Bár eredetileg június végéig kellett volna azonosítania magát minden banki ügyfélnek a terrorfinanszírozási és pénzmosási szabályok miatt, a határidőt október 31-re módosította az országgyűlés, mert sokan nem léptek az eredeti időpontig.

Végül a legtöbben megtették a szükséges intézkedéseket, de az MNB novemberben azt közölte, hogy így is mintegy 100-150 ezer ügyfél, vagyis az aktív bankszámlák tulajdonosainak körülbelül 1 százaléka nem azonosította magát. Mivel ez a számlahasználat felfüggesztésével járt, utólag sokan pótolhatták az elmaradásukat.

QP | Quality Placement

Hosszú idő után választáson kapott pofont a Fidesz-KDNP

A 2019. október 13-i önkormányzati választások előtt két dolog is történt, ami alapjaiban határozta meg annak kimenetelét. Először is az ellenzék több nekifutás után végül a legtöbb kerületben és megyei jogú városban, vagy vidéki nagyvárosban közös jelöltek mögé sorakozott fel. Másodszor pedig a magyar politikai életben ritka módon egy bulvárbotrány, Borkai Zsolt szexvideója is megjelent az interneten. A kettő aztán, ha alapjaiban nem is borította fel az erőviszonyokat, de a Fidesz-KDNP 2010 óta tartó győzelmi sorozatát alaposan megtörte: az ellenzék elhódította Budapestet, valamint a 23 kerületből 14-et, illetve a megyei jogú városokban is tíz helyen tudtak nyerni.

Az összefogott pártok választási sikere nemcsak a kormányerőket, de magát az ellenzéket is meglepte. Néhány helyen - Jászberényben például - megismételt választást kellett tartani, eközben viszont Karácsony Gergely átvette a főpolgármesterséget, ahogy olyan fideszes fellegvárakban is váltás jött, mint a budai I. és II. kerület.

A legérdekesebb helyzetbe maga Borkai Zsolt került, aki a választáson megtartotta Győrt, de már másnap bejelentette, hogy kilép a Fideszből, majd két hét sem telt el, már le is mondott a tisztségről.

Törökország háborúba ment

Hiába a nemzetközi ellenállás, október 9-én Törökország támadást indított Szíria iszlamisták által megszállt északi részét felszabadító kurd hadsereg ellen. Az Európai Unió és a NATO is komoly biztonsági kockázatnak nevezte a lépést, amely esetében nem kizárható, hogy egy újabb migrációs hullámot indíthat el a térségben, illetve Európa felé.

Recep Tayyip Erdogan török elnök éppen ez utóbbival érvelt: állította, hogy a katonai művelet célja, hogy egy 100 kilométer széles határmenti biztonsági övezetet alakítsanak ki, ahova visszatelepíthetik a négymilliónyi szír és iraki menekült egy részét. Emberi jogi szervezetek egyszerűen népirtásnak nevezték a lépést.

A műveletekre Donald Trump amerikai elnök csendes áldását adta, amikor kivonta az amerikai erőket a térségből. Majd később október 17-én Mike Pence alelnök Ankarába utazott, ahol elérte, hogy tűzszünetet kössön Erdogan a kurdokkal.

Eldőlt, hogy ugrik az OKJ-képzés

Már évek óta ígérte a kormány, hogy radikálisan átalakítja a szakképzési rendszert, végül a nyár végén és szeptemberben lett világos, hogy úgy ahogy van, ejtik a jelenlegi rendszert. Az újragondolt struktúrában összesen kevesebb területen lehet oklevelet szerezni.

Az októberben megjelent 30 oldalas melléklet részletesen felsorolta azokat a szakmákat és képesítéseket, amelyek továbbra is a szakképzés részei maradhatnak. Az iskola rendszerű képzésbe összesen 177 szakképzési, illetve szakképzés ráépülések, plusz 25 kulturális és művészeti szakképzési tétel került a táblázatba - ezek 2-6 éves időtartamú besorolást kaptak. A 76 részszakképzési tétel pedig 100-720 órás, iskolarendszeren kívüli képzési idővel szerepel a mellékletben.

Lengyelországban nyert Orbán szövetségese

A lengyel parlamenti választások október 14-i hivatalos végeredménye szerint győzött a Jog és Igazságosság (PiS) párt, amely a szavazatok 43,59 százalékával 235 mandátumra, vagyis önálló többségre tett szert a 460 fős alsóházban. A felsőházban az ellenzék lett erősebb, miután a százfős házba a PiS-nek csak 48 szenátora, valamint egy, a kormánypárthoz közeli független képviselő került be.

Megbukott a román kormány

Október 10-én a román parlament megvonta a bizalmat a Viorica Dancila vezette szociáldemokrata kormánytól. A PSD bukásához még a Livia Dragnea féle vezetés ágyazott meg: a politikus népszerűtlen volt a párton belül és Romániában is, amihez hozzájött még az, hogy egy korábbi korrupciós ügy miatt jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Helyét hiába vette át Dancila, már nem tudta népszerűbbé tenni a szocdemeket, amely tovább szakadt kinevezése után is. Koalíciós partnerük, a liberális ALDE pedig még többet veszített, már a májusi EP-választáson sem jutottak el a képviselőségig.

Mindezek után a koalícióban feszültség kezdett kibontakozni, aminek fő oka az volt, hogy a PSD nem volt hajlandó elfogadni, hogy - a közvélemény-kutatások szerint a szociáldemokrata pártelnöknél népszerűbb - Calin Popescu-Tariceanut közös államfőjelöltnek, és saját elnökjelöltjeként Viorica Dancilát indította. Az ALDE kilépett a koalícióból, onnan pedig menthetetlen lett a PSD-kormány helyzete.

Végül Klaus Johannis államfő október 15-én Ludovic Orbant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét kérte fel kormányalakításra.