Bő egy éven belül jelentette be Ózd két legnagyobb munkáltatója, hogy kivonul a városból. Előbb, 2020 legvégén, a több mint 1000 embert foglalkoztató, elektromos megszakítók gyártásával foglalkozó ABB zárt be a, őket pedig 2022 áprilisáig, a közel 800 főnek munkát adó Johnson Electric autóipari alkatrészgyár üzeme követi majd. Az ABB helyére azóta érkezett új befektető: a többek között masszázskádakat készítő Wellis Magyarország Zrt., akik jelenleg körülbelül 300 embert foglalkoztatnak, és csak a következő években tervezik az alkalmazottjaik létszámának több mint a duplájára növelését. 

A kivonulás okait a cégek a nemzetközi kereslet változásaival, valamint a nem gazdaságos üzemeltetéssel magyarázták. A telex.hu a napokban azonban rávilágított egy másik problémára is, amely szintén oka lehetett a Johnson Electric bezárásának: a cég egy stratégiai megállapodás részeként az Ózd környéki úthálózat bővítési, fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatát kérte a kormánytól még 2015-ben. Az azóta eltelt hat évben az igényelt korszerűsítésekből semmi nem valósult meg, csupán 2022-ig tervezik fejleszteni a Bátonyterenyét Ózddal összekötő közúti szakaszt. 

QP | Quality Placement
A korábbi GE, majd ABB-gyár helyére mára beköltözött a Wellis.
A korábbi GE, majd ABB helyére mára beköltözött a Wellis.
Kép: Napi.hu, Kónya Ádám

Jön a segítség

Pár nappal azután, hogy a Johnson Electric március legvégén bejelentette kivonulását Ózdról, jó hírt közölt Riz Gábor, az térség országgyűlési képviselője:

„Magyarország Kormányának mai ülésén Ózdot érintő kedvező döntés született. A magyar állam és az ÓAM-Ózdi Acélművek Kft. közös finanszírozásában, az ÓAM-Ózdi Acélművek Kft. tulajdonában lévő, ám az utóbbi években nem kihasznált területen új vállalkozásokat befogadni képes terület kialakítása történik meg. A beruházáshoz Magyarország Kormánya és a német többségi tulajdonban lévő cég is 650-650 millió forintot biztosít.” 

A képviselő Facebook-posztjában az ipari park hasznosításáról is szó esett: „Az újonnan létrejövő ipari területen 550 új munkahelyet teremt 2022-ig az oda betelepülő 3 cég (egy konténereket gyártó cég, egy betonelemeket gyártó cég, valamint egy autóbuszokat gyártó cég) alakítja ki a saját maga üzemcsarnokát. Az említett beruházók várhatóan már ez év őszén megkezdik az építkezéseket, jövő évben pedig már termelőmunkát fognak végezni.”

Az imént említett három vállalat lehetséges érkezése már 2020 közepén téma volt Ózdon. Riz Gábor már akkor azt nyilatkozta, hogy kapcsolatban áll több céggel, akik ózdi beruházáson gondolkodnak. Most úgy tűnik, hogy nyílegyenesbe érkeztek a tárgyalások. A lehetséges befektetők pontos kilétéről azonban azóta sem esett szó, bár annyi már kiderült, hogy a szóba került autóbuszokat gyártó cég állhat a Hunnoid buszok mögött. 

Az országgyűlési képviselő április 20-án arról posztolt, hogy újabb egyeztetéseket folytat a kialakítandó ipari park földterületének tulajdonosával, vagyis az ÓAM-Ózdi Acélművek Kft. többségi tulajdonosával (Max Aicher Vállalatcsoport), valamint a betelepülni szándékozó három cég képviselőivel. A beruházásra szánt 650 millió forintos kormányzati támogatásról szóló kormányrendelet április 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A fejlesztés jelenlegi állásáról pedig az ózdi városi televíziónak nyilatkozott Riz Gábor:

„A terület előkészítése az elindul. Az elindulás után, ennek le kell záródnia körülbelül ez év második feléig, és ez év második felétől meg kell próbálni betelepíteni minél hamarabb azokat a cégeket, akikről tudnak az ózdiak (…) Több a tervnél, hiszen ők már egyeztetésben vannak jó fél éve – háromnegyed éve az Innovációs Minisztériummal, a külügyminisztérium háttérszervezetével, a HIPA-val, akinek a finanszírozás és az üzleti tervek elfogadása és a gazdasági folyamatok elemzése a fő feladata.”

A kivonuló Johnson Electric épülete Ózdon.
A kivonuló Johnson Electric épülete Ózdon.
Kép: Napi.hu, Kónya Ádám

Óriási szükség lenne további befektetőkre

Janiczak Dávid, Ózd polgármestere, május 3-án adott nagyobb interjút az ózdi televíziónak, amiben örömét fejezte ki az három új cég érkezése miatt. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ezen vállalkozások betelepülése még mindig nem elegendő ahhoz, hogy teljesen megoldja a helyiek foglalkoztatási problémáit, nem pótolja az összes, az utóbbi időben kieső munkahelyet.

Többek között kitért arra is, hogy a közelmúlt viszontagságai miatt drasztikusan megcsappant az önkormányzat költségvetése. Amíg tavaly 1,3 milliárd forint folyt be a kasszába az adókból, addig idén csupán 500 millió körüli összeggel számolhat a város. Összehasonlításként egy másik borsodi települést, a 18 ezer lakosú Tiszaújvárost hozta fel példának (Ózdon 32 ezren élnek), akinek az adókból 4,5 milliárd bevétele származik idén. 

Riz Gábort az ipari terület fejlesztése kapcsán megpróbáltuk elérni, de egy hét alatt sem kaptunk válaszokat. Szerettük volna megtudni, hogy pontosan mikorra várható a beruházás kezdete, konkrétan milyen fejlesztésekről van szó, hogyan profitál az Max Aicher-csoport a földterületén kialakított ipari parkból, van-e már aláírt megállapodás az említett három céggel a beruházásukról, vagy, hogy milyen igényeik voltak a vállalkozásoknak a betelepülésüket illetően.

Janiczak Dáviddal sikerült felvennünk a kapcsolatot. Tőle megtudtuk, hogy Riz Gábor diszkréten kezeli az ide vonatkozó információkat, és nem osztotta meg a tárgyalások állásának és a beruházásnak a részleteit egyelőre a városvezetéssel sem.