Nem bíznak a lapunk által megkérdezett szakemberek abban, hogy a SZÉP-kártya felpörgetné a szálláshely-forgalmat a tó partján, bár azt remélik, a szezonban javulhat a helyzet a gyenge évkezdéshez képest.

Az idei kilátások egyelőre elég bizonytalanok, sok minden múlik a belső kereslet alakulásán, a cafeteria rendszer új elemeinek alkalmazásán, de az időjáráson is - nyilatkozta a Napi Gazdaság Online-nak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Mint mondta, máig a belföldi turisták adják a balatoni hotelek vendégeinek döntő többségét, "elmúltak már azok az idők, amikor több volt a pénzköltésre hajlamosabb külföldi."

Ennek oka szerinte, hogy a Balatonnak számos olyan idegenforgalmi desztinációval kell felvennie a versenyt, ahol eleve hátrányból indul: amíg komoly fejlesztések történtek az utóbbi időben a mediterrán tengerpart szinte összes országában, addig itthon ezek a pénzhiány és a kevésbé támogató környezet miatt elmaradtak. (Jó példa erre a Balatonföldvár, amely immár 9 éve bíbelődik a strandfelújítással.)

Ugyancsak hátrányként említette, hogy amíg itthon a szobakiadás áfája 18 százalék, addig Európában ez 8-10 százalék körül van, de a nemcsak Európában, hanem a világban is egyedülállóan magas 27 százalékos általános áfakulcs sem kedvez a magyar szállodásoknak.

Nem minden fejlesztés marad el

Továbbfejlesztik Balatonfüreden a görög faluként ismertté vált, tavaly újranyitott szórakoztatócentrumot, amely Sun City néven üzemel tovább, és az idei szezonban már kétszázezer látogatóra számít - közölte az üzemeltető. Zámbó Attila, az S.D. Park Üzemeltető Kft. társtulajdonosa elmondta, hogy az idegenforgalmi komplexum fejlesztésére 2012-ben saját erőből 20 millió forintot fordítanak, amelyet további 48 millió forintos uniós pályázati forrással terveznek kiegészíteni. Ebből egyebek között egy szabadtéri színpadot építenek. A Sun Cityben hét bár, három diszkó, két étterem és egy 35 szobás "bulihotel" nyit ki május végén.

Márpedig a külföldi vendégekre szükség lenne, hiszen a KSH legfrissebb jelentése szerint a belföldi idegenforgalom továbbra sem talált magára: márciusban országszerte csökkent az eltöltött éjszakák száma az előző év azonos időszakához képest, aminek köszönhetően pedig kilenc turisztikai régióból hatban visszaesés következett be. Ezzel párhuzamosan a 4,9 százalékkal több külföldi vendég 6,1 százalékkal több vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégek száma szinte minden turisztikai régióban bővült, csak a Tisza-tónál, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon esett vissza.

Kihasználatlan lehetőségek

A hazai vendégforgalomban a belső kereslet növekedésére nem lehet számítani - vélte lapunknak nyilatkozva Somogyi Istvánné. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára szerint a 2011-eshez hasonló szezon lesz az idén, mivel amíg Európában alacsony a növekedés, és az országban magas a munkanélküliség, addig maximum a szinten tartásra lehet törekedni évről-évre.

Somogyiné szerint hatékonyabb, célirányos marketingre van szükség, kedvezményes csomagokra, hogy tovább növekedjen a belföldi turizmus részaránya, és a jelenlegi igen alacsony, 2,2 napos átlagos vendégéjszaka-szám megduplázódjon. A kamarai titkár úgy véli, erre már csak azért is szükség lehet, mert hosszabb távon csakis a belföldi vendégforgalom lehet a jó megoldás.

A belföldi turizmus erősítése Jancsik András, a Pannon Egyetem Turizmus tanszékének vezetője szerint is jó döntés, mivel ők a külföldi vendégekkel szemben kevésbé koncentrálnak a főszezonra, és nemcsak tavasszal és ősszel érdemes nekik programokat csinálni, hanem a befagyott Balaton is megfelelő vonzerő lehet. Ugyanakkor az elmúlt időszakok szállodafejlesztései nem ebbe az irányba mutatnak, hiszen magasabb színvonalú, négycsillagos hoteleket építettek, amik leginkább egy szűkebb és gazdagabb piaci szegmensre koncentrálnak. Ez hiba Jancsik szerint, aki példaként említette, hogy bár a kisgyermekes családokat minden hotel képes fogadni, ez idáig nem történtek olyan fejlesztések, amelyek őket szolgálnák ki. "Márpedig ez egy olyan terület, ahol megfelelő beruházásokkal, komoly előrelépéseket lehetne elérni" - magyarázta a tanszékvezető.

