Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Körülbelül kétszeres-háromszorosára nőtt idén a munkavállalói betegszabadságolások aránya 2013-2014-eshez képest, ügyfeleink beszámolóit, illetve cégünk adatait figyelembe véve, - számolt be a Napi.hu-nak Fehér Tamás, a Trenkwalder Kft. ügyvezető igazgatója.

Pedig néhány évvel ezelőtt, amikor még a munkavállalók álltak sorban az álláshelyekért, nem volt jellemző, hogy a dolgozók könnyedén elmennek egy hét betegszabadságra, hiszen ott lebegett a szemük előtt, hogy emiatt előfordulhat, hogy nem fogják megbízhatónak minősíteni őket. A gyanakvó hozzáállás továbbra is jellemző a hazai cégvezetők körében, ám mostanra eljutottunk oda, hogy mégsem mernek szelektálni, hiszen mindenhol munkaerőhiány van.

Úgy állnak hozzá, hogy ha valaki évi öt nap helyett tizenöt napot hiányzik, nem baj, mert legalább a többi napon jelen van. Mi több, ma már az igazolatlan hiányzások sem feltétlenül okoznak azonnali elbocsátást, esetleg megrovást, figyelmeztetést - értékelt a hr-szolgáltatócég vezetője.

Atomizált zendülés?

A Trenkwalder statisztikája azt mutatja, hogy idén a betegség miatti hiányzás szeptember hónapban volt a legnagyobb arányú, épp amikor kifejezetten jó idő is volt. A szakember szerint érthetetlen, hogy egy ilyen hónap jóval nagyobb betegségi arányt produkál, mint például a hideg január, amikor a betegségek is könnyedén terjednek.

Magyarázata szerint a dolgozókban tudatosult a béremelési hullám, tudják, hogy erős lesz a minimálbér növelése és azok, akik valamivel a minimálbér felett keresnek már most követelik, hogy az ő bérüket is komolyabban emeljék. A betegszabadság egy fegyver a dolgozók kezében, amivel nyomást gyakorolhatnak, s ma már könnyedén jelentenek beteget, mert nem félnek az elbocsátástól. Tapasztalata alapján a háziorvosok nagyon könnyen helyezik táppénzre a dolgozókat, Fehér szerint a jelenség intő jel a cégeknek, hogy immár komolyan kell tárgyalni a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel.

Beszédes adatok a hivatalból

A trendet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai is megerősítik. A válságot követő évek adatai egyértelműen azt mutatták, hogy rendszerint csak az ment betegállományba, aki feltétlen szükségét érezte: 2010-ről 2012-re a táppénzkifizetés összege mintegy 30 százalékkal esett vissza. Ám ez a helyzet az utóbbi években megváltozott összegeztek azenpenzem.hu portálon.

Az OEP az idén, szeptember végéig 15,8 százalékkal több pénzt fizetett ki az előző év azonos időszakához képest. Ennél nagyobb mértékben - több mint 18 százalékkal - nőtt az az összeg, amit a munkáltatók voltak kénytelenek kifizetni dolgozóik betegsége miatt,  járulékként a távolléti díj után.

A tendencia évről-évre emelkedést tükröz:

Táppénzkifizetés (január-szeptember)
2013201420152016
Összeg (milliárd forint)4449,155,864,6
Változás (százalék)4,511,613,615,8
Forrás: OEP

Várható volt, hogy ebben fog kicsapódni a baj

Sok vállalkozó, a munkavállalók csendes lázadásként, vagy szándékos lógásaként értékelik a betegszabadságolást, miközben az összkép sokkal árnyaltabb - vélekedett lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Már régi trend a munkaerőpiacon, hogy sokan főállásuk mellett időszakosan elmennek feketén dolgozni: például van egy kis vállalkozás, ahol az adott dolgozó 2-3 havonta néhány hetet tud "besegíteni" a munkalehetőségek, megrendelések időszakos jellege miatt. Itt viszont akár annyi pénzt is megkereshet, mint a munkahelyén fél év alatt, ezért megéri neki időről-időre betegszabadságra, táppénzre vonulni - említett példát. (Valószínűleg ez a jelenség az oka, hogy 2012-ben, majd 2015-ben ismét szigorították a táppénzcsalások szankcióit)

László ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a betegszabadságolások elmúlt egy-két éven belüli, majd idei megugrása "nyomásgyakorlást" jelentene, hiszen az közös, tudatos munkavállalói fellépést jelent. Úgy látja, nem azért mennek most tömegesen betegszabadságra, mert nem akarnak dolgozni, hanem mert sokan nem bírják már a túlterhelést. Az, hogy ez a megugrás bekövetkezik, prognosztizálható volt, hiszen számos iparágban már nyár közepe-vége felé elfogytak a túlórakeretek. Ám ez nem a túlórák eltűnését hozta el, hanem, hogy ettől kezdve a vállalatok eltérő jogcímeken fizetik ki a túlórákat - gyakran a törvényesség határait is átlépve.

Ami most történik, azt tükrözi, hogy sokan fizikailag és pszichikailag túlhajszolták magukat, családi és magánéleti szükségleteik a végletekig háttérbe szorultak. A folyamat az elmúlt évek trendjének - a munka világa keményebb szabályozásának - következménye, de az elmúlt egy-két év rendkívül nagy túlterhelése szintén megjelenik a táppénzek mögött - nemcsak a feldolgozóiparban, hanem például a buszvezetők, sofőrök körében is.

A szakszervezeti vezető felhívja a figyelmet, hogy a betegszabadságolás nem kétszereplős játszma, hiszen a munkaadók és a dolgozók mellett ott vannak az orvosok is. Ha valaki a munkavállalók lázadásaként állítja be a jelenséget, akkor ezzel azt is állítja, hogy az orvosok együttműködőek a táppénzcsalásban.

Nem érdemes összecserélni

A fő különbség a táppénz és a betegszabadság között, hogy míg a táppénzt az OEP utalja, addig a betegszabadságot a munkáltató fizeti. A szabályok szerint betegszabadság a betegség első 15 napjára, míg a táppénz, az ezt követő további időszakra jár, legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át.A betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70 százaléka, otthoni táppénzként 60 százaléka jár a munkavállalónak. (A távolléti díjat az alapbérből számítják ki, amelyet bizonyos pótlékokkal megnövelnek) A céges elvonások (a különböző járulékok) miatt azonban az OEP-től több pénzt kap kézhez a dolgozó, mint a cégétől.