Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A nehézségekkel küzdő, de még életképes vállalkozásoknak jelenthet mentőövet a szerkezetátalakítási eljárás, amely Magyarországon önálló jogszabályként 2022. július 1-jén lépett hatályba - nyilatkozta Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary finanszírozási, projektfejlesztési és restrukturálási csoportvezető partnere.

Az új eljárás – mint fizetésképtelenséget megelőző eljárás – már a fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén megindítható. Célja, hogy az adós szakértők bevonásával egy olyan restrukturálási tervet dolgozzon ki, amellyel helyreállíthatja pénzügyi egyensúlyát, elkerülheti a fizetésképtelenséget és biztosíthatja működőképességét.

A nyilvános szerkezetátalakítási eljárás az európai uniós Fizetésképtelenségi rendelet hatálya alá tartozik (annak átültetése uniós kötelezettség Magyarországnak), ami egyebek mellett azzal jár, hogy a Magyarországon indult eljárás joghatásai más tagállamokra is kiterjednek - mondta Fabók Zoltán, a DLA Piper Hungary fizetésképtelenségi jogi vezető szakértője az iroda szakmai rendezvényén.

A nyilvánosság kizárásával is lehet bonyolítani

A szerkezetátalakítás a fizetésképtelenségi eljárásokkal szemben jelentősen nagyobb mozgásteret ad az adósnak, ugyanis az eljárás lefolytatható a nyilvánosság kizárásával, így az nem hat hátrányosan az adós piaci megítélésére - véli a tanácsadó.

További előny, hogy a restrukturálás során az adós élhet a moratórium lehetőségével, de lehetőség nyílik arra, hogy a moratórium (fizetési haladék) csak egyes hitelezőkkel szemben álljon be, míg az adós napi ügyletei, rendes gazdálkodása és kifizetései változatlanul folytatódhatnak. Az eljárás kezdetén szerkezetátalakítási szakértő kijelölésében is meghatározó szerepe lehet az érintett feleknek. A szerkezetátalakítás sikertelensége nem jár automatikus felszámolással.

Fizetési moratórium alatt nem szüntethető meg szerződés

Az eljárás a hitelezőt is előnyösebb pozícióba helyezheti, mint az eddigi rendelkezésre álló fizetésképtelenségi eljárások, legyen szó felszámolási- vagy csődeljárásról - írja a tanácsadócég. A törvény több ponton védelmet nyújt az olyan átmeneti, illetve új finanszírozásoknak, amelyek az adós működésének fenntartását biztosítják az eljárás alatt, és amelyek segítik az eljárás hatékonyságát, az adós megmentését, piaci értékének megőrzését és a szerkezetátalakítási terv megvalósítását. Az ilyen finanszírozásokra vonatkozó szerződések – kizárólag azon okból, hogy azok a hitelezők összességére nézve károsak – nem nyilváníthatók semmisé és nem támadhatók meg. Nem vonhatják maguk után a finanszírozást nyújtó hitelező polgári jogi vagy egyéb felelősségének megállapítását, illetve egy későbbi felszámolási eljárás esetén kielégítési elsőbbséget biztosítanak az ilyen finanszírozást nyújtó hitelezőnek az általános szabályok szerinti kielégítési rangsorhoz képest.

A beszállítók nem biztos, hogy jól járnak

Egyik korábbi közleményében az Euler Hermes hitelbiztosító felhívta a figyelmet arra is, hogy a régóta létező, a cégek reorganizációját segítő csődeljárásokban is érdeke volt a beszállítóknak az egyezség az adóssal - hisz annak jogutód nélküli megszűnését eredményező felszámolásból nem számíthatnak megtérülésre -, ám a csődegyezség létrejötte elsősorban a bankokon áll vagy bukik, amelyek követelését az adós vagyonán alapított zálogjog biztosítja.