Bár sok elemzés foglalkozik ezzel, de azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy mi történik, ha 2 millió hordó orosz kevert olaj, Russian Export Blend (REB) eltűnik a piacról egyik napról a másikra – mondta a Portfolionak Huff Zsolt, a Mol-csoport Downstream termelési ügyvezető igazgatója.

Mint az interjúban elmondta, a Mol-csoport évente átlagosan 14-15 millió tonna kőolajat dolgoz fel, ebből nagyságrendileg 9 millió tonna orosz kőolaj, ami a Barátság kőolajvezetéken érkezik, 1 millió tonna magyarországi és horvátországi kitermelésből, a többi adriai eredetű, tengeri olaj. A tenger felől érkező kőolajból nagyjából 3 millió tonnát helyben, Rijekában feldolgoznak, és 1,5-2 millió kerül az Adria vezetéken keresztül a százhalombattai és a pozsonyi finomítóba. A rijekai finomító 100 százalékig mediterrán olajakat dolgoz fel, a százhalombattai finomító jelenleg legfeljebb 30-35 százaléknyi nem orosz olajat tud feldolgozni, különböző keverési arányokban, a pozsonyinál viszont jelenleg 5 százalék körül van ennek az aránya. A pozsonyi finomító most 100 százalékban orosz olajat dolgoz fel, Százhalombattán 80-20 százalék az orosz és a tengerről érkező kőolaj aránya.

Nagyságrendileg ugyanannyi olajat szerez be a cég Oroszországból most is, mint korábban. Erre az évre is nagyságrendileg 9 millió tonna REB kőolaj feldolgozása van tervezve.

Általában a nehéz, kénes kőolajok alacsonyabb míg a könnyű, alacsony kéntartalmúak drágábban forognak a piacon. Ez az eltérés pozitív és negatív irányban is, kőolajtípustól függően akár 1-10 dollár is lehet hordónként.

Jelenleg az a működési elv, hogy van egy nagyon erős alap, ez az orosz kőolaj, ennek az aránya a finomítónkban 70-80 százalék, ehhez keverik hozzá az egyéb tengeri kőolajokat. A REB olaj egy export keverék, amit közel 60 kőolajmezőről származó olajból kevernek össze az Urálon túl. Ez egy kikevert, nagyon stabil minőségű termék, melynek minősége az elmúlt 10 évben kis mértékben változott csak.

Ez biztosítja azt, hogy finomítóink jól tervezhető stabilitással tudnak működni

Amikor arról beszélünk, hogy milyen gyorsan tudjuk ezt lecserélni, ezt a működési modellt kell megváltoztatni. Értékeljük, hogy mik azok a kis kockázatú és a piacon elérhető kőolajtípusok, amikkel egy ilyen REB típust le tudunk váltani, de kőolaj és a technológiánk adottsága miatt ez nem egy egyszerű műszaki probléma – mondta Huff.

Például vegyük az Arab Light kőolajat, ami nagyon hasonló az oroszhoz, kicsit magasabb a kéntartalma, de hozamstruktúrában nagyon közel áll az oroszhoz.  Van azonban egy paraméter, egy adott frakció kéntartalma, ami jelentősen meghaladja a megengedhető értéket, és ez lehetetlenné teszi a MOL dízel termelő egységeinek működését. Ebből következik, hogy bár az alap paraméter alapján a kőolaj megfelelő, részleteiben vizsgálva, mégsem tudják tisztán feldolgozni.

Ha holnap leállna a REB, tudnák folytatni a munkát, de lényegesen kisebb kapacitással, és sok leállással, esetleges károsodásokkal, ami miatt jelentősen kevesebb dízel és egyéb termék lenne az amúgy is termékhiányos piacon. Ráadásul nagy kérdés, hogy mennyire fenntartható ez.

Úgy számolunk, hogy minimum 2-4 év, ami ahhoz kell, hogy azt mondjuk, hogy fenntarthatóan a REB kockázati szinten tudjuk a hosszú távú ellátásbiztonságot nyújtani

 

Mindehhez természetesen dollár százmilliókban mérhető tervezési, fejlesztési és beruházási tevékenységre van szükség. Ha Koperből kellene tankautókkal hozni a benzint akkor tartósan négy számjegyű lenne a termék árra a benzinkutakon. És nem is lenne elég.