A 2008-as krízisnél és a covid-járványnál is nagyobb a veszteség az idén a nyugdíjpénztáraknál. Az orosz-ukrán háború nyomán kibontakozó energiaválság, a küszöbön álló recesszió, a tőzsdék és a magyar állampapírpiac zuhanása nehéz helyzetbe hozták az intézményeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak hat hónap alatt csaknem 155 milliárd forintos veszteséget értek el a befektetéseiken, ami nagyjából 9 százalékos negatív hozam fél év alatt, évesítve pedig ennek a duplája lenne. A pénztári portfóliók többségének minimális pozitív hozamra sincs esélye eddig az idén, arra meg végképp semmi szanszuk, hogy lekörözzék a júliusban már 13,7 százalékon tetőző, és várhatóan még magasabbra szökő inflációt, vagyis reálhozamot érjenek el. 

Hiába spórolnak, nő a veszteség

Ez nem csak a tagoknak fáj, az intézményeknek is problémát okozhat. A mintegy 1,1 milliós tagság nagyjából fele ugyanis nem fizet rendszeresen tagdíjat, de az ő számláik kezelése is költséget jelent a pénztárak számára. A nyugdíjpénztárak a működésüket alapvetően a befizetett tagdíjakból finanszírozzák, a frissen beérkező pénzek bizonyos hányadát vonhatják el a kiadásaikra. Annyi engedményt kaptak, hogy a nem fizető tagok számláiról is vehetnek el pénz a minimális tagdíjból levonandó mértékig, ha van pozitív hozam. Ez azonban az idén nincs, így ez a forrás elapadt. 

2021-ben még 1,238 milliárd forintot tudtak a működésükre ezen a címen biztosítani a pénztárak, ebből az első félévben 619 millió folyt be így, az idén hat hónap alatt mindössze 31 millió forint jött be innen. A csaknem 590 milliós különbözet pedig az intézmények költségvetésén is hatalmas lyukat ütött, a félév végén 462 millió forintos működési szintű veszteséget halmozott fel a szektor. Pedig az ágazat az MNB adatai szerint nem szórta a pénzt, a működési célú kiadások csak minimálisan emelkedtek, az infláció és a nemzetgazdasági átlag alatti mértékben (körülbelül 7-8 százalékkal) nőttek a bérek, és jó néhány költségből lefaragtak. 

Öröm az ürömben, hogy a fizető tagok a válság ellenére is bíznak az intézményekben, és növelték a befizetéseket. A tagok által fizetett egyéni tagdíj az idei első félévben 10,6 százalékkal, a munkáltatói hozzájárulás 11 százalékkal nőtt. Ez alapján legalább a tagdíjbevételek terén rekord évre számíthat a szektor. A személyi jövedelemadó-visszatérítés volumene valamelyest visszaesett 2021-hez képest, 14,56 milliárd forint jött vissza az egy évvel korábbi 15,8 milliárd helyett, ennek minden bizonnyal az lehetett az oka, hogy a gyerekes családok szja-visszatérítése miatt sokan már nem tudtak a pénztárakban adót visszaigényelni. 

A magánkasszáknál rohamosan fogy a reálhozam

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma negyedévről negyedévre csökken. 2022 közepén 52 736 fő volt. Ennek oka, hogy belépni igazából nem praktikus, a kifizetések ugyanis bizonytalanok. A nyugdíjba vonuló pénztártagok pedig gyakran visszalépnek az állami tb-be, hogy onnan száz százalékos nyugdíjat kaphassanak. Ha ugyanis maradnak, akkor csökkentett állami nyugdíjra és a pénztárból kapott járadékra jogosultak csak. A visszalépés mellett szólhat még, hogy a jogszabályok lehetővé teszik számukra, hogy felvegyék az infláció fölötti hozamot, csak a maradék pénzt kell visszautalni az államnak. Az elmúlt két év kivételével pedig ezek az intézmények nagyrészt szép reálhozamot termeltek, amit megérte kivenni. 

Tavaly viszont már hiába volt szerény hozam a portfóliókon, az alapok átlagosan nem értek el reálhozamot, az idei első félévben pedig mintegy 10 százalékot esett az árfolyamuk. A magas infláció a visszaigényelhető reálhozam jelentős részét megehette mostanra, a korábban jellemzően hét számjegyű összegek átlagosan akár egymillió forinttal is megcsappanhattak. Ha a tagok kivárnak, akkor persze van még esélyük arra, hogy évek, évtizedek múlva ledolgozzák a portfóliók a mostani válságot. A magas hozammal most megvásárolt állampapírok évek múlva jó eredménnyel kecsegtetnek, és az alacsony árfolyamú részvények is erőre kaphatnak idővel. 

A magánkasszák működési eredménye is negatív lett az első félévben, ennek főleg az volt az oka, hogy a működési célú bevételek 27 százalékkal csökkentek. 

Egészségpénztárak: megállt a növekedés

Az egészség- és önsegélyező pénztári szegmensben is csak részben történtek kedvező fejlemények. A taglétszám lassú növekedése megtorpant, 1,05 millióra csökkent. A befizetések viszont szépen emelkednek, a tagok a tavalyinál 19, a munkáltatók 7,6 százalékkal többet fizettek be a számlákra. A több mint 22,2 milliárd forintos féléves befizetés tízéves csúcsnak számít a szektor életében, amely az elmúlt években minden egyes cafetéria-módosításkor kapott egy pofont. Az adó-visszatérítés összege itt is csökkent mintegy 10 százalékkal 8,73 milliárd forintra hasonló okok miatt, mint a nyugdíjpénztáraknál. A növekvő tagdíjbevétel nagyon fontos a szektor számára, az intézmények ugyanis kizárólag ebből vonhatnak el a működésükre forrásokat, emellett maximum olyan tételekből jön be egy kis forrás, mint a pénztári kártyák díja. 

Az első félév végén 72,5 milliárd forint volt az egészségpénztárakban, amiből folyamatosan költenek a tagok. Az idén hat hónap alatt 30,8 forintnyi kifizetés történt, 10 százalékkal több, mint tavaly. Még mindig gyógyszerre költik a legtöbbet az emberek, de az arány folyamatosan csökken. Az idén 12,55 milliárd forintot fizettek ki a patikákban egészségpénztári számláról. A második helyen a magánorvosok állnak, tavaly óta 15,6 százalékkal nőtt az ott elköltött egészségpénztári kifizetés, amely így meghaladta a 10,7 milliárd forintot. Gyógyászati segédeszközökre több mint 4,9 milliárd forintnyi kifizetés történt, ez volt a harmadik legnagyobb kategória. A többi szolgáltatást ezekhez képest kis arányban veszik igénybe, bár néhány esetben kiemelkedő a növekedés. Egészségbiztosítást például jóval többen kötnek egészségpénztári számlára, és egyre többen kérnek támogatást a kasszáktól a lakáshiteleik fizetéséhez is.