A Napi Gazdaság "A 100 leggazdagabb 2011" kiadványának cikke

Az újkori magyar pálinkafőzés diadalútja a Velencei-tó mellett kezdődött. Az Agárdi Pálinkafőzdében érlelődő főzet már évekkel ezelőtt felkeltette az egyik hazai gazdag érdeklődését. Pintér Zoltán beleszeretett az agárdi nemes  pálinkákba és miután résztulajdont vett a cégben, azonnal külföldi terjeszkedésbe is fogott. Merész terveiben egy kínai cégcsoport létrehozása szerepelt azzal a céllal, hogy helyben termett gyümölcsből kínai−magyar pálinka szülessen.

Kapcsolódó

A leggazdagabb honfitársaink listájáról részletesen itt olvashat.

Az üzleti terv is roppant egyszerűnek tűnt: ott olcsó az alapanyag és a munkaerő, hatalmas a piac felvevőképessége, ráadásul versenytárs se nagyon van, az ott megszokott rizspálinka ugyanis még jóindulattal sem nevezhető pálinkaszerű főzetnek. Az első Pintér-manufaktúra felépült, és az agárdi mesterek segítségével készült főzetek sikeresen debütáltak a
piacon, követte volna a második, harmadik és negyedik is, ám a kínai−magyar pálinkabizniszt is utolérte a külföldi befektetők "szokásos" végzete: a helybeli partnerek finoman szólva csalafintasága. A magyar befektető azt vette észre, hogy bár a termelés nő, a profit úgy illan el, mint egy idő után a nemes törköly illata. Pintér Zoltán egy darabig még próbálkozott, de belátta, hogy innen nem tudja ellenőrizni a kínai üzemet, ezért kiszállt a nagy reményű üzletből, utóbb pedig az agárdi pálinkamanufaktúrából is.

Olajból pálinkába

A folyékony halmazállapotú anyagokkal − pontosabban az olajjal − régóta szoros ismeretségben van Pap Géza. Az Olajterv-csoport többségi tulajdonosa csak két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy beszáll a pálinkaüzletbe is. A főváros közeli Etyekben építette fel családi pálinkafőzőjét. Az Etyeki Czímeres névre keresztelt terméket családi összefogással készítik: a cégben az alapító Pap Gézának csak egyszázalékos részesedése van, a többi egyharmad-egyharmad arányban három felnőtt gyermekéé. Ők irányítják a céget, amely a beruházás befejezését és az érlelést követően idén lép piacra termékeivel. Nagy mennyiségről egyelőre nincs szó − a hangsúlyt a minőségre helyezik.

Hamarosan indul Matyi Dezső pálinkasorozata is. Az ismert könyvkiadó-kereskedő borásznak sem utolsó − Badacsonyban, Villányban, Szekszárdon, Pécsett és Tokajban vannak szőlőültetvényei, borászata pedig a baranyai székhelyen. Az 500 ezer palack bort készítő "kombinátban" nemsokára egy pálinkafőző részleg is munkába áll, és várhatóan az először törkölyből készült párlat Matias márkanéven kerül forgalomba.

Magyar Talléros néven kezdett pálinkát termelni Nagy Miklós. A nyíregyházi autókereskedő − aki kelet-magyarországi regionális listánkon szerepel − a szatmári gyümölcsre építve tervez "pálinka hadműveletet". Az almából, szilvából és sok egyéb jóízű gyümölcsből készült párlatot most elkészült üzemében állítja elő, és a hazai piac mellett Franciaországban és Japánban is forgalmazza.

Zwack is ott van a sorban

És persze a sorból nem hagyható ki Zwack Péter sem. Igaz, ő "főállásban" pálinkázik, hiszen a Zwack az Unicum mellett mindig is készített pálinkákat. A Fütyülős ugyan már nem viselheti ezt a nevet, de a cég prémium márkái − mint például a Maximilian − a legnemesebb pálinkafőző hagyományokat követik és a cég kecskeméti pálinkafőzőjében készülnek, természetesen az Alföldön termelt ízes gyümölcsökből.

A magyar milliárdosok tehát már magyar pálinkát gyártanak − azt pedig csak remélni lehet, hogy a nemes nedűvel az országhatáron túl is sikereket tudnak elérni, akár anyagilag is...