A magyar piac a régiónál is nagyobbat szakadt, az ACEA becslése szerint 3557 új kocsi kapott rendszámot októberben, 72,4 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban. Az első tíz hónapban 52 404 új kocsi kelt el itthon, 60,8 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A magyarországi visszaesés így a román és a balti piacokkal van pariban, miközben Csehországban már 8 százalék feletti a növekedés, Szlovákiában pedig meghaladja a 13 százalékot a január-októberi többlet, az október havi 34 százalékos visszaesés dacára.
A teljes európai piacot tekintve utoljára májusban csökkent éves összevetésben az új autók értékesítése, azóta - nem kis részben a roncsprogramoknak köszönhetően - magára talált a nyugat-európai forgalom. Szeptemberről októberre - a megszokott módon - csökkentek az eladások, amiben most az ösztönzők kifutása is szerepet játszott.
A tíz legnagyobb gyártót tekintve a legnagyobb, közel 57 százalékos növekedést októberben a Nissan érte el, így piacrészesedése 2,7 százalékra nőtt. A japán márka francia tulajdonosa is kiemelkedően szerepelt, eladásai 33,9 százalékkal ugrottak meg, az így kialakult 10,8 százalékos tortaszelettel már megelőzte a 10,2 százalékot magáénak tudó Fordot, és a harmadik helyre futott be. A legnagyobb súlyú szereplő, a VW csoport piacrészesedése egy százalékponttal 21,2 százalékra csökkent, a piaci átlagtól elmaradó, 6,3 százalékos forgalomnövekedés okán.
A tízhavi eredményeket terén messze az átlag felett teljesített a Fiat-csoport, eladásai 3,7 százalékkal nőttek.
A Fiat és a Renault számai mellett azon is látszik, hogy a roncsprémiumok és a válság a kisebb méretű autók iránti keresletet emelte meg, hogy a BMW tízhavi eladásai 17, a Daimleré 16, az Audié 8 százalékkal csökkentek, míg Lexusokból 30 százalékkal fogyott kevesebb, mint egy évvel korábban.
A Suzuki kevésbé tudta kihasználni ezt a tendenciát: január-októberben 216,2 ezer gépkocsit értékesített, ami az egy évvel korábbit 2,7 százalékkal múlta alul.