Sokan szinonimaként használják az egészségpénztár és egészségbiztosítás kifejezéseket, és bár valóban hasonló a két termék, valójában jelentős különbségek vannak közöttük. Az egészségbiztosítások lényege, hogy a biztosított havonta fizeti a megállapított díjat a biztosítónak, a biztosító pedig szükséges esetben megszervezi az orvosi kivizsgálásokat és a kezeléseket, majd a biztosító számláról fizeti a felmerült költségeket a kezelést biztosító rendelőnek, klinikának. A rendszer előnye, hogy lényegében olyan, mint az állami egészségbiztosítás, csak magasabb szintű szolgáltatás érhető el rajta keresztül, viszont csak a befizetett összeghatárig.

Eközben az egészségpénztár - leegyszerűsítve - egy olyan megtakarítási forma, ahol a pénztártag sokfajta egészségügyi célra költheti el a pénzét. Ez azonban nem merül ki az orvosi kezelések, vizsgálatok megtérítésében, hanem jóval sokoldalúbb. Az egészségpénztár sokrétű felhasználhatóságát jól mutatja, hogy költhető gyógyszerekre, kötszerekre, szemüvegekre, azok lencséjére, gyógyászati segédeszközökre (akár térdvédőkre, ortopédcipőkre is), de még csecsemő- és babaápolási cikkekre is. Ahogy az egészségbiztosításoknál, úgy ennél is magánorvosi ellátás költségeit is lehet rendezni belőle, hovatovább vehető rajta keresztül egészségbiztosítás is.

QP | Quality Placement

A hétköznapokban tehát a pénztári tagság gyors és hasznos megoldás lehet, ami jól jöhet akár egy drogériás vásárlásnál is, nemcsak kifejezetten egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor. Az egészségpénztárak részletesen tájékoztatják tagjaikat az igénybe vehető szolgáltatásaikról rendszeres hírleveleikben, és a honlapjaikon minden információt közzétesznek az igénybe vehető szolgáltatásokról, termékekről.

Az egészségpénztári számlára utalt összeg kezeléséért csak egy kismértékű kezelési költséget kér a szolgáltató, miközben az állam a számlára befizetett összegekre (akár egyénileg, akár a céges cafeteria vagy a munkáltatótól kapható adomány keretében történik a befizetés) 20 százalékos adó-visszatérítést biztosít, mely éves szinten maximum 150 ezer forint lehet.

Mellette szóló érv még az állami támogatáson túl, hogy az egyes szolgáltatók a partnereiken keresztül akár 15-20 százalékos kedvezményeket is biztosíthatnak a vásárláskor. A pénztárak az egyéni számlán lévő befizetésekre hozamot is számolhatnak a befektetési eredményektől függő mértékben. Az egészségpénztári számlára befizetett pénz tehát nemcsak gyűlik és kiegészül az állami támogatással, hanem a pénzintézetek befektetései révén még többletet is termelhet.

Az önsegélyező pénztárakról alig hallunk

Az egészségpénztári szolgáltatások és az egészségbiztosítás közötti különbségeket kevesen ismerik, de ennél is kevesebben tudnak arról, hogy léteznek önsegélyező pénztárak is, amelyek kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat nyújtanak. Tehát vannak önkéntes egészségpénztárak és önkéntes önsegélyező pénztárak, 2016 óta azonban lehetőség van mindkét szolgáltatástípust biztosító önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak létrehozására is. A nagy egészségpénztárak szinte mindegyike mint önsegélyező pénztár is működik, így a pénztártagok mind az egészségpénztári mind az önsegélyező szolgáltatásokat egy szervezeten belül tudják igénybe venni. Fontos tudni még azt is, hogy az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári számlán felhalmozott megtakarításokat nem csak a tag, hanem annak hozzátartozói is felhasználhatják szolgáltatások finanszírozására mindkét szolgáltatás típus esetében.

Az önsegélyező pénztári szolgáltatások tehát az ember életének nagy és/vagy nehéz állomásainál nyújthatnak felbecsülhetetlen segítséget. Számos fontos élethelyzetben támaszkodhatunk e juttatásokra. Ilyen kiegészítő szolgáltatás például a szülési segély, a gyermekgondozási támogatás, gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek támogatása, a rokkantsági járadék, az ápolási díj kiegészítése, a beiskolázási támogatás, a felsőoktatási költségtérítés pótlása is. A tagok határozhatnak úgy is, hogy lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének, közüzemi díjak finanszírozásának támogatására, idősgondozás támogatására vagy egy tag hozzátartozójának halálakor temetési szolgáltatásra fordítják az összeget.

A nem mindennapi segítségnek azonban a feltétele is speciális: csakis olyan összeg erejéig igényelhető, amit már legalább 180 napja befizetett az érintett az egészségpénztári egyéni számlájára (kivétel az adó-visszatérítés és a hozam összege, amely azonnal felvehető).

Szeretik a magyarok, de nem használják ki

Az egészség- és önsegélyező pénztárak éves tagdíjbevétele az elmúlt években 50-55 milliárd forint között mozgott, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első féléves adatai alapján az idén is ezzel a nagyságrenddel kalkulálhatnak az intézmények. A pénztárakban lévő összeget ugyan le lehet kötni, még extra 10 százalékos adókedvezmény is jár ilyenkor, de ezt kevesen teszik meg. Jellemzőbb inkább, hogy a számlán lévő pénzt gyorsan elköltik a tagok.

Egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatási kiadásai (2020. I. félév)
Igénybe vett szolgáltatásMilliárd forint
Társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése6,662
Gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása0,207
Gyógyszer vételárának támogatása10,692
Gyógyászati segédeszköz vételárának támogatása3,486
Kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlása betegség miatti keresőképtelenség esetén*n.a.
Szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése0,298
Sporteszközök vásárlásának támogatása0,07
Gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások1,444
Betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek0,179
Lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása0,425
Egyéb szolgáltatási kiadások0,321
Pénztári szolgáltatások összesen23,783
Forrás: Forrás: MNB

A szolgáltatási kiadások nagyságrendje a tagdíjbevételekéhez hasonlóan alakul, 2015 óta 51,2-54,2 milliárd forint között volt, azokban az években költenek többet a tagok, amelyekben több tagdíjat fizettek be.

A szolgáltatások palettája azonban hiába széles, még mindig három cél dominál a kiadásokon belül. Az idei első félévben is a gyógyszertárakban költötték el gyógyszerekre a legtöbb egészségpénztári megtakarítást, az ilyen kiadások aránya csaknem 45 százalék volt. A második helyen a magánorvosi ellátások finanszírozása áll, a szolgáltatási kiadások 28 százaléka erre a célra megy el, a harmadik helyen csaknem 15 százalékos aránnyal a gyógyászati segédeszközök állnak.

A cikk az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége támogatásával készült.