− Pénzügyi szempontból hogyan alakult a Metropol tavalyi éve?

− Kedvezően, a 2010-es szerény nyereséget sikerült jelentősen megnövelni, de természetesen mi is ugyanazon a piacon dolgozunk, mint bárki más ebben a szakmában, s látjuk, hogy a hirdetési bevételek jelentősen csökkentek. Mi azért lehetünk elégedettek, mert mind az ügynökségi, mind a közvetlen vásárlásoknál növelni tudtuk piaci részesedésünket.

− Minek köszönhetően?

− Erre azt is mondhatom, hogy a kollégák munkájának, de az állami kommunikációból is részesedtünk, jóllehet ez mindig fontos bevételi forrásunk volt.

− Az állami megrendelések aránya hogyan változott az elmúlt években?

− Az állam számára mindig is vonzó hirdetési közeg voltunk, a három-négy évvel ezelőtti számokhoz képest is tapasztalható növekedés, de közben volt egy nagy visszaesés. Mi az átlagos vagy afölötti életszínvonalú embereket találjuk meg, naponta több mint hatszázezer ember olvassa a lapot. Olyan tartalommal töltjük meg az újságot, ami függetlenné tesz minket. Olvasóink pedig nem elhivatottak a politika egyik vagy másik oldala irányába, "csak" egyszerűen a világ tényeire kíváncsiak; úgy gondolom, hogy ez az állam számára is nagyon fontos közeg.

− Az állami megrendelésben szerepet játszhatott az, hogy tavaly új tulajdonosa lett a kiadónak, aki kapcsolatban van például Simicska Lajossal?

− Az, hogy a tulajdonosunk kivel áll kapcsolatban, az az ő tiszte. A tulajdonosváltás talán egyetlen dolog miatt volt nagyon fontos. Mi a Metro világában egy nagyon pici szeletet képviseltünk, nálunk sokkal fontosabb országok voltak, a svédországi Metro forgalma körülbelül mintegy hússzorosa volt a miénknek, de a holland vagy a dán Metro is sokszorosa annak, amit a magyarországi hozott. Ezért a fontosságunk nem volt nagy, s amíg a profitot hoztuk, addig örültek neki, de nem ránk koncentráltak. A magyarországi tulajdonos számára viszont sokkal nagyobb szerepet töltünk be, mint az előző tulajdonosunknál, és ő ennek megfelelő figyelemben is részesített minket: elhatározásainkat, javaslatainkat sokkal hangsúlyosabban figyelembe vette, és ennek volt köszönhető az, hogy újabb városokban jelentünk meg az újsággal.

− A reklám hatékonysága szempontjából fontos a célközönség. Lehet tudni, hogy az ingyenesen terjesztett lap pontosan milyen közönséget ér, ki veszi el az újságot a különböző helyekről?

− Saját kutatásaink, valamint a Nemzeti Olvasottsági Kutatás eredményei is azt bizonyítják, hogy leginkább a már említett átlagos vagy afölötti nívón élő emberek olvassák a Metropolt; végeztünk olyan vizsgálatot is, ami azt kutatta, hogy nekik mi a fontos egy lap esetében. Arra jutottunk, hogy van egy olyan komoly olvasó réteg, amely a napilapokban nem feltétlen a politikai, bulvár vagy az ezekhez kapcsolódó tartalmakat akarja olvasni, csak egyszerűen szeretné tudni, hogy mi történik a világban. A kutatások azt is bizonyítják, hogy olvasóink kétharmada semmilyen más napilapot nem vesz a kezébe, tehát nekünk nagyon figyelni kell arra, hogy mit adunk az olvasóknak. Igyekszünk lényegre törőek, tömörek lenni, a világ minden fontos történéséről hírt adni.

− Mi a függetlenség garanciája?

− A szerkesztőség, amely egy összeszokott csapat − a tulajdonosváltás óta egyetlen új szerkesztő sem érkezett hozzánk. Mi változatlanul híreket közlünk, tárgyszerűen, kommentár nélkül, és az olvasóra bízzuk, hogy ebből milyen következtetésekre jut. Egyre nagyobb arányt képviselnek a saját anyagok, és sok esetben egy-egy fontos hír hátterét is feldogozzuk. Kutatásaink szerint olvasóinknak több mint kilencven százaléka úgy gondolja, hogy a Metropol független tartalmat ad. Ez a vizsgálati eredmény az utolsó három évben változatlan. Erre azért is figyelünk, mert a Metropol franchise-rendszerben működik, s ebben alapkövetelmény a függetlenség, illetve azért is, mert nagyon sok olyan hirdetőnk van, aki nem megy politikai napilaphoz, csak a független megjelenésű helyeken hirdet, és a napilapok közül talán rajtunk kívül nincs is más, amely teljesen független. Egyes hirdetőknél az is számít, hogy ne Damu Roland és egy halálhír közé kerüljön a reklámja, ezért választ minket.

− Az internet uralta világban versenyképes lehet egy nyomtatott napilap?

