a három-négy évvel ezelőtti számokhoz képest is tapasztalható növekedés, de közben volt egy nagy visszaesés. Mi az átlagos vagy afölötti életszínvonalú embereket találjuk meg, naponta több mint hatszázezer ember olvassa a lapot. Olyan tartalommal töltjük meg az újságot, ami függetlenné tesz minket. Olvasóink pedig nem elhivatottak a politika egyik vagy másik oldala irányába, "csak" egyszerűen a világ tényeire kíváncsiak; úgy gondolom, hogy ez az állam számára is nagyon fontos közeg.

− Az állami megrendelésben szerepet játszhatott az, hogy tavaly új tulajdonosa lett a kiadónak, aki kapcsolatban van például Simicska Lajossal?

− Az, hogy a tulajdonosunk kivel áll kapcsolatban, az az ő tiszte. A tulajdonosváltás talán egyetlen dolog miatt volt nagyon fontos. Mi a Metro világában egy nagyon pici szeletet képviseltünk, nálunk sokkal fontosabb országok voltak, a svédországi Metro forgalma körülbelül mintegy hússzorosa volt a miénknek, de a holland vagy a dán Metro is sokszorosa annak, amit a magyarországi hozott. Ezért a fontosságunk nem volt nagy, s amíg a profitot hoztuk, addig örültek neki, de nem ránk koncentráltak. A magyarországi tulajdonos számára viszont sokkal nagyobb szerepet töltünk be, mint az előző tulajdonosunknál, és ő ennek megfelelő figyelemben is részesített minket: elhatározásainkat, javaslatainkat sokkal hangsúlyosabban figyelembe vette, és ennek volt köszönhető az, hogy újabb városokban jelentünk meg az újsággal.

− A reklám hatékonysága szempontjából fontos a célközönség. Lehet tudni, hogy az ingyenesen terjesztett lap pontosan milyen közönséget ér, ki veszi el az újságot a különböző helyekről?

− Saját kutatásaink, valamint a Nemzeti Olvasottsági Kutatás eredményei is azt bizonyítják, hogy leginkább a már említett átlagos vagy afölötti nívón élő emberek olvassák a Metropolt; végeztünk olyan vizsgálatot is, ami azt kutatta, hogy nekik mi a fontos egy lap esetében. Arra jutottunk, hogy van egy olyan komoly olvasó réteg, amely a napilapokban nem feltétlen a politikai, bulvár vagy az ezekhez kapcsolódó tartalmakat akarja olvasni, csak egyszerűen szeretné tudni, hogy mi történik a világban. A kutatások azt is bizonyítják, hogy olvasóink kétharmada semmilyen más napilapot nem vesz a kezébe, tehát nekünk nagyon figyelni kell arra, hogy mit adunk az olvasóknak. Igyekszünk lényegre törőek, tömörek lenni, a világ minden fontos történéséről hírt adni.

− Mi a függetlenség garanciája?

− A szerkesztőség, amely egy összeszokott csapat − a tulajdonosváltás óta egyetlen új szerkesztő sem érkezett hozzánk. Mi változatlanul híreket közlünk, tárgyszerűen, kommentár nélkül, és az olvasóra bízzuk, hogy ebből milyen következtetésekre jut. Egyre nagyobb arányt képviselnek a saját anyagok, és sok esetben egy-egy fontos hír hátterét is feldogozzuk. Kutatásaink szerint olvasóinknak több mint kilencven százaléka úgy gondolja, hogy a Metropol független tartalmat ad. Ez a vizsgálati eredmény az utolsó három évben változatlan. Erre azért is figyelünk, mert a Metropol franchise-rendszerben működik, s ebben alapkövetelmény a függetlenség, illetve azért is, mert nagyon sok olyan hirdetőnk van, aki nem megy politikai napilaphoz, csak a független megjelenésű helyeken hirdet, és a napilapok közül talán rajtunk kívül nincs is más, amely teljesen független. Egyes hirdetőknél az is számít, hogy ne Damu Roland és egy halálhír közé kerüljön a reklámja, ezért választ minket.

− Az internet uralta világban versenyképes lehet egy nyomtatott napilap?

− Azt gondolom, hogy igen, hiszen ennek a lapnak az alapkoncepciója nem nagyon régi, mintegy húszéves. Akkor pontosan kitalálták, hogy melyik az az intervallum, amikor meg kell jelenni a lappal, és kik alkotják azt a közönséget, amelyet reggel utazás közben semmiféle hatás nem ér és semmiféle pluszinformációhoz nem jut. Az utazás egy unalmas tevékenység, s ha ebbe a közegbe valaki "bele tud lépni", és eközben a világról egy átfogó képet tud adni, akkor ezt az emberek szívesen veszik. Az ingyenes lapoknak is több változata van, az egyik, amikor szinte rátukmálják az olvasóra a lapot és a postaládáját megtömik vele, a másik pedig, amikor az emberek saját maguk határoznak arról, hogy elveszik az újságot. A kettő között óriási a különbség, s minket elvesznek. Ráadásul más lapokkal ellentétben mi annak megfelelően, hogy hová akarjuk pozicionálni magunkat, vagy a hirdetők igényeinek megfelelve, hatni is tudunk arra, hogy kik legyenek az olvasóink, hisz például a hirdetők céljainak megfelelő helyeken jelenük meg az újságokkal, s ezáltal tehát meg tudjuk találni a magunk és a hirdetők számára értékes olvasókat is.

