- Kinevezését követően úgy nyilatkozott, hogy az élelmiszeripari feldolgozók nyomás alá kerültek, és két-három különösen nehéz év vár rájuk. Milyen prognózis alapján gondolja így? 

- A termény-, és takarmányárak drámai mértékben emelkedtek: az elmúlt hónapokban mintegy 25-30 százalékkal, míg féléves távlatban nézve 40-70 százalékkal nőttek az árak az összes fontos takarmánygabona - így a búza, a kukorica, az árpa és a szója - esetében. Ennek hatására például a sertéshús ára csak 2021-ben közel 40 százalékkal drágult.

QP | Quality Placement

A tejelő  szarvasmarha tenyésztésében kiemelt szerepet játszó napraforgó esetén a 2019-es 90 ezer forint körüli tonnánkénti árak 2020 második felére a 150-170 ezer forintos sávba ugrottak. Már látni, hogy az idei évi kötéseket is ebben az ársávban teszik meg a feldolgozók, ami azt jelzi előre, hogy 2021-ben is hasonlóan magas napraforgóolaj, fehérjehordozó és extrahált napraforgódara árakra számíthatunk. A tejtermelőknél a jelentős takarmányköltség-növekedés a nyár folyamán fog beütni, amikor a 2020-as kötések kifutnak és új kötéseket kell majd tenni.  

Nem várom, hogy ebben a helyzetben belátható időn belül árcsökkenés érkezne, ezt az elemzői prognózisok is alátámasztják.

Az élelmiszeripari feldolgozók eközben kétoldali nyomás alá kerültek: alulról a termelők az alapanyag átvételi árak növelését követelik, miközben felülről a kereskedelmi láncok megpróbálják minimalizálni az áremelést a végtermékek esetében.

A termelők valamivel könnyebb helyzetben vannak, mint mi, mert ők kereslet-kínálati alapon fogadnak el egy adott árat. Ha nekik dupla annyit kell fizetniük a napraforgóért, akkor ők ezt az eladási árban is érvényesíthetik. A feldolgozók azonban nem tudnak ilyen szintű árugrásokat véghezvinni és bejelenteni, hogy az alapanyagárakat áttolják a végtermékbe. Ez csak egy jóval hosszabb tárgyalási folyamat eredménye lehet, amelyet a kereskedelmi partnerekkel folytatunk. Jelenleg ennek éppen a közepén járunk.

- Mi lehet az oka a takarmányár-emelkedésnek?

- Tíz évig dolgoztam mezőgazdasági termelővállalat vezetőjeként, de ezután sem tudom megmondani, hogy pontosan mi mozgatja az árakat. Az elemzésekben sok szó esik arról, hogy Kína jelentős gabonafelvásárlásokat kezdeményezett és az export felhajtja a világpiaci árakat. Ugyancsak gyakran emlegetik a spekulációt, amely a járványhelyzet miatt kapott erőre.

Mindez azonban nem elegendő magyarázat arra, hogy mi alapján volt képes a napraforgó 100 százalékkal drágulni egy éven belül úgy, hogy a termelési költségek még 10 százalékkal sem változtak. Hasonló mód, azt sem tudja tisztázni senki, hogy a kukorica esetében miért ugrott fel az évek óta stabilan 40-50 ezer forint közötti tonnánkénti ár a 70 ezer forint feletti sávba.

- Mekkora áremeléssel találkozhatnak majd a fogyasztók, és körülbelül mikorra gyűrűznek be az üzletekbe is a növekvő alapanyagárak?  

- Termelői oldalról a takarmányár-növekedés éves szinten 20-30 százalékos költségnövekedést fog okozni. A feldolgozók azonban másfajta drágulással is kénytelenek szembesülni az első félévben. Nagyon aktuális a csomagolóanyagok 5-55 százalék közötti áremelkedése, amelyet döntően az árfolyamváltozások, valamint az alapanyaghiány, illetve az alapanyag-ellátási problémák okoznak. Gyakorlatilag az összes beszállítónk emelte az árakat, - kartonoktól kezdve a fóliákig - amely ugyancsak többletköltséget jelent. A veszteségeket azonban még korai lenne számszerűsíteni.

Valamekkora drágulásnak tehát jönnie kell, csak a mérték kérdéses. Úgy látjuk, néhány hónapos, fokozatos áremeléssel át lehetne vinni a hús-és tejtermékek árába a megnövekedett költségeket, de az nem felvállalható, hogy egy az egyben áthárítunk mindent. Ha a piaci áremelkedés végiggyűrűzne egészen a fogyasztóig, akkor az abszolút fogyasztáscsökkenést okozna, mert az esetben egy igen jelentős réteg már nem engedhetné meg magának ezeket a termékeket.  

