Az inflációs környezet, az ukrán–orosz háború, az energiaárak növekedése és az ellátási láncok nehézségei egyaránt óvatosságra kényszerítették a gazdálkodó szervezeteket. A koronavírus-járvány idején tapasztalt reakcióktól eltérően, amikor is gyors változások és gyors döntések jellemezték a vállalkozói szektort, most a vállalatok többsége inkább a kivárást választotta. Jól példázza ezt, hogy több iparágban döntöttek úgy a munkáltatók 2022 végén, hogy egyes projekteket visszavonnak, illetve létszámstopot vezetnek be.

A munkáltatók közel fele (45,7 százalék) ebben a mostani időszakban pesszimistán tekint az aktuális makrogazdasági változásokra, és tart attól, hogy 2023-ban a vállalata negatív változásokat fog megélni üzleti és munkáltatói szempontból – ez derül ki a Hays Hungary aktuális felméréséből.

Optimisták és pesszimisták

A kutatásból ugyanakkor az is kiviláglik, hogy nagyon kevesen ítélik meg szélsőségesen a helyzetet, ami a számok nyelvén annyit tesz, hogy a munkáltatók 6,3 százaléka kifejezetten pesszimistán, míg 3 százaléka kifejezetten optimistán tekint a jövőre.

Kivételt képez a banki és pénzügyi szektor, ahol a munkáltatók nagyobb hányada teljesen vagy inkább optimista a 2023-as évvel kapcsolatban. Mivel a banki és biztosítói szektor szereplői jellemzően válságálló szervezetek, ezért ők inkább az erőforrások optimalizálására és a passzív jelöltek elérésére fókuszálnak. 

Ugyancsak kevésbé aggodalmaskodnak a nemzetközi hátterű vállalatok, a nagyobb könyvelőirodák és a pénzügyi szolgáltatók, hiszen a képzett munkavállalók várhatóan hozzájuk csatlakoznak, ha biztosabb hátterű munkáltatót keresnek.

Pesszimistábbak azonban az átlagosnál a kereskedelmi cégek (62 százalék) és az értékesítésben tevékenykedő vállalatok (55 százalék), amelyek az emelkedő bérigények miatt különösen nehéz feladat elé néznek. De az egészségügyi profilú vállalatok ugyancsak átlagon felüli (55 százalék) pesszimizmussal tekintenek 2023-ra, hiszen ezt a pandémia idején nyertesnek számító szegmenst most inkább a stagnálás és a befagyasztott projektek jellemzik.

Érdekesség azonban, hogy bár az üzleti szolgáltató központok szegmense is válságálló csoportnak számít, a Hays felmérése szerint ez a szektor mégis követi az átlagos pesszimista rátát. Az SSC-k (Shared Service Centre), vagyis a Közös Szolgáltatói Központok közel fele (49 százalék) borúsan látja a gazdasági helyzetet, ami az egyre növekvő jelöltigényeknek és a telített piacnak tudható be. Továbbá hasonlóan negatívan tekintenek a 2023-as évre a technológiai szektor vállalatai (47 százalék), mert az ő esetükben az évek óta mélyülő IT munkaerőhiány és a külföldre vándorló munkaerő jelenti a kihívást.

Középtávú borúlátás

A Hays Hungary munkaerőpiaci körképében a cégvezetők arra a kérdésre, hogy a következő 1-2 év távlatában mennyire látják pozitívan a makrogazdasági változásokat, illetve azok hatását a vállalatukra és a munkaerőpiacra, így válaszoltak:

  • Teljesen optimista: 3 százalék
  • Optimista: 23 százalék
  • Semleges: 21 százalék
  • Pesszimista: 45,7 százalék
  • Teljesen pesszimista: 6,3 százalék
  • Egyéb: 1 százalék

Egy recesszió várható hatásai

A vállalatvezetőktől azt is megkérdezték, hogy ha mégis bekövetkezne egy gazdasági visszaesés, az véleményük szerint milyen hatása lenne a cégükre. A legtöbben létszámstopot vezetnének be, a csődöt viszont elenyésző arányban jelölték meg opcióként.

  • Létszámstop: 17 százalék
  • Kevesebb üzleti lehetőség: 17 százalék
  • Megrendelések csökkenése: 16 százalék
  • Nem lenne jelentősebb hatása ránk: 13 százalék
  • Létszámcsökkentés: 11 százalék
  • Szervezeti átalakulás: 9 százalék
  • Projektek felfüggesztése: 5 százalék
  • Több üzleti lehetőség: 3 százalék 
  • Gyártás, szolgáltatás lassulása: 3 százalék
  • Egyéb: 3 százalék
  • Befektetések leállítása: 2 százalék
  • Csőd: 1 százalék

A Hays Hungary felmérése szerint a vállalatok vezetői elsősorban a munkaerő-felvételi projekteket, illetve az üzleti lehetőségeket és a megrendeléseket tartják veszélyezettnek. Egy esetleges recesszió esetén a legtöbb munkáltató újratervezné a büdzséjét, létszámstopot vezetne be, vagy szervezeti átalakításba fogna. A munkaerő megtartása azonban hangsúlyos szerepet kap a HR-tervekben. Több munkáltató inkább növelné a meglévő munkavállalók fizetését, mint hogy létszámcsökkentésbe fogjon.