− Azt gondolom, hogy igen, hiszen ennek a lapnak az alapkoncepciója nem nagyon régi, mintegy húszéves. Akkor pontosan kitalálták, hogy melyik az az intervallum, amikor meg kell jelenni a lappal, és kik alkotják azt a közönséget, amelyet reggel utazás közben semmiféle hatás nem ér és semmiféle pluszinformációhoz nem jut. Az utazás egy unalmas tevékenység, s ha ebbe a közegbe valaki "bele tud lépni", és eközben a világról egy átfogó képet tud adni, akkor ezt az emberek szívesen veszik. Az ingyenes lapoknak is több változata van, az egyik, amikor szinte rátukmálják az olvasóra a lapot és a postaládáját megtömik vele, a másik pedig, amikor az emberek saját maguk határoznak arról, hogy elveszik az újságot. A kettő között óriási a különbség, s minket elvesznek. Ráadásul más lapokkal ellentétben mi annak megfelelően, hogy hová akarjuk pozicionálni magunkat, vagy a hirdetők igényeinek megfelelve, hatni is tudunk arra, hogy kik legyenek az olvasóink, hisz például a hirdetők céljainak megfelelő helyeken jelenük meg az újságokkal, s ezáltal tehát meg tudjuk találni a magunk és a hirdetők számára értékes olvasókat is.

− Ha jól értem, a Metropolnak Magyarországon a Helyi Théma a legfőbb konkurense.

− Ha az ingyenes lapokat nézzük, akkor valóban, de ők politizálnak, mi meg nem, őket beteszik a postaládába, minket pedig elvesznek, a Helyi Théma heti-, mi meg napilap vagyunk. Tehát nekünk igazából az a versenytársunk, akivel a hirdetési piacon kell megküzdenünk, ott pedig az elérés a legfontosabb szempont, vagyis a legnagyobb példányszámú napilapok a versenytársaink, függetlenül attól, hogy politika vagy bulvár a tartalmuk. Azt gondolom, hogy a Blikk és a Metropol egymás legnagyobb konkurensei, s ma már elmondható, hogy országos szinten is, hisz eddig csak Budapesten és a 18 megyeszékhelyen − vagyis Magyarország lakosságának mintegy egyharmada számára − voltunk elérhetőek, egy ideje azonban már az ország 59 városában. Ezzel viszont a lakosság 80-90 százaléka számára elérhetővé váltunk. Így már nincs olyan országos napilap, amelynek ne lehetnénk a versenytársai.

− Ezzel viszont növekedtek a költségek is. Gazdasági szempontból hogyan alakulhat az idei év?

− Egy befektetés akkor lenne ideális, ha még az adott évben megtérülne. A médiapiacon ilyen nincs. Az elvégzett számítások alapján középtávon gondoljuk megtérülőnek a befektetést, hiszen az országos jelenlétünknek, a példányszámunk háromszázezerről négyszázezerre történő növekedésének lesznek olyan hatásai, amelyek révén árat is tudunk emelni, ha pedig több olvasónk lesz, újabb hirdetők pártolhatnak hozzánk

− Nem lehet, hogy a tulajdonos politikai befolyásszerzése állt az országos terjeszkedéssel kapcsolatos döntés hátterében?

− Ez a mi javaslatunk volt, nem az övé. Üzleti megfontolás alapján döntöttünk közösen erről a terjeszkedésről.

− Az MTG Magyarországon egylapos kiadóként van jelen. Ez nem hátrány?

− Amikor a piac telítettségéről beszélünk, két dolgot kell megvizsgálni; egyrészt azt, hogy hány lapot vesznek meg az emberek, illetve hogy milyen a hirdetési piac. Számunkra csak az egyik − a hirdetési − piac telített, a másik nem. Hiszen például tavaly a Metropol születésnapján ötszázezer lapot jelentettünk meg, s mind elfogyott, tehát az ingyenes napilapból még nincs elegendő Magyarországon. Előttünk egyszerű az út, vagyis a fehér foltokat kell bekerítenünk. A kérdésére visszatérve: igen, bevételeink jelentős része egy forrásból származik, de vannak kisebb-nagyobb lábak, amelyek kezdenek erősödni − ilyen az online oldalunk, amelynek látogatottsága jelentősen megnőtt, sok esetben elég komoly a Facebook-aktivitásunk is. Ezek mellett a Kossuth Kiadóval való együttműködésünknek köszönhetően több millió könyvet értékesítettünk közösen.

− Említette már, hogy a Metropol franchise-rendszerben készül, amiért fizetni kell. Az önök számára mi hozadéka ennek a szisztémának?

− Természetesen vannak hozadékai is, s nálunk a franchise-rendszer nagyon jól működik, hisz egyrészt hirdetési bevételt generál − voltak olyan reklámok, amelyek csak ennek köszönhetően jelentek meg nálunk, s ennek is szerepe volt a tavalyi jó eredményünkben. Ez tehát a franchise mérhető haszna. A tartalom-előállításban is fontos szerepe van ennek, hisz például amikor Mexikóban kitört a H1N1-járvány, ahová újságíró nem tehette be a lábát, mi az ottani kollégának köszönhetően be tudtunk számolni a történtekről. Ez fordítva is elképzelhető, vagyis ha Magyarországon történik valami érdekes, akkor tőlünk is átveszik az anyagainkat, sajnos, a "legsikeresebb" a tévé ostromáról szóló írás volt. A bevétel és a tartalom mellett marketingszempontból is komoly előny számunkra a franchise-rendszer.

Listaáras reklámköltés (milliárd forint)
Újság20082009201020112012. 1-4 hó
Blikk4,94,95,55,21,5
Bors1,31,421,80,5
Magyar Hírlap0,60,60,60,60,2
Magyar Nemzet1,91,71,81,90,6
Metropol5,14,75,66,42,2
Népszabadság4,53,52,82,60,8
Népszava0,910,70,40,1
Összesen19,317,919,3196
Forrás: Kantar Media