A Nádudvari Élelmiszeripari Kft. a NAGISZ cégcsoport tagja, amelyben tavaly júliusban szerzett többségi részesedést az OTP Bank kockázati tőkealapja. A több évtizedes múltra visszatekintő Nádudvari 350 főt foglalkoztat, és évente 11 ezer tonna tejterméket, 3000 tonna húskészítményt és 3000 tonna mirelit terméket állít elő. A társaság hagyományos élelmiszereket készít: ismert termékei a túró és az E-mentes tejtermékek, a húskészítmények közül a májas és a debreceni, illetve a mirelit termék kategóriában a panírozott zöldségek, húsok és sajtok. A társaság zászlóshajó terméke a körözött, ahol 50 százalékos részesedésével a Nádudvari piacvezető. E kategória az elmúlt években 600 millióról közel 1 milliárdossá nőtt.

Mint említettem, most van folyamatban egy tárgyalássorozat szinte minden kereskedelmi partnerünkkel, e körbe az összes nagy hazai és külföldi üzletlánc beletartozik. Próbáljuk elültetni a fejekben, hogy a drágulás várhatóan be fog gyűrűzni a tavaszi időszakban, s úgy fest hamarosan konkretizálva lesznek az áremelések. Hogy mikortól történnek, és hogy a kereskedelem mekkora mértékű drágulást lesz képes elfogadni, az még nyitott kérdés.

Az élelmiszerszektor felelőssége, hogy ne szálljanak el túlzottan az árak. Mi ezt a nehéz időszakot hatékonyságnöveléssel próbáljuk túlélni.

- Egész pontosan milyen módon?

- Gyakorlatilag minden költséglábon próbálunk visszafogni. Javítjuk a gyártás, az alapanyag-gazdálkodás hatékonyságát, a gyártástervezésen keresztül igyekszünk "összébb húzni" különböző gyártási folyamatokat, hogy minél nagyobb kibocsátással működhessünk, és egy adott idő alatt nagyobb termékmennyiséget hozzunk létre. Egyebek közt kihasználjuk az áringadozásokat, tendereztetjük az összes beszállítót, és újraszabjuk a logisztikát is. Eddig a hulladékgazdálkodás nem élvezett prioritást, de most már látszik, hogy itt is jelentős megtakarítást lehet véghezvinni. 

- Korábban azt is nyilatkozta, hogy a piacon való túléléshez a fejlesztés jelenti a kulcsot. Termék-, vagy technológiafejlesztésre gondolt?

- Az elkövetkező 2-3 évben, folyamatos áremelkedés várható: az a feldolgozó, aki ezt fejlesztésekkel és hatékonyságnöveléssel nem tudja lekövetni az tönkre fog menni, mert nem fogja bírni a konkurencia nyomását.

Bizony sokan tönkremehetnek, de azt sem tudnám megbecsülni, hogy a csőd a piac mekkora szeletét érintheti majd. Név szerint senkit nem említenék, de az biztos, hogy az elmúlt 3-5 év tükrében látható, hogy milyen ikonikus márkák süllyedtek el. Ők azt gondolták, hogy mivel nagy az árbevételük, nem szükséges lekövetniük a piacot, hanem arra törekedtek, hogy diktáljanak, ez azonban rendszerint nem vált be. Azt gondolom, nem az nyer, aki nagy és erős, hanem aki a leggyorsabban tudja lereagálni a környezetváltozást.

A termék-, és a technológiafejlesztést egyaránt fontosnak tartom, mert minden téren lemaradásban vagyunk Nyugat-Európához, vagy akár közép-európai régió országaihoz képest is. A jelenlegi kihívások pedig sokkal innovatívabb hozzáállást követelnek.

A technológia terén mi a robotizáció irányába indultunk el. Egyik folyamatban lévő pályázatunk során nagyobb teljesítményű gépekhez jutunk hozzá, ezzel is javítva a gazdálkodásunkat.

Nádudvari termékek
Nádudvari termékek

- Milyen iránya lehet a termékfejlesztésnek egy olyan élelmiszeripari cégnél, amely alapvetően hagyományos, helyi jellegű termékeket forgalmaz?

- Az összes - hús, tejtermék, és mirelit - árucsoportban vannak a csőben olyan új termékeink, amelyekkel minél hamarabb szeretnénk megjelenni a piacon.

A hús és hús-mirelit kategóriában azt látjuk, hogy a fogyasztás jelentősen elmozdult a kényelmi termékek irányába. A könnyen elkészíthető, olaj nélkül sütőben megsüthető mélyhűtött termékek reneszánszukat élik a pandémia következtében, hiszen az otthoni főzőcskézés trendje azzal együtt erősödött meg, hogy az emberek már nem akarnak órákat a konyhában tölteni. 

A panír részleg tehát  járvány egyértelmű nyertese volt, a piac abszolút a kényelmi termékek irányában tolódik és igyekszünk mi is ebbe az irányba mozdítani a fejlesztéseket.

A hústermékek esetében egyre magasabb hústartalommal próbáljuk minőségileg megkülönböztetni magunkat a versenytársaktól. A tejtermékek körében pedig az egészségesebb termékeket próbáljuk előtérbe tolni, itt zajlanak most a fejlesztéseink: az újdonságokkal pedig szeretnénk nyár végén, vagy ősszel megjelenni a boltok polcain is.

