Az új előírások megerősítik, hogy nemcsak a 30 százalékos piaci részesedést meghaladó vállalkozásoknak kell továbbra is fokozott körültekintéssel eljárniuk versenykorlátozó megállapodások megkötésekor, hanem a kisebbeknek is. bizonyos esetekben a piaci részesedés mértékétől függetlenül is csak kivételes esetben lehet a vevőt korlátozni abban, hogy saját honlapján keresztül is értékesítse szolgáltatásait, termékeit - mondja Bánki Zoltán, az iroda ügyvédje.
Noha a nyár közeledtével leginkább a nagy online szállásközvetítő portálok és partnereik (közülük is elsősorban a hotelek) kerülnek az érdeklődés középpontjába, a Kapolyi Ügyvédi Iroda felhívja a figyelmet, hogy a rendelet az online mellett az offline világra is vonatkozik. A szabálymódosításra nagyrészt azért volt szükség, mert az utóbbi években az online kereskedelem jelentős változásokon ment át.
Kapcsolódó
Az új szabályok alapján amennyiben a vevő kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor a felek piaci méretétől függetlenül csak kivételes esetekben lehet korlátozni abban, hogy saját honlapot, saját webáruházat üzemeltessen. Kivétel lehet, ha bizonyítható, hogy ez a korlátozás arányos, és az ezzel járó hatékonysági előnyökből a fogyasztók is méltányosan részesülnek. Az új szabályozással az is egyértelműbbé válik, mely esetekben tilthatja a megállapodás, hogy a vevő hirdetése árösszehasonlító oldalakon vagy keresőmotorokon jelenjen meg. Főszabály szerint akkor korlátozható egyik vagy másik reklámcsatorna használata, ha a felek piaci részesedése 30 százalék alatti, és a megállapodás egyébként nem tiltja teljes egészében a vevőnek, hogy egy adott online reklámcsatornán (például árösszehasonlító oldalakon) hirdessen.
Kivételes mentesülés a tilalom alól
Az új szabályok tükrében visszaszorítani kívánt típusokba tartozó megállapodások akkor mentesülhetnek a versenykorlátozó megállapodások tilalma alól, ha az ezzel járó hatékonysági előnyökből megfelelő arányban részesülnek a fogyasztók, és emellett a korlátozás az arányosság keretei között marad. Ezeknek egyidejű teljesülését azonban a megállapodást kötő vállalkozásoknak minden esetben bizonyítaniuk kell, különben a versenyhatóság jogsértést állapíthat meg. Ez a kockázat pedig nagyfokú körültekintést igényel a beszállító és vevő közötti versenykorlátozó megállapodások esetén is.
Az új szabályok figyelembe veszik az egyes forgalmazási rendszerek jellegzetességeit és ennek megfelelően három rendszer között tesznek különbséget. Ezek szerint beszélhetünk
- egyrészt szelektív forgalmazási rendszerről (ahol a beszállító csak meghatározott kritériumok alapján kiválasztott vevőknek értékesít, akik a szelektív forgalmazási rendszer területén nem értékesítenek olyan forgalmazók részére, akiket nem a beszállító választott ki),
- másrészt kizárólagos forgalmazási rendszerről (ahol a beszállító egy-egy területet vagy ügyfélcsoportot kizárólag saját magának vagy legfeljebb öt vevőjének tart fenn azzal, hogy ezen területet vagy ügyfélcsoportot a többi vevő nem célozhatja meg),
- harmadrészt pedig szabad forgalmazási rendszerről (ami sem szelektív forgalmazási rendszernek, sem kizárólagos forgalmazási rendszernek nem tekinthető).
Az új szabályok kitérnek a franchise versenyjogi vonatkozásaira is. Ezek szerint a franchise szerződésekben található versenykorlátozó kikötéseket azon forgalmazási rendszer szabályai szerint szükséges megítélni, amely az adott franchise megállapodáshoz a leginkább hasonlít.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Redditen vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!