Míg tavaly csak 848,3 milliárd forint volt a költségvetési hiány, ez 388,9 milliárd forinttal volt alacsonyabb az előző évhez képest, addig idén 2057,5 milliárd forint hiányzott az államkasszából. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán megjelent prognózisa alapján decemberben 418 milliárd forinttal nőhet a deficit.

A költségvetési elemzésben a megugró számot részben azzal magyarázza a tárca, hogy az uniós támogatásokat a kormány kénytelen megelőlegezni a programok kedvezményezettjeinek, míg a kapcsolódó bevételek Brüsszelből időeltolódással, majd csak a teljesítéssel párhuzamosan érkeznek. Ez átmenetileg, sőt éven túl is rontja a pénzforgalmi hiányt, de épp a későbbi megtérülés miatt ezeket máshogy is könyvelik, így az NGM szerint tartható a 2,4 százalékos hiánycél, hiába rúg a GDP 5 százalékára a mostani adat.

Kapcsolódó

Nem meglepő ez az adat, mivel  év közben is látszott, hogy az uniós források gyors ütemű felhasználása, valamint a későbbi uniós utalások miatt átmenetileg nőhet a hiány - magyarázta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Napi.hu-nak. Véleménye szerint ez nem csak az idei év sajátossága, a rendszer strukturálisan nem változott, így a következő években is hasonló maradhat.

A forrásfelhasználás üteme sem véletlen: a következő (2018) és az azutáni (2019) is választási év, előbb parlamenti, majd önkormányzati választások jönnek, ráadásul ez egybeesik a uniós támogatási ciklus kifizetéseinek ütemezésével is - tette hozzá Török, aki szerint a szabályok miatt ez csak átmeneti hiányként jelenik meg a magyar költségvetésben.

Az NGM magabiztos

A gazdasági tárca szerint 2017-ben is uniós átlag feletti szinten bővülhet a magyar gazdaság: míg 2014-ben 4,2 százalékkal, 2015-ben 3,4 százalékos, tavaly pedig - az uniós forrásfelhasználás ciklikusságával párhuzamosan - 2,2 százalékos teljesítmény emelkedése után, 2017-ben a GDP a (naptárhatást kiszűrve) pedig 4,0 százalékkal nőtt.

Az idén jelentősen bővült a lakossági fogyasztás, a korábbi 3,8 százalék helyett a 4 százalékot is elérheti az év végéig. Ez pedig az inflációt is felhúzta, amely várhatóan 2,4 százalék lesz. Míg 2018-ra már 2,7 százalékot vár az NGM, amit aztán a rákövetkező évekre 3 százalékra jósolnak.

A kormány eddig 3 százalékos inflációval számolt jövőre, míg a jegybank csak 2,5 százalékkal. A kettő közötti, 2,7 százalékos adat viszont arra utal, hogy a pénzromlás alapján megállapított nyugdíjemelés mellett egy további bónusz, 0,3 százalékos bővítést kaphatnak az idősek - ahogy arról korábban részletesen is írt a Napi.hu.

Költségvetés bevételei 2017-2021-ben (milliárd forint)
Megnevezés20172018201920202021
Gazdasági szervezetek befizetései1 550,41 354,41 432,41 510,71 585,6
Fogyasztáshoz kapcsolt adók4 828,05 239,95 711,96 041,06 401,1
Lakosság befizetései2 148,12 349,52 533,52 718,62 872,8
Költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok3 709,01 350,01 350,01 350,01 350,0
Központi költségvetési szervektől származó befizetések46,83040,366,291,0
Társadalombiztosítási alapok befizetése12,8010,900
Helyi önkormányzatok befizetése36,939,039,039,039,0
Elkülönített állami pénzalapok bevétele17,013,313,313,313,3
Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek256,196,195,295,295,2
Egyéb bevételek26,17,26,86,86,8
Uniós programok bevételei01 911,21 952,11 316,6847,6
Uniós támogatások utólagos megtérülése100,463,212071,90
Vám és cukorilleték költség megtérítése12,212,613,213,614,2
Bevételek összesen 12 743,7 12 466,3 13 318,5 13 242,9 13 316,6
Kamatbevételek108,573,53235,434,3
Bevételi főösszeg12 852,212 539,8 13 350,613 278,3 13 350,9
Forrás: NGM prognózisa

Zárul az export-import olló

A lakossági fogyasztás felpörgése, valamint - az NGM szerint - az uniós forrásfelhasználás felfutása, a beszállítói hálózatok növekvő igénye miatt jelentősen emelkedett az áru- és szolgáltatásimport az idén. A tavalyi 2,9 százalékkal szemben 9,5 százalékra.

Ezt az ütemet nem tartotta viszont az export bővülése: míg tavaly 3,4 százalék, addig idén 6,6 százalék volt ennek az aránya. Mindezek eredménye, hogy a nettó export hozzájárulása a GDP-növekedéshez átmenetileg negatív tartományba került. Így a 2016-ban elért rekordot követően a külkereskedelmi többlet mérséklődött, ugyanakkor nemzetközi összevetésben továbbra is magasnak mondható - magyarázza a tárca, amely szerint a jövőben ez változhat - az exportrendelések, valamint a feldolgozóipari beruházások növekedése nyomán.

A 2008 előtti években jelentős külső deficittel működött a magyar gazdaság, de a válságot követően bővült a hazai exportkapacitás, a különbség pedig 2016-ban volt a csúcsán. A fogyasztás és a beruházás növekedése miatt ez megfordult. Elképzelhetőnek tartom, hogy a következő három évben a fizetési mérlegből "kikopik" a többlet - kommentálta az adatokat Török Zoltán.

Egyelőre továbbra is magas Magyarországon az export aktívuma, tehát van honnan visszaesni. Azonban mindez, a kivitelre ráállt magyar gazdaság esetében hosszú távon a növekedési pálya megváltozásával kell, hogy járjon - szól a prognózis.