Az öntözésfejlesztéshez szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat két pontjának értelmezésére kérte egy képviselői írásbeli kérdésben Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő Nagy István agrárminisztert. Vadai a kormány által november 25-én kiadott határozatra hivatkozva megkérdezte a tárcavezetőt, hogy

  • államosítani kívánják-e a nem állami tulajdonú vízi csatornaszakaszokat?
  • Továbbá miért kell az öntözőberendezések hazai gyártásának helyzetét megvizsgálnia az innovációs miniszternek, arról előterjesztés készítenie a kormány részére?

Az öntözés közérdek

QP | Quality Placement

Nagy István válaszában utalt arra, hogy a kormány állami feladatnak tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének és ösztönzésének ügyét. Az első gazdaságvédelmi akcióterv keretében döntöttek az öntözési rendszer fejlesztéséről; 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosítanak arra, hogy növekedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözést támogatja az Országgyűlés által decemberben elfogadott - 2020. januártól hatályos - öntözéses gazdálkodásról szóló törvény is, amelynek egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek - írta Nagy István.

Az öntözésfejlesztéshez szükséges intézkedésekről szóló, 1664/2019. (XI. 25.) kormányhatározat Vadai Ágnes által hivatkozott két pontja:

3. A kormány felhívja a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával készítsen előterjesztést a Kormány részére arról, hogy a belügyminiszter által felmért állami tulajdonban lévő öntözési célra felhasználható vízgazdálkodási rendszerek közé beékelődő, állami tulajdonú, de nem vízügyi igazgatósági kezelésű, valamint nem állami tulajdonú csatornaszakaszok milyen módon kerülhetnek a működési területtel érintett vízügyi igazgatóság üzemeltetésébe, és ennek milyen költségvetési igénye van;
Felelős: belügyminiszter pénzügyminiszter nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: 2019. december 31.

4. A kormány felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy vizsgálja meg az öntözőberendezések hazai gyártásának helyzetét, fejlesztésének lehetőségét, és készítsen a vizsgálat eredménye alapján előterjesztést a Kormány részére.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2020. május 31.

Akadályba ütköztek

A vízkínálati oldal fejlesztése érdekében elindult az állami főművek tízéves fejlesztési programja (egyes vízi csatornák rekonstrukciója, zsilipek, tározók felújítása, illetve építése stb.) Ehhez kapcsolódóan a Belügyminisztérium felmérte az állami tulajdonban lévő, öntözési célra használható vízgazdálkodási rendszerek közé beékelődő, nem állami tulajdonú csatornaszakaszokat, ugyanis ezek megnehezítik a főművi öntözésfejlesztéseket - írta a miniszter. Ehhez szükséges Nagy István szerint a Vadai Ágnes által idézett kormányhatározat 3. pontja, amelynek végrehajtása folyamatban van. Azaz a belügyminiszternek előterjesztést kell készítenie 2019. december 31-ig arról, hogy hogyan kerülhetnek ezek a csatornaszakaszok a területi vízügyi igazgatóságok üzemeltetésébe, és hogy ez mennyibe fog kerülni.

Jó üzlet lesz az öntözőgyártás?

Az öntözőberendezések hazai gyártásának helyzetét és fejlesztésének lehetőségét pedig azért kell megvizsgálnia az innovációs miniszternek, mert "a sikeres öntözéses gazdálkodáshoz jelentős technológiai kapacitásokra is szükség van. A beruházások legnagyobb költségeleme az öntözőberendezés, ezért fontos, hogy modern öntözési technológia álljon rendelkezésre elérhető áron, amihez az iparág fejlesztése is szükségessé válhat" - írta Nagy István miniszter. A válaszából az is kiderül, hogy a magyar gazdáknak magyar vállalkozásokkal akarnak gyártatni: "a kormány célja, hogy a helyi természeti és gazdaságszerkezeti adottságoknak megfelelő eszközöket kínáljanak a gazdálkodóknak, amit a leghatékonyabban a magyar vállalkozások tudnak megtenni. Mindez a magyar nemzetgazdaság hozzáadott értékét növeli" - véli a miniszter.

Tűrni kell a tulajnak a vízátvezetést a földjén

Az öntözésfejlesztés a klímaváltozás káros hatásainak kiküszöbölésében és a magyar mezőgazdaság versenyképességének növelésében nyújthat segítséget. A decemberben elfogadott, öntözéses gazdálkodásról szóló törvénnyel egyebek mellett egyszerűsítik az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárásokat, valamint bevezetik az öntözési szolgalmi jogot. Ez azt jelenti, hogy a beruházó mezőgazdasági termelő öntözési szolgalomra jogosult: átvezetheti és üzemeltetheti az öntözőberendezését az útba eső földeken, azok tulajdonosainak/használóinak pedig tűrnie kell ezt. (A gazdák ugyanis eddig nem voltak túl együttműködők egymással.) A szolgáló ingatlan tulajdonosát/használóját ugyanakkor kártérítés is megilleti (bár az öntözéssel az ő földje is felértékelődhet).

Az öntözési beruházások jelentős kiadást jelentenek a gazdáknak, a megtérülés 10-15 év lehet, ezért a kormány jelentős támogatást biztosít a fejlesztésekhez. A Vidékfejlesztési Program keretében megemelték az elnyerhető támogatást, egyéni projektnél egymilliárd, kollektív projektnél kétmilliárd forintra.

Szétaprózódott birtokszervezet, közösködni kell

A törvény szerint az állami "öntözési igazgatási szerv" (ez a Nemzeti Földügyi Központon belül létrejövő szervezet lesz) öntözési kerületeket jelöl ki, amire öntözésfejlesztési tervet készít. Ez tartalmazza, hogy az adott területen az adottságokat figyelembe véve milyen feltételekkel lehetséges az öntözéses gazdálkodás. A terv 15 évig hatályos. Egy kerület több öntözési körzetet foglalhat magában.

Egy körzetben földhasználati joggal rendelkező gazdasági társaságok vagy szövetkezetek alkothatnak öntözési közösséget, feltétel, hogy szántóföldi növények és ipari zöldségtermesztés esetében 100 hektár, zöldség-gyümölcstermesztés esetében 10 hektár öntözését biztosítsák. Az öntözési közösségeket a miniszter ismeri el.

Bérbe is adható a csatornaüzemeltetés

Az öntözésről szóló törvény kitér az önkormányzati tulajdonban lévő vízfolyások, csatornák átvételére is, e szerint az önkormányzatok "átadhatják" a kisvízfolyások, csatornák tulajdonosi jogainak gyakorlását az államnak, az államot képviselő öntözési igazgatási szerv pedig vagy maga üzemelteti ezeket, vagy bérleti, vállalkozási szerződés alapján hasznosításra átengedheti, illetve vagyonkezelésbe adhatja.

A folyókat, tavakat összekötő csatornákat, csatornarendszereket elsősorban öntözési vagy hajózási céllal építették, emellett a csatornák ellátják vízzel a halgazdaságokat, egyes területeken ipari és lakossági célokat is szolgálnak (ivóvíz ellátás), vagy épp a környező földek belvizét vezetik el.