A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Elvben féltávnál tart (június elejétől augusztus végéig fut) az MNB Zrt. növekedési hitelprogramja (nhp), ám jól látható, hogy rendkívül kemény másfél hónap áll még a bankok előtt. Miután még a június is a feltételek finomításával telt − például a Garantiqa Zrt. kezességvállalásának megoldásával, valamint egyéb jogi aggályok elsimításával −, így igazából júliusban indult be a kérelmek banki befogadása − még akkor is, ha például a K&H Bank Zrt. és az OTP Bank Nyrt. már júniusban megkötötte első szerződését. A kifizetések csak e hónapban indultak meg − több banknál e héten utalták az első részleteket. Az OTP Bank szakemberei szerint reális becslés lehet, hogy szektorszinten az egyes pénzintézeteknek tízezres nagyságrendben kell hitelkérelmeket elbírálniuk. Szakértők szerint a legnagyobb rohamra augusztus elejétől kell számítani − ezt támasztja alá az is, hogy lapunk információi szerint a jegybank is azzal számol, hogy augusztus első hetétől kell majd viszonylag gyorsan százmilliárdos tételekben biztosítani a kereskedelmi bankok számára a nullaszázalékos refinanszírozási forrást.

A Raiffeisen Bank Zrt. ügyfelei felé már sikeresen lekötötte a bank számára biztosított 64 milliárd forint kvótát − jelentette be Kiss Zoltán, a vállalati és önkormányzati üzletág ügyvezető igazgatója kedden. Az előzetes kvótalekötéseknél a többi bank is nagyjából hasonló állapotban van − számoltak be lapunknak a pénzintézetek. Az UniCredit Bank Zrt.-nél például arról tájékoztattak, hogy a rendelkezésükre álló hitelkeret többszörösére is lenne kereslet, így ügyfél-megállapodásokkal, szerződésekkel a keretet nagyjából már lefedték. A K&H Banknál a benyújtott hitelkérelmek összege már meghaladja a 100 milliárd forintot, a jelenleg is folyamatban lévő ügyletek száma pedig meghaladja az ezret. Az MKB Bank Zrt.-nél hosszabb időszakot hagytak az igények befogadására, és az allokálásról csak ezután döntöttek, ezért a tömeges szerződéskötés a következő három-négy hétben jön.

Azzal kapcsolatban, hogy a lehetőségek között melyik hitelcél a legkelendőbb, a bankok meglehetősen eltérő véleményen vannak. Bár látható, hogy a kedvező forrás lehetősége sok vállalat fantáziáját megmozgatta, és most az eddig halogatott vagy csak részben végrehajtott fejlesztések megvalósítása is napirendre került, a keretek miatt nem egyértelműek a trendek. Az OTP-nél például elmondták: a kisvállalkozások körében a forgóeszközhitel jóval sikeresebb, mint a beruházási hitel. Ennek oka szerintük az, hogy a program feszes határidőket szab, amelyek csak akkor tarthatóak, ha vagy egy már indulásra kész, csak korábban valamiért elhalasztott projektet hoz a vállalkozás, vagy ingatlant vásárol, esetleg nagy értékű gép beszerzését tervezi. Érdekes módon az MKB-nál a legkeresettebbnek az új beruházási hitelek számítanak, bár a banknál hozzáteszik, hogy sokan igénylik az éven belüli forgóeszközhitelek − vagy akár folyószámlahitelek − részben vagy egészben éven túlivá alakítását is. A Raiffeisen tapasztalatai szerint a forgóeszközhitelek kevésbé keltették fel az érdeklődést, hiszen itt jellemzően rövid futamidejű hitelekről van szó. A bank tapasztalatai szerint a cégek olyan új beruházási hitelekre szerződnek előszeretettel, amelyek egyből nyélbe üthetők: gépek, berendezések vagy épp ingatlanok megvásárlására vesznek fel a leginkább hiteleket, hiszen a klasszikus, komoly beruházási hitelek végigvitelénél komoly akadály, hogy az augusztusi hiteldöntések után a hitelösszeg 30 százalékát záros határidőn belül le is kell hívni. Az idő rövidségére tekintettel az új hiteleket az MKB-nál elsősorban forgóeszközigények kielégítésére − a készlet- és a vevőállomány finanszírozására − veszik igénybe a cégek.

Kkv-k hitelállománya 2013. március 31-én
MikrovállalkozásKisvállalkozásKözépvállalkozásÖsszesen
(ezer db)(milliárd Ft)(ezer db)(milliárd Ft)(ezer db)(milliárd Ft)(ezer db)(milliárd Ft)
Összesen144,01003,338,9824,016,61630,3199,53457,6
Ebből beruházási6,4285,83,6277,51,9340,111,9903,4
Forrás: PSZÁF

A legközelebb az igazsághoz vélhetően a Budapest Bank Zrt.-nél állnak: jelzésük szerint egyszerűbb jellegéből fakadóan − egyelőre a devizahitelek kiváltása halad a legjobban, de új beruházásokra és forgóeszközhitelre is történt már folyósítás. A bank által elmondottak szerint jelenleg a Budapest Banknál az I. pillérben a hitelkiváltással szemben az új hitelek kerültek előtérbe.; a Raiffeisennél 30 százalékos újhitel-arányt várnak − hozzátéve, hogy a banknál jelentkező új hitelek messze nem biztos, hogy nemzetgazdasági szinten új hitelnek minősülnek, hiszen lehet, hogy egy korábbi, más banknál vezetett kölcsön kiváltására szolgálnak.

Érdekes tapasztalat, hogy a devizahitelek kiváltására szolgáló második pillérben a bankok és a jegybank előzetes várakozásaival szemben is mérsékeltebb a kereslet. Ez nem jelenti azt − hangsúlyozták több helyen is −, hogy a bankrendszer tagjai ne tudnák lehívni a rendelkezésükre álló kvótákat, egyszerűen arról van szó − miként azt az OTP és a Raiffeisen szakértői is megjegyezték −, hogy a cégeknek érdemes alaposan mérlegelniük az átváltással járó előnyöket és hátrányokat, illetve utánaszámolniuk a különböző konstrukcióknak.