Felkészületlenül érte az aranyár zuhanása a magyarországi zálogpiac szereplőit, a pénzkölcsönt nyújtó fiókok üzemeltetői mellett a finanszírozó pénzintézetek is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek − információink szerint az egyik nagybank ki is vonulna az üzletágból. A zálogházakat működtető vállalkozások 2011-es adózás előtti eredménye szakértők szerint nagyjából 6 milliárd forint volt (ez nem tartalmazza a bankok által nyújtott kölcsönök utáni eredményt). Az alapprobléma, hogy a zálogházak és bankok érdekei ellentétesek, hiszen előbbiek a pénzintézeti források felhasználásával a piaci versenyben nagyobb kockázatot is hajlandóak voltak vállalni.

A PSZÁF ugyanakkor egyelőre nem tapasztalja, hogy a szektorbeli szereplők (akár saját jogon, tulajdonosként, akár nagybankok által refinanszírozott pénzügyi vállalkozásként vagy pénzügyi intézmény függő ügynökeiként) érzékelhető számban kérelmeznék tevékenységi engedélyeik visszavonását, de az aktivitás csökkenését sem. A felügyelet lapunkkal azt közölte, hosszabb ideje a leginkább nyereségesnek ez a terület számít. A pénzügyi vállalkozások kivonulása a refinanszírozásból ugyanakkor a válság kezdete óta folyamatos, a zálogüzletág refinanszírozásából való teljes kihátrálásról azonban nincs információ. Úgy tudjuk, a legnagyobb szolgáltatók 10-20 milliárd forinttal is tartozhatnak a hitelintézeteknek.

A ténylegesen nyújtott kölcsönök összege a PSZÁF szerint általában a becsérték 60-70 százaléka, ami szavatolja a biztonságos finanszírozás feltételeit. A záloghitelezés jellemzően rövid lejáratú ügylet, így ez az arány a felügyelet szerint elegendő többletbiztosítékot és tartalékot nyújt a fedezet értékbeli változása esetére is. Nem feltétlenül osztják azonban ezt az álláspontot a lapunk által megkérdezett piaci szereplők: egy szakértő szerint ha valaki például unciánként 1700 dollár felett helyezett ki nagy volumenben kölcsönöket 85 százalékos fedezettség mellett, akkor a vissza nem fizetett kölcsönök fedezetének értékesítésekor az 1250 dolláros árfolyam mellett már 110 dollár veszteséget könyvelhet el unciánként. Ha egy kis zálogháznál havonta egy kilogramm arany halmozódik fel és azt értékesíteni is kénytelen, az havi 3500 dollár, azaz mintegy 800 ezer forint veszteséget generálhat. A régebbi kölcsönöket még alacsonyabb áron helyezték ki a zálogházak, ez valamelyest kiegyenlíti a negatív eredményt, de hamarosan elérkezhet az a pont, ahol a fedezetek értékesítésekor az árbevétel és annak bekerülési értéke között jelentős − negatív − különbség alakul ki. A verseny azonban nem csökken, így a jelenlegi kihelyezések is jóval 60-70 százalék felett vannak.

A Magyarországon működő több mint 400 zálogfiók töredéke rendelkezik olyan (fedezeti ügyleteket is tartalmazó) stratégiával, amely megfelelő védelmet biztosítana az aranyárcsökkenés ellen, most pedig már késő bármit is tenni − vélik szakértők. Az ügyfelek jellemzően nem váltják ki az arany ékszereket − hacsak nincs erős személyes kötődésük −, hiszen a korábban zálogba adott nemesfémért a valós értéknél jóval többet kellene most fizetniük, a fedezet kevesebbet ér, mint a hitel összege, hasonlóan például a devizahitelesek problémáihoz. A kölcsön jellege miatt nehéz megbecsülni, hogy hány ügyfelet szolgálhatnak ki ezek a cégek, a nyújtott kölcsönök száma azonban elérheti az egymilliót.

QP | Quality Placement