"A vendég oda megy szívesen, ahol hasznosan el tudja költeni a pénzét" - mondta Jancsik András hozzátéve, hogy ebben is komoly a lemaradásuk. "Nincsenek olyan vásárlási lehetőségek, amik a nyaraláshoz köthetőek. Itt nem csak a szuvenírekre kell gondolni, hanem az élelmiszerekre, iparcikkekre, vagy akár kézműipari cikkekre, tehát a használati termékekre." Szerinte ezek fejlesztése már csak azért is fontos lenne, mivel számos külföldi idegenforgalmi központban ilyenekből származik a bevételek jelentős része.

Tiltott áremelés?

Jelenleg akkora a túlkínálat a balatoni piacon, hogy csak nagyon kevesen merik meglépni az áremeléseket - közölte Kovács István, amit megerősített Virsinger-Somogyi Mónika is. Ők a szobák árait minimálisan, 10 százalékkal emelték, és bár a vezető elmondása szerint ennél nagyobb emelésre lett volna szükség, a nyomott árak miatt ezt nem tehették meg. "Az ételek, italok árát így sem emeltük" - tette hozzá a panzióvezető. Hasonlóan vélekedett Somogyi Istvánné, aki szerint bár az élelmiszer alapanyagok ára jelentősen változott (plusz üzemanyag) ezeket a szakma nem fogja tudni áthárítani a fogyasztóra, mert akkor nem lesz versenyképes.

Bekavart az új cafeteria-rendszer

Az új cafeteria elemeinek bevezetése is gondokat okozott, hiszen az első hónapokban ez a vártnál kisebb mértékben jelent meg a hotelekben. Kovács István elmondta, hogy egy, a tagságukban végzett nem reprezentatív felmérésük szerint idén 30-35 százalékkal kevesebben használták a cafeteria-elemeket (az üdülési csekket és a SZÉP-kártyát) a magyar szállodákban, mint egy évvel korábban. Az sem segíti a szállásadók helyzetét, hogy a munkáltatók (a kártya feltölthető három alszámlája közül) egyelőre nem a szálláshelyekre költhető számlát töltötték fel, hanem azt, amire a napi igény keletkezik.

"Sokat számíthat, ha a nyári hónapok közeledésével a munkáltatók a szálláshelyekre is töltenek majd pénzeket, de hogy ezt mekkora mértékben és mikor teszik meg, az teljesen bizonytalan" - közölte az elnök. Hozzátette, hogy a tavalyról a dolgozóknál maradt 8-10 milliárd forint értékű üdülési csekk felhasználása is sokat segíthet a szektoron.

A SZÉP-kártya inkább csak egy fogalom

Hasonlóan látja a helyzetet Virsinger-Somogyi Mónika, a balatonföldvári Pergola-panzió vezetője is. Szerinte az idei kilátásokat a SZÉP-kártya bevezetése is visszaveti, mivel ez az emberek többségének "inkább csak egy fogalom, nem tudják használni, de aki ismeri is, az is inkább a mindennapi élethez szükséges dolgokra költi, mintsem nyaralásra". Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a nyár folyamán többen élnek majd ezzel a lehetőséggel.

Ezt támasztják alá a KSH adatai is, mely szerint egyelőre az üdülési csekkeket futtatják ki a belföldi vendégek: a működő kereskedelmi szálláshelyek közül márciusban még 1604 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket, és 1228 egység Széchenyi Pihenőkártyát, a belföldi vendégek 583 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel a szálláshely-szolgáltatásokért (ez a belföldi szállásdíjbevétel 17 százaléka), melyből az üdülési csekkek aránya 82 százalék volt.

"Egy biztos, az idei év nem lesz olyan jó, mint tavaly" - állította a panzióvezető, aki elmondta, hogy az időjárás továbbra is döntő tényező, hiszen a vendégeik fele csak egy hosszabb hétvégére érkezik, így ők mindenképpen otthon maradnak rossz idő esetén. Az időjárás fontosságát minden megszólalónk megemlítette, Jancsik András például kiemelte, hogy a tavalyi három hetes hideg idő, szinte az egész szezont felborította. Ugyanakkor hozzátette, hogy az idei előrejelzések szerint száraz lehet a szezon, aminek pozitívumait viszont ellensúlyozza az alacsony vízállás.

QP | Quality Placement