A seed, azaz a magvető fázis a legnehezebb időszak egy cég életében, hiszen ekkor bevételt még nem tud felmutatni, ugyanakkor ilyenkor már látszódhat, ha be tud-e tölteni egy piaci rést, meg tud-e maradni a talpán - mondta Gerő Viktor, a Conor Fund partnere, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA), a Magyar Innovációs Szövetség és az M27 Absolvo az "Innováció finanszírozása" elnevezésű konferenciáján. Jó hír azonban, hogy őket támogatja a Jeremie 2-es program, melynek keretében összesen - két részletben - 300 ezer euró tőke fektethető be egy vállalatba.

Amerikában könnyebb

Mind a befektetések, mind a kockázati tőke alapok számát tekintve jelentősen le van maradva az Európai Unió az USA-tól - jelentette ki Czirják László, az iEurope Capital managing partnere. Ez részben annak is köszönhető, hogy az EU-ban kevesebb a vállalkozás, mint a tengerentúlon, de az sem segít, hogy a jogrendszerek - így például a magyar is - a büntetésre helyezi a hangsúlyt, ami jelentősen növeli a cégvezetőkben kudarctól való félelmet, míg az USA-ban külön program van a már megbukott cégek támogatására. Ez is bizonyítja, hogy az Egyesült Államokban nem pénzügyekre megy a legnagyobb fókusz, hanem az emberre, a csapatra koncentrálnak - mondta Czirják.

Másban is különbözik a két térség: az amerikai piacon hatalmas mennyiségű kockázati tőke van szabadon, így ha van egy jó ötlet, arra szinte biztosan lehet majd támogatást szerezni - jelentette ki a szakember, majd hozzátette, hogy az öreg kontinensen ez sajnos nincs így, itt sokkal jobban megválogatják, hogy mibe fektetik a pénzüket az tőkealapok. Ennek megfelelően az USA-ban általában nagyobb mennyiségű pénzt is kapnak az érintett cégek, itt nem ritka, hogy a befektetés pillanatában akár megduplázódik a cég értéke.

Jelentős a lemaradása a magyar kiscégeknek

Nem tudni még, hogy idén mennyi pénz jut Magyarországon az innováció finanszírozása - mondta Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Az innovációt tekintve hazánk a középmezőny végén tartózkodik az európai rangsorban, pedig a legtöbb mutatók tekintetében az átlaghoz közelítünk, azonban a kis és középvállalati szektor eredményeit tekintve jelentős a lemaradása az országnak. Amiben viszont jók vagyunk, az nagyrészt a külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak köszönhető, így kijelenthető, hogy a jó statisztika a határon túli cégeknek köszönhető, a rossz pedig a hazai cégeknek - hangsúlyozta Szabó. Ezt óriási problémának nevezte a szakember, ami ha nem változik, akkor az hamarosan az egész ország gazdasági fejlődésére negatív hatással lesz. Ellenpéldaként Kanadát említette, ahol viszonylag jól sikerült átvészelni a válságot, éppen az innovatív kkv-knak köszönhetően. A szakember ezért változtatna az egyetemi képzéseken, így azt is tanítaná, hogy hogyan kell céget alapítani, vagy éppen mik a szabadalmi követelmények, annak érdekében, hogy egyre többen úgy hagyják el az egyetemet, hogy saját céget szeretnének alapítani, nem pedig úgy, hogy csak azon törik a fejüket, hogy hol találnak majd állást.

A kockázati tőke a legjobban az informatikai projekteket szereti, mert ezek gyorsan hozzák a bevételt, nem kell hozzá több százmillió az induláshoz, de egy rosszul elsült befektetésnél is hamar kiderül, ha nincs jövője a fejlesztésnek. Ugyanakkor változik a világ, így ma már nem a világ legjobb műszerét kell megcsinálni, hanem elérni, hogy elégedett legyen a vásárló - adott egy jó tanácsot Szabó.