A Siemens - mely a Dow Jones fenntarthatósági listájának élére állt 2021-ben és a globálisan rangsoroló Corporate Knigthsnál is a világ legfenntarthatóbb vállalatainak Top25-ébe került -, ahogyan az egy öntudatos és magára sokat adó multinacionális cégektől elvárható: jó példával jár a világ előtt.

A globális vállalatnál már 2015-ben elindították a CO2 semlegességet célzó programot, melynek célja, hogy a vállalat 2030-ra karbonsemlegessé váljon. Ez a mindennapi működést tekintve többek között azt jelenti, hogy a cégnél elemzik a kibocsátást, és fokozatosan csökkentik azt: az évtized végére kizárólag elektromos járművekből álló flottát használnak majd, csak nettó nulla szén-dioxid kibocsátású üzemeket fognak működtetni, és ugyanezt a kritériumot támasztják az épületeikkel szemben is. De azt is el kell érniük – írták elő maguknak-, hogy a Siemens energia beszerzési alapkritériumává váljon, hogy kizárólag megújuló energiát használva működik, és még a beszállítói láncra is nyomást helyezve elérje, hogy azok a cégek is legalább ötödével lejjebb szorítsák a saját szén-dioxid-kibocsátásukat.

A környezetvédők számára is tetszetős célszámok elérése érdekében a Siemens sokat tett az elmúlt években. A vállalat a saját károsanyag-kibocsátási szintjét (a 2014-es bázisévhez mérten) 54 százalékkal csökkentette. Azzal, hogy 2021-ben a vállalat villamosenergia-szükségletének 78 százalékát zöldáramból biztosították, 220 ezer tonna szennyezést került el a cég.

A Siemens több országban lévő leányvállalatánál belsős szén-dioxid árat alkalmaznak, amit azoknak a károsanyag-kibocsátásuk arányában meg kell fizetniük. A cégcsoportnál a hulladék újrahasznosítási arány 92 százalékos. Két éve bevezették a beszállítók károsanyag-kibocsátásának monitorozását, de olyan megoldást is fejlesztettek, mellyel kiszámolható az egyes termékek karbon-lábnyoma - és mindezt a saját termékeiken is tesztelték. Kiszámolták, hogy energiahatékonysági programjaikkal 13 millió euróval kisebb lett a villanyszámlájuk, de azt is, hogy a Siemens termékeket vásárlók szén-dioxid-kibocsátási megtakarítása már évente is egy kisebb ország kibocsátását (mintegy 88 millió tonna szén-dioxidot) teszi ki.

Dedikált, helyi szakértők

A DEGREE keretrendszerben emellett hasonló alapossággal fogalmazták meg maguknak az olyan más, fenntarthatósághoz kapcsolódó területre vonatkozó célszámokat, mint pl. a munkatársak képzése, a vállalati kormányzás, az erőforrás hatékonyság mutatói, és az elért eredményeket évente publikálják. E keretrendszer végrehajtatásáért felel a Siemens Fenntarthatósági Bizottsága. És mindez nem afféle vízfejként létezik a németországi központban, hanem arra épít, hogy a vállalatoknál külön, dedikált fenntarthatósági szakértőket (Sustainability Manager) is foglalkoztatnak.

Broda Krisztián, a Siemens Zrt. fél éve alapított, öt fős fenntarthatósági csapatának vezetője szerint az irány számukra is adott, és bár a magyar vállalat nem gyárt, hanem értékesít, sok apró tétellel így is képesek már most beszállni "a nagy történetbe". Állítja: szó sincs arról, hogy megelégednének azzal, hogy a cégnél kevesebbet nyomtassanak vagy hogy a nap végén az irodából utolsóként távozó biztosan lekapcsolja maga után a világítást.
A probléma megközelítésük ugyanis – magyarázza - eleve holisztikus. - Ha az a kérdés, hogy hova szeretnének eljutni, akkor itt, Magyarországon is érvényes cél a karbonsemleges működés elérése 2030-ra. Az ehhez vezető úton fontos állomás lesz, hogy mihamarabb létrehozzunk egy saját mikrogridet, ami hitelesíteni fog minket, hogy mi saját magunk is úgy működünk, ahogyan azt elvárnánk a környezetünktől - mondta Broda Krisztián.

