A társaság arra számít, hogy a reálhozamként, illetve a korábbi évek tagdíjkiegészíte után utalandó mintegy 240 milliárd forint elsősorban a megtakarítási célú életbiztosítási (unit linked) konstrukciókba áramlik majd. Mint megállapítják: fejlődni van is hova, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikái szerint a lakosság nettó pénzügyi vagyonában az életbiztosítási díjtartalék - a maga 1600 milliárd forintos értékével - mindössze 10 százalékos arányt képvisel.

Az Union reményeit az első negyedévi MNB-adatok nem igazán támasztják alá. A tranzakciók alapján ugyanis míg az életbiztosítási termékekbe 4,7 milliárd forint, bankbetétbe 41 milliárd, befektetési jegyekbe pedig 15,4 milliárd áramlott. Ennek elvben már az szja-növekmény hatását is kellene tükröznie, de a pénzügyi szektorban általános az a vélemény, hogy igazán csak a második félévre várható változás. Könnyen lehet tehát, hogy összegződik majd a reálhozam és a jövedelemi növekmény hatása. Azt azonban, hogy ennek mely befektetési terület lehet majd a nyertese, nehéz megmondani. Az azonban, hogy a reálhozamot nagyon sokan (abból a mintegy 60 százalékból, akik a jogosultak közül egyáltalán nyilatkozott) postai kézbesítéssel kérték, nem éppen a szofisztikáltabb termékek iránt megugró keresletre utalhat.