Mindez annak ellenére is igaz, hogy a fémhulladékok felvásárlását, kereskedelemét, raktározását és szállítását csak a vámhatóság által kiadott érvényes engedély birtokában végezhetik a fémkereskedők − mondta a Napi Gazdaságnak Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke. Szlávik szerint a fémhulladéklopások csökkentése érdekében a felderítéshez és bűnüldözéshez kellene hatékonyabb eszközöket biztosítani.

A jogszabály szigorúságát igazolja, hogy korábban az engedélyhez szükséges feltételeknek a fémkereskedők 10-15 százaléka nem tudott megfelelni. A hatóság csak akkor ad ki engedélyt, ha az érintettnek nincs adótartozása, napi nyilvántartást vezet a leadott fémhulladékokról és azt mindennap elektronikusan megküldi a vámhatóságnak. Emellett biztosítani kell az átvevő telep őrzését, a megfelelő szakmai képesítéseket, illetve 2,5 és 25 millió forint közötti biztosítékot is. A fémkereskedőnek azt is vállalnia kell, hogy a magánszemély által leadott fémhulladékot 6 napig bármiféle fizikai változtatás nélkül tárolja. A szektor problémái abból erednek, hogy a fémkereskedelem ellenőrzésénél a fő figyelmet a legális, engedéllyel rendelkező telepek kapják; a szakma a rendőri szervek, a vámhatóság és az önkormányzatok − az eddigi tapasztalatok alapján elmaradt − együttműködését sürgeti.

Egyetért az illegális fémkereskedelem visszaszorításának módjaival Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének ügyvezetője. Véleménye szerint nem jogalkotási, hanem jogalkalmazási kérdésről van szó; sarkalatos pont például, hogy az illegális fémkereskedelemmel kapcsolatos nyomozati jogkör a rendőrségnél van, miközben a fémkereskedők napi adatszolgáltatásából származó információkkal a vámhatóság rendelkezik.