A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakmai szervezetekkel szoros együttműködésben megalkotott, a szálláshelyeket öt típusra (falusi, kemping és üdülőháztelep, szálloda, magánszállás) osztó nemzeti tanúsító védjegyrendszert egyértelműen szolgáltatásminőségi garanciát jelző védjegyként kívánja működtetni. Ennek kapcsán a fogyasztók és a védjegyrendszerhez csatlakozott szálláshely-szolgáltatók közös érdeke, hogy a védjegyet kizárólag a minősített szolgáltatók használják.

A korábbi önminősítésen alapuló szálláshely-kategóriák előírásai az új védjegyrendszer minőségi kritériumaival nem teljesen egyeznek meg, mivel a szakmai szervezetek − a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően − korszerűsítették az 1998-ban kialakított minősítési szempontokat. A szolgáltatóknak esetenként korszerűsítéseket kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy megőrizhessék a védjegyrendszerben is a korábbi besorolási kategóriájukat − ez kiváltképp igaz a továbbra is csillaggal jelölt hotelek esetében, ahol a nemzetközi elveket használó, 15 európai országban működő összehangolt minősítő rendszer követelményeinek kell megfelelniük a szolgáltatóknak. A megfelelést gyakran a szolgáltatási színvonal javításával, illetve a kínált választék bővítésével tudják teljesíteni. Fontos elvárás, hogy a meghirdetett szolgáltatások folyamatosan rendelkezésre álljanak, a berendezések, felszerelések működőképesek legyenek, és az igénybevétel feltételeit (ingyenesen vagy díj ellenében) is egyértelműen határozzák meg.

QP | Quality Placement