Ahogy alig másfél éve egyik napról a másikra elvágták a Népszabadságot és az soha többet nem jelenhetett meg, ugyanígy történt ez április 11-én a Magyar Nemzettel. Annyi különbséggel, hogy a tulajdonos Simicska Lajos nagyvállalkozó egy nappal korábban a főszerkesztőn, Schlecht Csabán keresztül üzente meg, hogy az újságnak vége, még egy búcsúszám jelenik meg, utána mind az online, mind a print kiadás megszűnik.

A hír leforrázva érte a dolgozókat, akiket az Üllői úti szerkesztőség folyosóján hívtak össze. Alig három perc alatt hangzott el a végítélet, és jövőjükkel kapcsolatban mindössze annyi tájékoztatást kaptak, hogy végkielégítést kapnak, kifizetik a rendelkezésre állási díjukat, valamint az április havi teljes fizetésüket. A 2016-os - ezek a legfrissebb elérhető - beszámolók szerint a cég éves bérköltsége a 150 dolgozóra 883,4 millió forint volt, ami alapján 210-250 millió forintot kell kifizetni (az összeget erősen befolyásolja, hogy míg a havi fizetést és a rendelkezésre állási díjat az ekhós adózás szerint fizetik, addig a végkielégítésekre, szabadságokra már a rendes szja-szabályok érvényesek).

Valójában arra, hogy a Magyar Nemzetet be akarják zárni, régen lehetett számítani. Már a választások előtt egy hónappal terjedni kezdett a pletyka, hogy április 9-től már nem jelenik meg a printkiadás, csak az online működik tovább. Bár az újságírók és a szerkesztők erre sem adtak sokat, reális forgatókönyvnek tűnt.

Amikor Schlecht Csaba átvette D. Horváth Gábortól, a Magyar Nemzet korábbi főszerkesztőjétől a lapot, akkor az értekezleten arról beszélt, hogy biztosított a lap jövője, de elszólta magát. Már akkor mondta, hogy április 9-től nem lesz print - mondta el a Napi.hu-nak a lap egy korábbi dolgozója. Ettől még a választási kampányban nem merült fel újra az a téma, hogy lehúznák a rolót.

Nem tudni, hogy állnak

A cég jelenlegi anyagi helyzete nem ismert, mivel a legutolsó leadott beszámoló csak 2016-os. Azokból az adatokból pedig nehéz következtetni a mostani állapotokra. Akkor a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. saját tőkéje 3,43 milliárd forint volt, amely mintegy 1,3 milliárd forintos csökkenést mutat az előző évhez képest. Úgy tudjuk, hogy tavaly ez további 1 milliárd forinttal csökkent, míg a befektetett eszközök értéke 2,7 milliárd forint volt. Még 2016-ban a lap árbevétele 1 milliárd forintra csökkent, és összesen 760 millió forint körüli negatív eredményre volt elég.

Többféle számításból lehet kiindulni, hogy meghatározhatóvá váljon a lap értéke. A legelterjedtebb EBITDA-alapú módszer alapján semmit nem ér, ami teljesen irreális. Ha az ismert vagyontárgyakból indulunk ki, akkor pedig 5-6 milliárd forint is lehet az érték. De kérdés az is, hogy milyen ismeretlen szerződései, vagy ingatlanjai vannak a vállalatnak. De befolyásolja a lap személyi állománya, amely egy befektető számára növelheti az értékét. Viszont a leállítás után minden egyes nappal veszít az árából.

Jelentkezők a ravatalon

A Magyar Nemzet legnagyobb értéke egyértelműen a neve, amely történelmi jelentőségű. Figyelembe véve, hogy a cím és az arculat 80 éve ismert, kulturálisan beágyazott, önmagában akkor is megérheti egy befektetőnek, ha teljes pénznyelő lenne a lap. Utóbbi jelzővel egyébként gyakran beszélnek róla azután, hogy Simicska Lajos tulajdonos, a Fidesz korábbi pénztárnoka összeveszett addigi jó barátjával, Orbán Viktorral és az állami hirdetők elpártoltak a laptól 2015 februárjában.

Ennek ellenére két vételi ajánlat is nyilvánosságra került, de abból valójában csak az egyik szólt tényleges adásvételről. Elsőként a Kreatív.hu írta meg, hogy érdeklődik a Magyarországon a Vau TV-vel hamarosan jelentkező Milkovics Pál, egy Csehországban élő magyar vállalkozó. Később pedig már a Zoom.hu számolt be arról, hogy Simicska Lajos nem akarja neki eladni az újságot, mert fél attól, hogy csak stróman és offshore-cégeken át - hasonlóan a Népszabadsághoz, ahol Heinrich Pecina játszotta át tulajdonosként - Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez, milliárdos üzletemberhez kerülhet a polgári napilap.

A Napi.hu először megkereste az üzletembert, aki nem kívánta sem megerősíteni az állítást, nem akart kérdésekre válaszolni. Viszont a Magyar Nemzethez - és Simicska Lajos közeli - forrásokból megtudtuk, hogy Milkovics nem adott konkrét vételi ajánlatot: csak egy kapcsolatfelvételi levelet küldött. A cég, amely képviselőjeként jelentkezett a Schwartz Capital Ltd. londoni székhelyű vállalkozás.

Az ügyvivő igazgató ebben maga Milkovics a brit cégadatbázis szerint. A legutolsó, tehát nem mérvadó, 2016-os beszámoló szerint 50 millió forintra rúg a benne lévő eszközállomány. Azonban offshore-cégnek csak a hazai sajátos értelmezések szerint tekinthető, tulajdonosi szerkezete ugyanis teljesen átlátható, Milkovics a 75 százalékos tulajdonos a negyedrésszel rendelkező Scwartz Group Ltd. mellett, melynek egyedüli tulajdonosa szintén maga az üzletember.

