Magyarország ugyan nem számít a világ legnagyobb rizstermelői közé, Európában azonban igen előkelő helyen áll. Hazánk rizstermelése a török időkig nyúlik vissza és a XX. században az 1950-60-as években élte a fénykorát, amikor mintegy 50 ezer hektárt tettek ki a magyar rizsföldek – írja a Hellovidék.hu. Manapság a földek mérete körülbelül 3000 hektárra csökkent, amelyek javarészt Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben helyezkednek el.

„A rizs termesztésénél a tavaszi szárazság nem okoz problémát, mivel nekünk az a jó, ha ki tudjuk szárítani a területet, majd elárasztjuk vetés után. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban nagy a termesztés kockázata. Például a hűvös, ne adj' Isten hideg május nagyon rossz hatással van a rizs kezdeti fejlődésére (például a múlt év volt ilyen és az idei sem optimális) vagy az augusztus közepén rendszeresen beköszöntő pár napos lehűlés és ködös idő a virágzáskor okoz, okozott károkat” – nyilatkozta Izsó Lajos agrármérnök és rizstermesztő, a Békés megyei Csárdaszálláson székelő Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatója.

Termelés és fogyasztás

A szakértő beszélt arról is, hogy Magyarországon a termésátlag 3,8 tonna/hektár körül mozog, de nem ritka a 6-7 tonna sem hektáronként egy-egy földterületen. Ennél jóval többet termelnek a dél-európai rizsföldeken, ahol 8 tonna körül mozog az átlag 100 négyzetméteren. Az USA-ban és Ausztráliában ennél is több, mintegy 10 tonna a hozam ugyanakkora területen.

Rizsföld Kínában.
Rizsföld Kínában.
Kép: Pixabay

A rizs Ázsiában a legnépszerűbb, ott 100 kiló fölé esik a fogyasztás éves szinten egy főre vetítve. Európában a déli országokban keresettebb a termék, ahol előfordul a 18 kilónyi fogyasztás is. Az észak-európai országokban van, hogy alig haladja meg ez az érték a 3,5 kilót. Magyarországon az éves fogyasztás fejenként folyamatosan növekszik: a KSH adatai szerint amíg 2014-ben az egy főre jutó mennyiség csak 4,1 kilogramm volt, addig 2019-re már elérte 6,3 kilót. Az üzletláncok polcain jellemzően drágább a magyar rizs, mint az importból származó hagyományos társai, azonban ára még így is elmarad a speciálisabb fajtáké (mint például a basmati rizs, vagy jázmin rizs) mögött.

A magyar rizstermelés a hazai igényeknek csak kis mennyiségét tudja kielégíteni és ezzel hasonló cipőben jár Európa többi országával. A rizsimportunk a közeljövőben várhatóan tovább fog nőni, hiszen a fogyasztás növekedésével nem tartja a lépést a termőterületeink mérete, sőt, éppen ellenkezőleg: évről évre jobb esetben is csak stagnál.

A kép illusztráció.
A kép illusztráció.
Kép: Pixabay

Kedvezőtlen feltételek

A termőterületek stagnálásának/csökkenésének több oka is van. A rizs igényli a jó talajminőséget, azonban fel is éli azt és több évre van szükség ahhoz, hogy a föld újra termőképessé váljon. Emellett igen nagy a beruházásigénye, valamint az egyre jobban változó időjárás kiszámíthatatlanná tette az éves hozamot is, ami szintén nem kedvez az európai termelőknek.

„A klímaváltozás sem csak jó dolgokat hozott a rizstermesztők számára: a víz egyre kevesebb, a folyók hozama csökken (például víztározókban fogják fel Erdélyben). Szerencsére a duzzasztók segítségével és a Tiszáról hozott vízzel tartható a szokásos nyári vízszint a Körösön. Nagyon súlyos problémát okozhatnak az úgynevezett hőségnapok, az akár 40 Celsius-fokot elérő csúcshőmérséklet károsítja a polleneket és romlik a megtermékenyülés. Viszont az utóbbi években a betakarítást hamarabb tudjuk megkezdeni, ami kedvező hatás” – mondta Izsó Lajos.

A szakértő azonban más problémákról is beszámolt: a rizs termelési időszaka meglehetősen rövid, csupán májustól szeptemberig tart. Emellett rendkívül speciális és költséges gépek szükségesek a termeléséhez, annak ellenére, hogy nincs még egy olyan szektor a mezőgazdaságban, amely ennyire nagyszámú, állandó munkaerőt igényelne.

A hazai rizs előnyei

A szakember arról is beszélt, hogy ugyan nincs arról adat, hogy a hazai rizs jobb minőségű lenne, mint az import, azonban az biztos, hogy nehézfémekre nézve Európában egyedülállóan alacsony értékekkel rendelkezzen. Emellett a magyar rizsnek ismertek a termesztési körülményei, ellentétben a behozott rizs javával, amelyeknél nem lehet tudni, hogy milyen vegyszerekkel, hozamfokozókkal kezelték őket, vagy például azt, hogy hogyan dolgozták fel, esetleg hogyan tárolták. Emellett idehaza nem ritka a biogazdaságokból származó rizs sem.

A rizsnek nagyon magas a tápértéke és az anyatejhez nagyon hasonló aminosavak vannak benne. Emellett a barna rizs komplex B vitamin forrás is. A rizs eredete Délkelet-Ázsiában keresendő és körülbelül 5000 éves múltra tekint vissza és ma is a világ rizstermelésének 90 százaléka erről a kontinensről származik. Mára a világ második legfontosabb gabonanövényévé vált. Európában a déli államokra jellemző a termelés java. Hazánk egyébként a legészakibb európai ország, ahol még jól érzi magát a növény, ami kifejezetten jól tűri az aszályosabb időszakokat is.