A Kúria közzétételi tanácsa 2017 januárjában olyan úgynevezett elvi döntést tett közzé, amely mindenben visszaigazolta az MNB-nek a perekben képviselt álláspontját. Ez a fogyasztók számára kedvezően befolyásolhatja a még folyamatban lévő bírósági eljárásokat is - mondta az MNB alelnöke.

A jogerős pernyertes ítéletek nyomán a jegybank számításai szerint eddig 352 ezer ügyfélszerződés kapcsán közel 636 millió forint összegű tisztességtelenül elvont ügyfélpénzt fizettek vissza az intézmények. A már korábban önként teljesített visszatérítésekkel együtt pedig már mintegy 995 ezer fogyasztónak összesen közel 3,95 milliárd forintot utaltak át. Február-márciusban több újabb, folyamatban lévő bírósági eljárás tárgyalási fordulója lesz, amelyek akár le is zárulhatnak.

Kapcsolódó

A jegybank 2014 tavasza és nyara közt 142 pénzügyi intézménnyel szemben együttesen 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki, mivel azok jogsértően módosították egyes bankszámláik, kártyáik jutalékait, költségeit.

A vizsgált bankok, takarékszövetkezetek jó része ugyanis az ügyfélnek kedvezőtlen szerződésmódosítással jogsértően új díjat vezetett be, "díjmentes, ingyenes, 0 forintos" tranzakciókat fizetőssé tettek. Az alelnök szerint voltak, amelyek megváltoztatták a díjszámítás módját, nem szerepeltették a díjmódosításra lehetőséget adó okot ügyfélszerződéseikben vagy éppen nem tájékoztatták a módosításokról időben a fogyasztókat.

Az MNB kötelezte annak idején határozataiban az egyoldalúan új díjat bevezető vagy azt emelő pénzügyi intézményeket a tisztességtelenül elvont díjak, jutalékok visszafizetésére.

A pénzügyi intézmények több mint négyötöde már annak idején azonnal elfogadta az MNB döntését. Az elmarasztaló határozatokkal szemben ugyanakkor 26 hitelintézet pert indított, és egyúttal kérték a bíróságtól az MNB által előírt visszafizetési kötelezettség időleges felfüggesztését is - mondta a jegybank alelnöke.

E bírósági ügyek közül a jegybank mára 11 pert egészében, egyet jórészt jogerősen megnyert, 3 további bírósági eljárásban pedig a per megszűnése miatt maradt változatlanul hatályban az MNB eredeti döntése.

A kúriai tanács időközben meghozott kedvező elvi döntése ugyanakkor - minden vonatkozásban a jegybanknak a bírósági eljárásokban következetesen képviselt, az ügyfelek érdekeit védő álláspontját visszaigazolva - a "nulla forintos díjak" kapcsán kimondta: a banki díj és ellenérték fogalma összetartozik.

Egy ingyenes szolgáltatásnak ugyanis nincs ellenértéke, ezért ha egy pénzügyi intézmény utóbb addig ingyenes szolgáltatása fejében pénzt kér, az nem díjemelést, hanem új díj bevezetését jelenti - összegezte az elvi döntést a jegybanki vezető.

A Kúria - szintén egybecsengően az MNB-nek a perekben képviselt érvelésével - azt is egyértelművé tette, hogy a díjszámítás megváltoztatásának számít, ha egy pénzügyi intézmény az addigi fix összeg helyett például (minimum bevezetésével) kedvezőtlenebb százalékos díjszámításra tér át, vagy ha az addig is meglévő százalékos számításnál eltörli annak addig meglévő maximumösszegét.

Az MNB már 2014 áprilisában jelezte, felkészült a perekre, következetesen képviseli majd álláspontját, mert meg van győződve arról, hogy a fogyasztókat, és a piac biztonságát védő határozatai kiállják majd a bírósági eljárások próbáját is.

A jegybank a további hasonló ügyekben is mindenkor az ügyfelek számára kedvezőbb értelmezést fogja alapul venni olyan esetekben, amikor a jogszabály bizonyos szűk mértékű mozgásteret ad a pénzügyi felügyeleti döntések meghozatalához - fogalmazott Windisch László.