Szereti a reménytelen helyzetet, ez pedig az

A vállalkozó üzleti politikájába belefér, hogy megvásárolja a Magyar Nemzetet: nem azért, mert aktívan érdeklődne a hazai közélet iránt, hanem mert már többször segített ki veszteséges, vagy csődközelbe került helyzeteket. Erről egy korábbi beszélgetés során személyesen is mesélt a Napi.hu-nak, akkor azt mondta el, hogy "izgalmas helyzet, amikor a megmenekülésért kell küzdeni". Milkovics ezzel kapcsolatos kérdéseinkre ezúttal nem akart válaszolni, mindössze a Facebook-oldalán jelent meg egy bekezdés.

"Kezdenek a hírek teljesen elrugaszkodni a valóságtól. Aki ismer pontosan tudja, hogy soha semmilyen politikai pártnak nem voltam tagja, soha nem foglaltam állást semmilyen politikai párt mellett (és nem is fogok). Pontosan ugyanígy járt/jár el az összes médium amiben tulajdonos vagyok. Továbbá egyetlen offshore vállalatom sincs" - írta ebben, majd egy kommentre kifejtette, hogy politikai nézete van, de az a hitvallása, hogy a tulajdonos álláspontjának nem szabad megjelenni a termékben, mert az mellékvágányra visz.

"Az a feladatom, hogy megteremtsem annak a lehetőségét, hogy érvek, vélemények, állásfoglalások jelenjenek meg, legyenek szembe állítva egymással, és hogy egészséges vita alakuljon ki azokról. Ha ez megvalósul, akkor sikerült megteremteni egy érdekes sajtóterméket, amire kíváncsiak az emberek, ergó akár egy sikeres vállalat is kijöhet belőle" - jelentette ki a vállalkozó.

Végül csütörtökön délelőtt Milkovics közölte a laptulajdonásával, hogy visszalép az ajánlatával - tudtuk meg.

Schmidt Mária fia is bejelentkezett

Érdekesebb, hogy szinte azonnal azután, hogy a dolgozókkal közölték, megszűnik a lap, Ungár Péter, a Lehet más a Politika (LMP) párt a parlamentbe vasárnap bejutott képviselője is bejelentkezett vevőként. A politikus-milliárdos vagyona a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-ből származik, melyet a privatizációt követően édesapja, Ungár András és Nobilis Kristóf szerzett meg. Előbbi halálakor - 2006-ban - részvénycsomagját felesége, Schmidt Mária és két gyermekük, Ungár Anna és Ungár Péter örökölte. Hármuk közös tulajdona a PIÓ-21. Kft., amely a BIF nagyjából 45,26 százalékának tulajdonosa (időközben ugyanis kiszállt Nobilis Kristóf, aki egy ismeretlen hátterű svájci cégnek adta el papírjait, tőlük pedig az eladási árnál drágábban szerezte meg a BFIN Asset Management Kft.).

A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cég kapitalizációja jelenleg 50-51 milliárd forint. Figyelembe véve egyéb vagyontárgyaikat, a családnak körülbelül 30 milliárd forintja lehet, ha harmadolva is, de Ungárnak 10 milliárd forint állhat rendelkezésére (pontos anyagi helyzete nem ismert).

A fiatal LMP-s képviselő tudomásunk szerint nem először jelentkezett be a Magyar Nemzetért: még 2017 őszén jelezte Simicska Lajosnak, hogy átvenné a lapot. Úgy értesültünk, hogy akkor erre egyértelmű elutasítást kapott. Emellett az a pletyka is terjed, hogy édesanyja miatt bizonyos fokú bizalmatlansággal kezelik Ungárt.

Napi.hu, Szabó Dániel

Simicska és Schmidt Mária konfliktusa régre nyúlik vissza. Az egykori pártpénztáros már a 2000-es években sem rokonszenvezett a történész által képviselt politikai vonallal. Ennek az egyik kicsúcsosodása volt, amikor Schmidt Mária írt arról, hogy szerinte a második választási kudarc, 2006 után Orbán Viktor nem maradhat a jobboldal vezetője. Mire válaszul a Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, nem burkolt üzenetként a milliárdos asszonynak, jelezve, hogy a Fidesz nem gondolkodik személycserében a legfelsőbb szinteken.

Ugyanakkor Simicska egyáltalán nem kezdett "anyák és fiúkozásba", így Ungár tiszta lappal indult nála információink szerint. De - még ha méltatlanul is bánt el vele - a Magyar Nemzet a milliárdos szívügye, nem szívesen engedné ki a kezei közül, ha pedig mégis átadja, akkor biztonságban akarja tudni. Kérdés, hogy mennyire fél Schmidt közelségétől a milliárdos, az általunk megkeresett források azt mondták, hogy "Ungár külön entitásként van kezelve", ezért is kezdődhet meg jövő héten a tényleges egyeztetés az át- és megvételről.

Kérdéseinkkel megkerestük Ungár Pétert az ügyben, de nem kívánt nyilatkozni. Próbáltuk telefonon elérni Schlecht Csabát, valamint György Zsombor főszerkesztő-helyettest, azonban nem sikerült velük kapcsolatba lépnünk.

Nem látni még, hogy a lap valaha megjelenhet-e. A dolgozók reménykednek a folytatásban, de volt, aki szerint vége a történetnek. "Ha Lajos így elvágta, akkor be akarja zárni" - magyarázta azt egyikük, hogy míg a Heti Válasz kapott haladékot, hogy befektetőt találjon, addig a Magyar Nemzetnél már csak kész tényeket közöltek.

A nyitókép forrása: Napi.hu.