Nem 2022 első negyedéve lett a nyugdíjpénztárak legszebb három hónapja Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss számai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak harmatos időszakon vannak túl, a taglétszám visszaesett, a hozamok pedig pocsékul sikerültek.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma a 1 millió 103 ezerre csökkent, nem egészen 2 ezer fővel lett kevesebb tavaly év vége óta, vagyis a lassan másfél évtizede tartó fogyatkozás csak átmenetileg állt meg tavaly év végén. Ez nem is meglepő, hiszen a tagság egyre idősebb, az idei első három hónapban többen léptek ki, és mentek nyugdíjba, mint amennyi új belépőt toboroztak az intézmények. 

Ami jó hír: a tagdíjbevétel emelkedik. A tagok egyéni befizetéseinek az összege meghaladta a 27,4 milliárd forintot, ez csaknem 15 százalékkal magasabb a tavalyinál, a munkáltatói befizetéseké pedig majdnem 3 százalékkal 7,6 milliárd forintra ugrott. Az szja-bevallásukat leggyorsabban elkészítő pénztártagok március végéig a visszatérítést is megkapták, összesen 941 millió forintot, amit 75 százalékkal több a 2021-es első negyedévinél. Az adó-visszatérítések zöme persze csak a második negyedévben érkezik meg, sokan halasztják ugyanis a bevallást áprilisra vagy májusra. 

Mivel a tagság egyre idősebb, egyre több kifizetés történik a szolgáltatásként. Az év első három hónapjában összesen több mint 30 milliárd forintot utaltak ki a kasszák, ebből 18,43 milliárdot a nyugdíjba vonulóknak. A döntő része ennek egyösszegű kifizetés volt, járadékszolgáltatást kevesen kérnek.

Kapcsolódó

Több mint 6,8 milliárd forintot vettek ki azok a tagok, akik még nem vonultak nyugdíjba, de a tízéves várakozási időn már túl vannak, így a hozamokat háromévente adó- és járulékmentesen felvehetik. A kilépő tagoknak is kifizettek az intézmények mintegy 3,3 milliárd forintot, és a 990 elhunyt tag örökösei is hozzájutottak több mint 1,6 milliárd forinthoz. 

Kevesebb bevétel, hatalmas veszteség

A működési és a befektetési tevékenység alapján a pénztárak idei kilátásai nem a legfényesebbek. A működési bevétel az első negyedévben csökkent, hiába folyt be több tagdíj, mint tavaly. Ennek az egyik oka, hogy a nem fizető tagok hozamából elvonható összeg is visszaesett. Tavaly ezen a címen még 372 millió forintot használhattak fel a pénztárak, az idén már csak 29 milliót.

A teljes működésre használható bevétel ennek köszönhetően több mint 10 százalékkal 1,89 milliárd forintra esett vissza. A pénztárak szorosabbra húzták a nadrágszíjat, a kiadási oldalon csökkentek a költségek, de a működési eredmény így is csupán 65 millió forint lett, ami a tavalyinak mindössze a 40 százaléka. 

A tagság fele nagyjából fele fizet tagdíjat, a pénztárak a frissen befizetett pénzből vonhatnak le a működésükre egy meghatározott összeget. A nem fizető tagoktól akkor vonhatják le a minimálisan elvárt tagdíj utáni összeget, ha van a számlájukon pozitív hozam. Az idén az első negyedévben azonban ez nem nagyon fordult elő.

A befektetési tevékenység eredménye mínusz 89,9 milliárd forint lett, ezzel az egyik legrosszabb negyedévüket zárták a kasszák. Ennél egyetlen egyszer volt nagyobb a veszteség: 2020 első három hónapjában a covid-járvány kitörésekor, akkor a 100 milliárd forintot is meghaladta. 2020-ban az utolsó negyedévben hatalmas hajrával bőven ledolgozták a kasszák az első negyedéves mínuszt. Az idén azonban kérdéses, hogy ez megtörténik-e, ráadásul nem csak a veszteségeket kellene visszahozni, de a magas inflációt meghaladó hozamot is elvárhatnak a tagok. 

Az egyéni számlákon az árfolyamveszteségek miatt egyre kevesebb pénz van. A pénztárak portfóliójában lévő összeg 2021 vége óta több mint 93 milliárd forinttal 1635,4 milliárd forintra csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos pénztártag számláján tavaly év végén még 1,564 millió forint volt, március végén ebből 1,482 millió maradt. 

Öregszik a tagság

Aggasztó az is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagsága egyre idősebb. A 30 év alatti tagok száma öt év alatt csaknem 20 százalékkal csökkent, már alig 53 ezer fő. A 30-45 év közötti tagság is erősen fogyatkozik. 2016 végén még 466 ezren voltak, most már 100 ezerrel kevesebben.
A tagság több mint 60 százaléka 45 év fölötti, és meghaladja a 15 százalékot a 60 év fölötti tagok aránya, 2020 végén csaknem 168 ezer ilyen tag volt, ők nagyon gyorsan kikerülnek majd a pénztárakból.Az idősebb, régebb óta takarékoskodó tagok egyéni számláján jellemzően nagyobb összeg van. 60 év fölött az átlagos megtakarítás eléri a 2,6 millió forintot, a 45-60 év közöttiek átlagos egyenlege 1,57 millió forint. A 30-45 éveseké nem egészen 1 millió, míg a fiatalabbaké csupán 237 ezer forint.

A magánnyugdíjpénztárak túlélnek

A megmaradt lelkes magán-nyugdíjpénztári tagság létszáma már éppen csak eléri az 53 ezret. Új belépők nem nagyon vannak, az idősebb tagok pedig vélhetően a nyugdíjba vonulás után visszalépnek a tb-rendszerbe.

Az egyik intézménynél, a Horizontnál van lehetőség arra, hogy az állami nyugdíj mellé járadékot kérjenek a tagok, de ezzel kevesen élhetnek, a járadékok összege mindenesetre nem jelentős, néhány millió forint negyedévente. Praktikusan a legtöbb nyugdíjas tagnak az éri meg, ha felveszi az elmúlt évek során felhalmozott reálhozamot, visszalép a tb-be, és kéri a 100 százalékos állami nyugdíjat. Az idei első negyedévben is több mint 1,1 milliárd forintot utaltak vissza a pénztárak az így határozó tagok miatt a tb-rendszerbe. 

A magánkasszák működése stabil, a működési bevételek ugyan csökkentek tavalyhoz képest, de az első negyedévet az intézmények nyereséggel zárták. A hozamokat viszont elvitte az orosz-ukrán háború és az állampapír-piaci hozamemelkedés, 14 milliárd forint fölötti veszteség keletkezett a portfóliókon. Ez azt jelenti, hogy 264 milliárd forintra csökkent a pénztárak vagyona, az egyéni számlák átlagos egyenlege pedig ismét 5 millió forint alá esett, holott tavaly már 5,3 millió forint fölött volt.