A "new normal" és a "building management"

A fenntartható fejlődés kritériumainak teljesíthetősége a cégnél a befelé és a kifelé mutatott és megkövetelt normákon szintén múlik. Mindkettő fontos, ráadásul a házon belüli megoldások és az így keletkező primer tapasztalatok által az ökoszisztéma is eszközrendszert kaphat a Siemenstől. Broda Krisztián kifejtette, elkezdődött a cégnél a new normal-nak hívott irodaszervezési koncepció megvalósítása, amiben az új, hibrid munkavégzéshez jobban illő desk sharing tevékenység meghonosításától az irodák megújított building management rendszeréig számos elemet modernizálnak.

A hűtés-fűtés szabályzása, a fényforrások típuscseréje és az irodák korszerű szabályozási rendszerrel (jelenlétérzékelő, a külső fényviszonyokhoz igazított belső világítás, okosított szabályzó eszközök stb.) felvértezése - vagyis ahogyan a csoportvezető fogalmazott: „minden, amit ma el lehet érni ebben a műfajban” - ezt a hatékonyságot és megtakarítást lehetővé teszi. Broda Krisztián szerint azzal is ezen az úton lépdelnek tovább, hogy a Siemensnél menedzseri ösztönzőkkel motiválják a valódi tartalommal bíró zöldítést.

Ami az extrovertált, a partnerek felé közvetített értékeket illeti: a Siemensnél a német anyacégtől kapott üzleti modellekkel egyaránt segíteni tudják az üzletfeleket. Két teljesen új kezdeményezés is van: az egyik fenntarthatósági audit eszközrendszert tud felkínálni, ami segít az eddigieknél célzottabban feltérképezni, hogy a partnercégnek belső működéseiben hol vannak a fenntarthatósági kritériumok fejleszthetőségével kapcsolatos potenciálok. A másik viszont a végfelhasználókat célozva, azok tevékenységéhez, technológiai adottságaihoz igazodva képes ezt a vizsgálatot elvégezni.

Nem a pénzügyi haszon az első

A fenntartható fejlődés elméletének gyakorlatba átültetése nem mindig egyszerű. Leginkább az okoz problémát, amikor a vállalatok abból indulnak ki, hogy az energiahatékonyabb, korszerűbb, kevésbé káros technológiák és megoldások mind-mind üzletileg megtérülő, profitot hozó beruházások kell legyenek, mert „különben nem éri meg”. Broda Krisztián úgy véli, hogy miközben ez nem kell, hogy az elsődleges szempont legyen, aközben sokszor nem is a primer haszon az, ami az ilyen beruházásokat fűti. Szerinte például a korszerű building manager rendszerből többféle, egymással jól összevethető megtakarítási potenciálokat lehet kinyerni, és az szintén eléggé precízen kiszámolható, hogy egy-egy fejlesztési elképzelés aktuálisan mennyire és mikorra megtérülő beruházás tud lenni.

Ugyanakkor a Siemens fenntarthatósági csapatának vezetője szerint érdemes a milyen hosszú távon ad megtérülés mellett arra koncentrálni, hogy olyan tételek is generálódnak egy-egy ilyen beruházásnak köszönhetően, amit nehezen lehet számszerűsíteni. Ha például a dolgozók komfortérzete javul, az kihat az ott elvégzett munka hatékonyságára is. Hasonló módon, tehát nem primer hasznot generálnak az olyan, egyre inkább általánossá váló beszerzési, megrendelői kritériumok használata, amely a pályázó, beszállító kiértékelése során preferálja az ISO 14001 környezetirányítási tanúsítvány meglétét, vagy azt, ha az adott cégnek olyan ESG céljaik, vállalati keretrendszer minősítése van. Az így kapott plusz pontok a cég számára megrendelést, munkát hozhatnak – pedig az ennek elérésébe fektetett energia, beruházás csupán másodlagos haszon. Hasonló lakmusszá válhatnak a szabályozó környezetből érkező indikátorok (Green Deal, új EU-taxonomy stb.), melyek nem is titkolt célja, hogy elősegítsék a vállalkozások, cégek ilyen irányú beruházásait. Hosszútávon ezek a hatások alakítják majd át az üzleti életet és a piacokat.