Bár a cégalapítási kedv 2019-hez képest, a két rákövetkező évben valamelyest emelkedett, ez nem tudta kiegyenlíteni az ezzel párhuzamosan megugró cégmegszűnések számát.

A megszűnési formák közül, a vizsgált 3 évben a kényszertörlések vezetnek, ráadásul úgy, hogy a kormány a veszélyhelyzet kihirdetésével megtiltotta az új kényszertörlési eljárások kezdeményezését. Valószínű, hogy enélkül ezek az értékek még magasabbak lennének. A kényszertörlések után a felszámolási eljárások és a végelszámolási eljárások következnek.

"Elmondhatjuk ennek alapján, hogy a megszűnő piaci szereplők többsége hatósági, vagy hitelezői kezdeményezésre tűnt el a hazai cégpopulációból. Összességében mivel a teljes cégbázisban, összágazati szinten nőtt a cégek száma, így az, hogy ebben az ágazatban csökkent a működő vállalkozások száma, sokat elmond a szektor jelenlegi helyzetéről" - írja Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Amíg 2019-ben Magyarországon 1779 darab ilyen fő profilú vállalkozás működött, addig 2021-re számuk 1625 darabra csökkent.

Az összárbevétel alakulása szempontjából sem lehetnek elégedettek a piaci szereplők. Amíg 2019-ben a szektor árbevétele meghaladta a 111 milliárd forintot, addig 2020-ban az összárbevétel már nem érte el a 109 milliárd forintot sem. Hasonló csökkenés figyelhető meg az adózás előtti eredmény vizsgálatakor. A 2019-es 2,9 milliárd forintnyi adózás előtti eredmény, a rákövetkező évben 2,3 milliárd forintra zsugorodott.

Alkalmazotti létszám tekintetében szintén jelentős a csökkentés

2019-2021 viszonylatában több mint 3000 munkahely szűnt meg ezeknél a vállalkozásoknál. Ennek a romló teljesítmény és a piaci szereplők számának csökkenése mellett, a növekvő munkaerőhiány is az okozója.

A koronavírus járvány természetesen nagyon különböző helyzetben érte a ruhaipari vállalkozásokat. Az azonban általánosságban elmondható, hogy a járvány kezdetén a megrendelések elapadtak, sokan kénytelenek voltak profilt váltani és átállni a maszkgyártásra. Ennek oka, hogy döntően bérmunkában dolgoznak a hazai ruházati vállalkozások, így a külföldi cégek megrendeléseitől függött, hogy mennyi munkájuk volt.

Az ellátási láncok megszakadtak, illetve lerövidültek. Sok nemzetközi cég, ennek hatására, visszatelepítette a gyártást Európába, így a jól működő és rugalmasan alkalmazkodni tudó hazai cégek némelyike még akár új megrendelésekhez is juthatott. Ez azonban nem tudta a szektor egészét növekedési pályára állítani.

Szintén nem rántotta ki még a kátyúból a piac szereplőit a tavaly februárban és márciusban pályáztatott 15 milliárd forintnyi uniós támogatás, amit a hazai divat- és designipari vállalkozások között osztottak szét. Igaz, hogy itt a támogatás elnyeréséért többek között a ruházati és cipő kis- és nagykereskedőkkel, és a hazai bútorgyártókkal is együtt kellett versenybe szállni. Mivel azonban a pályázati projektek gazdasági hasznosulása áthúzódhatott a tavalyi évre, a 2021-es pénzügyi adatok talán már kedvezőbbek lehetnek - írja az Opten.