Végképp lenyúlja az állam a tankönyvpiacot? címmel nyújtott be írásbeli kérdést Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének. A kormány 2019-re új Nemzeti Alaptantervet (Nat) és ehhez új tankönyveket is ígér, ezért a képviselő azt tudakolta a minisztertől, hogy lehetővé teszik-e a magánkiadók számára, hogy meghosszabbítsák a jelenlegi könyvek engedélyeit legalább az új Nattal kompatibilis tankönyvek megjelenéséig.

A magánkiadók engedélye 2018 augusztusában lejár, a minisztérium ugyanis 2014 óta nem ad lehetőséget a tankönyvek engedélyezésére, illetve a kiadott engedélyek meghosszabbítására.

QP | Quality Placement

Az Orbán-kormány öt évvel ezelőtt kezdte központosítani a tankönyvkiadást és -ellátást, akkor erre 53 milliárd forintot különített el. Az állam megvette a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.-t (a korábbi Nemzeti Tankönyvkiadót) és az Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft.-t, a beszerzést és terjesztést az állami tankönyvellátóhoz (Kello) delegálták, valamint elkezdték átdolgozni a tankönyveket. Az új állami tankönyvfejlesztő és -kiadó az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) lett, - amelynek kísérleti kiadványaiba elképesztő hibák is kerültek-, majd ennek feladatait 2017-től az egri Eszterházy Károly Egyetemhez tették át. (A taneszközök "fejlesztésére" sok milliárd forint uniós támogatást is igénybe vesz az Emmi, illetve az OFI - a szerk.)

Az eddig "fejlesztett" állami tankönyvekkel kapcsolatban Arató Gergely írásbeli kérdésében megjegyezte, hogy azokról sorban derül ki: szakmailag gyenge minőségűek, gyakran tartalmilag is kifogásolhatóak. Ennek következménye az, hogy minden állami erőltetés ellenére is csökken az állami tankönyvek aránya, ma már az iskolások egyharmada a magánkiadók tankönyveiből tanul, amíg teheti - írta az ellenzéki képviselő, aki azt is megkérdezte a minisztertől:

Mikor látják be végre, hogy az állami tankönyvellátás rendszere 1990 után másodszor is megbukott?

Rétvári: Arató a magánkiadók lobbistája

Kásler Miklós miniszter nevében ismét Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki szerint a DK-s politikus a kérdésével csatlakozott a - részben külföldi - magánkiadók parlamenti lobbista csapatához. Ahogy kormányon, úgy ellenzékben is privatizálnának mindent, nem törődve a gyerekek érdekeivel, csak a megszerezhető profittal.

A hatályos jogszabályok alapján a tankönyvjegyzékre felvett tankönyvek továbbra is legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamig forgalmazhatók tankönyvként - írta Rétvári. (A magánkiadók közismereti tankönyveire 2014-ben kiadott engedélyek 2018-ban lejárnak, így ezek a kiadványok a 2018-2019-es tanévre rendelhetők utoljára, utána csak az állami kiadásúak - a szerk.)

Az Emmi-államtitkár szerint egy racionális és átlátható tankönyvellátási rendszer jött létre, amelyben, ha szükséges, továbbra is részt vehetnek olyan piaci kiadók, amelyek a miniszteri felhívásokban foglalt feltételeknek megfelelnek. A pedagógusok szabad tankönyvválasztáshoz való joga garantált, és a választásukat már nem a piaci kiadók marketingtevékenységének befolyása határozza meg - véli Rétvári.

Alsóban megbukott a tartós tankönyv

A kormány 2013-tól az ingyenességet részben tartós, más néven kölcsön tankönyvvel biztosítja, azaz az év végén a diáknak vissza kell adnia a taneszközt. Ez azt is jelenti, hogy a tanuló nem írhat bele, húzhat alá semmit a tankönyvben, ha mégis megrongálódik a tankönyv, azt a szülőnek kell pótolnia. A tartós könyvek azonban az alsó tagozatban nem váltak be, a kormány 2017-ben az 1-2. évfolyamon kivezette azokat, s Palkovics László oktatási államtitkár korábbi nyilatkozata szerint a 3. és a 4. osztályosoknál is megszüntethetik. A 3-9. évfolyamon használt kölcsönkönyvek a szülök többsége (a válaszadók 69 százaléka) szerint korlátozza a gyermekeket a tanulásban - derül ki a Szülői Hang Közösség által az idei tanév végén készült kutatásból, a önkéntes anonim online kérdőíveket 2158-an töltötték ki.

Új Nat, egy tankönyvkiadó

Az államtitkár azt is közli, hogy "az új Nat bevezetésével egyidejűleg a tankönyvkiadásért felelős kiadó gondoskodik arról, hogy legyen minden évfolyam minden tantárgyához megfelelő kínálat a tankönyvjegyzéken". Rétvári szerint a tankönyvellátás megújult rendszerének kiemelt célja volt a minőségi és elérhető árú tankönyvek biztosítása.

A tankönyvek azonban 2014 előtt is kötött árasak voltak Magyarországon, az oktatásért felelős miniszter határozta meg a kiadványok maximális árát, ennél azonban olcsóbbak voltak a kiadók közti verseny következtében - hívta fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség.

Rétvári arra is kitért válaszában, hogy "a magyar állam átvállalja a szülők anyagi terheit, mivel a 9. évfolyamig minden tanuló részére, 10-diktől pedig a rászoruló gyermekek részére ingyenesen biztosítja a tanuláshoz szükséges tankönyveket. Ezek az intézkedések azt jelentik, hogy az állami kiadó gondozásában megjelent tankönyvek ára 40 százalékkal csökkent 2013-hoz képest, és ma már 1 millió tanuló - az összes köznevelésben résztvevő diák 85 százaléka - kapja térítésmentesen a tankönyveket - írta Rétvári. (Az állam 2012 előtt is ingyenes tankönyvellátást biztosított a rászoruló és a három vagy több gyerekes családoknak. Az ingyenességet az Orbán-kormány kiterjesztette a nem rászoruló, azaz a jobb módban elő családokra is - a szerk.)

Félreteszik?

Gyakori szülői tapasztalat, hogy az iskola rendel a gyerekeknek állami kiadású tankönyvet, amit végül a tanár nem használ rendszeresen a tanításhoz - írta a Szülői Hang a 2018-as, szülők megkérdezésével készült kutatására hivatkozva. Válaszadóik szerint a nem használt állami kiadású tankönyvek száma gyermekenként átlag 1,5-2 darab. Ha ezt felszorozzuk az általános iskolában, gimnáziumban és szakiskolában tanulók számával, akkor durván megbecsülhető, hogy hány állami kiadványt rendelhettek meg, de nem használnak a közoktatásban: több mint kétmilliót.

Szűk tankönyvjegyzék, minőségi tartalomszolgáltatás?

"A tankönyvek fejlesztése folyamatos feladat, amely keretében a következő években több száz taneszköz átdolgozása, fejlesztése valósul meg köszönhetően az állami szerepvállalásnak. Többek között olyan területeken is, amelyeket a tankönyvpiaci szereplők üzleti okokból korábban nem találtak elég vonzónak" - véli Rétvári, aki szerint ilyen terület a nemzetiségi iskolákban tanuló vagy a sajátos nevelési igényű diákok taneszközei (erre 2018-ra 2,3 milliárdot különített el a kormány). Az államtitkár szerint a "tankönyvellátás rendszere átlátható, fenntartható, ugyanakkor minőségi tartalomszolgáltatássá alakult".

A kép forrása: MTI Fotó/Rosta Tibor.