- A Nébih legutóbbi kutatása szerint a 2014-es szinthez képest jelentősen visszaszorult a magyar termékek aránya a nagy kereskedelmi láncok kínálatában. Mi lehet az oka az általános polcvesztésnek? Hogyan alakult a Nádudvarinál a láncoknál elfoglalt polcfelületek aránya?

- A nagy láncoknál mi is tapasztaltunk némi csökkenést. Azt azonban nem érzékeljük, hogy a Nádudvari brand polcfelületet veszített volna. Ugyanakkor a sajátmárkás tendereket könnyűszerrel el tudjuk bukni a külföldi márkákkal szemben. Nálunk az árbevétel egyharmadát teszi ki a sajátmárkás termékek gyártása, míg kétharmadát adja a saját brand, utóbbi esetében viszont folyamatosan helyt tudunk állni a nagy versenyben

A külföldi áruknál azt látom leginkább veszélyesnek, hogy például a tejtermékek körében több olyan tétel jelenik meg a piacon - legyen az túró, vagy tejföl - amelyeket nem Magyarországon, hanem Nyugat-Európában, vagy a régiós országokban gyártanak és mégis olyan alacsony árakon érkeznek be, hogy azzal a magyar feldolgozók nem tudnak mit kezdeni. Meg nem tudnám mondani, hogy egy multimárka hogyan tudja ennyire alacsony árszinten előállítani például a tejfölt, úgy, hogy nincs is Magyarországon üzeme, miközben a tej alapanyagára tőlünk nyugatabbra általánosságban még magasabb, mint itthon.

Vagyis dömpingáron tudnak dolgozni, amely egy magyar feldolgozó számára elképzelhetetlen. Részben persze a méretgazdaságosság is magyarázat lehet, hiszen nyugaton a feldolgozói konszolidáció előrébb jár, mint nálunk, sokkal nagyobb méretű üzemek vannak. Ebből kifolyólag lehetséges, hogy emiatt tudnak sokkal alacsonyabb árakkal kínálni.

A Tej Terméktanács abban igyekszik segíteni a feldolgozóknak, hogy a "magyar termék magyar termelőtől" üzenetet tudatosítsuk, erősítsük a vásárlókban. Ez nagyon sokat segít.

Ám ennek is vannak korlátai, hiszen a magyar fogyasztó sokkal árérzékenyebb, mint a nyugati. Például amennyiben az ember Ausztriába látogat, szinte csak osztrák élelmiszert lát a boltok polcain, és a helyi fogyasztó kifejezetten azt keresi. Idehaza viszont a fogyasztó azt veszi le a polcról, amelyik olcsóbb, még akkor is, ha egy köztudottan nem Magyarországon készült terméket akár csak 20-30 forinttal kedvezőbb áron kínálnak.

- Hogyan alakultak a Nádudvari eredményei a járványhelyzet során, illetve mire számítanak az idén?

- Nagy érvágás volt, hogy a járványhelyzet miatt hirtelen 20 százalékos részt veszítettünk a tejtermékek piacán. Itt ugyanis a HORECA-szektor fontos partnerünk volt prémium-gasztro vonalon, és amint bezártak a hotelek és az éttermek, hirtelen nagy kiesést szenvedtünk el a kategóriában. Körülbelül fél év volt, amíg ennek a termékcsoportnak piacot találtunk a kiskereskedelemben, így komoly megrázkódtatás nem ért minket.

Tavaly a növekedés folyamatos volt, 2020-ban átléptük a 12 milliárdos árbevételi szintet. Látványos bővülést tapasztaltunk a kényelmi élelmiszerek tekintetében és prémiumtermékeinket is jobban keresték az emberek. Például a túró-kategóriában magasabb árszínvonalat képvisel a mi termékünk, mint egy átlagos túró, mégis helyt tudtunk állni a jobb minőséggel.

2021-re vonatkozóan a piaci pozíciók megőrzése a célunk, körülbelül 5-6 százalékos árbevétel-növekedés mellett.

A dolgozói állományunk némileg csökkent a tejpiaci sokk miatt, de létszámleépítés nem történt, mindössze annyi, hogy a kilépő emberek helyére nem vettünk fel újakat. A bérek tekintetében cégcsoport szinten folyamatosan figyeljük a piaci átlagokat és a minimálbéremelés mértékét minden esetben lekövetjük. Idén is lesz érdemi béremelkedés, az egy főre jutó bérköltség pedig magasabb lesz, mint a 2 évvel ezelőtti, amellett, hogy kevesebb dolgozót alkalmazunk.

Nagy Ádám 2021. január 1-től tölti be a Nádudvari Élelmiszeripari Kft. ügyvezető igazgatói pozícióját. Ügyvezetői kinevezését megelőzően egy mezőgazdasági nagyvállalat vezérigazgatója volt. Korábban a Deloitte Magyarország adótanácsadó menedzsereként szerzett felvásárlásokhoz és pénzintézetekhez kapcsolódó, széleskörű tanácsadói tapasztalatot. Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte.