Minőségi különbségek mutatkoznak az osztrák és magyar pénzköltési szokások között - szögezi le a tanulmány. Az osztrákok a legnagyobb - 26 százalékos - arányban sporttal és wellnesszel kapcsolatos tevékenységekre költenének a legtöbbet 2006-ban, a magyaroknál azonban - 19 százalékkal - a "váratlan kiadásokra való előtakarékosság" a listavezető, s a sport- és wellness szolgáltatásokra spórolás egyáltalán nem is szerepel a legfőbb megtakarítási célokat összegző 10-es listán. Ausztriában 21 százalékkal a második helyen áll az oktatás és a továbbképzés mint olyan tevékenység, amelyre a jövőben többet szeretnének költeni. Magyarországon második helyen a gyermek jövőjének biztosítása áll a listán, és az oktatás mint megtakarítási cél nem szerepel az első 10 takarékoskodási cél között. A reprezentatív felmérés szerint az osztrákoknál a negyedik, honfitársainknál az ötödik helyen szerepel a költési preferencialistán a nyugdíjas korra való előtakarékosság, viszont az osztrák megkérdezettek 19 százalékánál már 29 éves kortól feltűnik a nyugdíj-előtakarékossági cél. A Generali-Providencia összegzése szerint Magyarországon - hasonlóan a többi kelet-közép-európai országhoz - még nem alakult ki az "előgondoskodási kultúra", ami pedig egyre fontosabb lesz a következő évtizedekben várható élettartam-növekedéssel és a keresőképes korúak arányának csökkenésével. A Generali-Providencia 2005 végén bevezetett nyugdíjprogramjának első része egy egyéni nyugdíj-számítás, ennek első eredményei azt mutatják, hogy az aktív lakosság 90 százaléka nincs tisztában azzal, hogy idős korában milyen nyugdíjra számíthat. A felmérések szerint Magyarországon 100 emberből 71-en anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek nyugdíjas korukban, 25-en egyáltalán nem élik meg ezt a kort, s mindössze 4-en élnek pénzügyileg függetlenül. Magyarországon 3,871 millió foglalkoztatott és 3,556 millió nyugdíjas élt 2005 végén, a gyermekek száma 2,276 millió, a munkanélkülieké 297 ezer volt.