− Ha jól értem, a Metropolnak Magyarországon a Helyi Théma a legfőbb konkurense.

− Ha az ingyenes lapokat nézzük, akkor valóban, de ők politizálnak, mi meg nem, őket beteszik a postaládába, minket pedig elvesznek, a Helyi Théma heti-, mi meg napilap vagyunk. Tehát nekünk igazából az a versenytársunk, akivel a hirdetési piacon kell megküzdenünk, ott pedig az elérés a legfontosabb szempont, vagyis a legnagyobb példányszámú napilapok a versenytársaink, függetlenül attól, hogy politika vagy bulvár a tartalmuk. Azt gondolom, hogy a Blikk és a Metropol egymás legnagyobb konkurensei, s ma már elmondható, hogy országos szinten is, hisz eddig csak Budapesten és a 18 megyeszékhelyen − vagyis Magyarország lakosságának mintegy egyharmada számára − voltunk elérhetőek, egy ideje azonban már az ország 59 városában. Ezzel viszont a lakosság 80-90 százaléka számára elérhetővé váltunk. Így már nincs olyan országos napilap, amelynek ne lehetnénk a versenytársai.

− Ezzel viszont növekedtek a költségek is. Gazdasági szempontból hogyan alakulhat az idei év?

− Egy befektetés akkor lenne ideális, ha még az adott évben megtérülne. A médiapiacon ilyen nincs. Az elvégzett számítások alapján középtávon gondoljuk megtérülőnek a befektetést, hiszen az országos jelenlétünknek, a példányszámunk háromszázezerről négyszázezerre történő növekedésének lesznek olyan hatásai, amelyek révén árat is tudunk emelni, ha pedig több olvasónk lesz, újabb hirdetők pártolhatnak hozzánk

− Nem lehet, hogy a tulajdonos politikai befolyásszerzése állt az országos terjeszkedéssel kapcsolatos döntés hátterében?

− Ez a mi javaslatunk volt, nem az övé. Üzleti megfontolás alapján döntöttünk közösen erről a terjeszkedésről.

− Az MTG Magyarországon egylapos kiadóként van jelen. Ez nem hátrány?

− Amikor a piac telítettségéről beszélünk, két dolgot kell megvizsgálni; egyrészt azt, hogy hány lapot vesznek meg az emberek, illetve hogy milyen a hirdetési piac. Számunkra csak az egyik − a hirdetési − piac telített, a másik nem. Hiszen például tavaly a Metropol születésnapján ötszázezer lapot jelentettünk meg, s mind elfogyott, tehát az ingyenes napilapból még nincs elegendő Magyarországon. Előttünk egyszerű az út, vagyis a fehér foltokat kell bekerítenünk. A kérdésére visszatérve: igen, bevételeink jelentős része egy forrásból származik, de vannak kisebb-nagyobb lábak, amelyek kezdenek erősödni − ilyen az online oldalunk, amelynek látogatottsága jelentősen megnőtt, sok esetben elég komoly a Facebook-aktivitásunk is. Ezek mellett a Kossuth Kiadóval való együttműködésünknek köszönhetően több millió könyvet értékesítettünk közösen.

− Említette már, hogy a Metropol franchise-rendszerben készül, amiért fizetni kell. Az önök számára mi hozadéka ennek a szisztémának?

− Természetesen vannak hozadékai is, s nálunk a franchise-rendszer nagyon jól működik, hisz egyrészt hirdetési bevételt generál − voltak olyan reklámok, amelyek csak ennek köszönhetően jelentek meg nálunk, s ennek is szerepe volt a tavalyi jó eredményünkben. Ez tehát a franchise mérhető haszna. A tartalom-előállításban is fontos szerepe van ennek, hisz például amikor Mexikóban kitört a H1N1-járvány, ahová újságíró nem tehette be a lábát, mi az ottani kollégának köszönhetően be tudtunk számolni a történtekről. Ez fordítva is elképzelhető, vagyis ha Magyarországon történik valami érdekes, akkor tőlünk is átveszik az anyagainkat, sajnos, a "legsikeresebb" a tévé ostromáról szóló írás volt. A bevétel és a tartalom mellett marketingszempontból is komoly előny számunkra a franchise-rendszer.