A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Idén stagnálás jellemzi a magyar nyomdaipar teljesítményét, az "állóvizet" leginkább strukturális változások mozgatták meg − mondta a Napi Gazdaságnak Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára (képünkön). A szektor tavaly átlagosan 5-10 százalékkal a 2007-es szint alatt teljesített, így várhatóan a válság előtti termelési szintet idén sem éri el. A piacon erőteljes koncentráció zajlik, ebből a szempontból fontos változás, hogy január óta felszámolás alatt áll az osztrák tulajdonú Offset és Játékkártya Nyomda Zrt., amelynek kiesése jelentősen érinti a folyóiratpiacot. Közben az Infopress Grouphoz tartozó Ipress Center Kft. megvásárolta a Veszprémi Nyomda Zrt.-t. A piac tehát egyre kevesebb kézben koncentrálódik − tette hozzá Peller.

Duplájára nőtt a cégbedőlések száma

A szektorban továbbra is gyakorlatilag állnak a beruházások a tradicionális (ofszet) technológiák esetében, a fejlesztések egyértelműen a digitális technológia irányába mutatnak − a világtendenciáknak megfelelően. Az első hét hónap adatai alapján a tavalyi közel duplájára emelkedett idén a nyomdaipari cégbedőlések száma, a szövetség összesítése szerint tavaly január−júliusban 68, fő tevékenység szerint nyomdaipari vállalkozás szűnt meg felszámolással vagy végelszámolással, idén ugyanebben az időszakban 120. Az adat a piac szűkülésére utal, azonban a bezárt cégek többsége a szektorban szolgáltató kisvállalkozás, azaz nem ténylegesen termelő cég (a statisztikák nem adnak pontos képet a tevékenységről). Az évek óta köztudott, hogy a magyar nyomdaipar túltelített, a cégbedőlések várhatóan mindaddig folytatódnak − előre nem látható ütemben −, amíg a keresleti és kínálati egyensúly ki nem alakul.

A 170-180 milliárd forint árbevételt realizáló magyar nyomdaipartól termékdíj címén 6 milliárd forintot vár el a kormány idén, szakmai szervezetek jelenleg is dolgoznak azon a javaslatcsomagon, amely ennek hatásait elemzi az elmúlt bő fél év tapasztalatai alapján. Az elsődleges tapasztalatok szerint a beszűkült piac körülményei között − ahol áremelésre, a terhek kompenzálására nincs sok lehetőség − ez jelentős terhet jelent az ágazatnak. Jó pár nyomda termelése 5-10 százalékkal is csökkenhet idén a tavalyihoz képest, ami arra is utalhat, hogy a munkák egy részét külföldi üzembe telepítették. Összességében ez a terhelés biztosan nem tesz jót a fekete- és a szürkegazdaságnak − fogalmazott a főtitkár.

Ki lehet törni a magyar nyomdáknak

Pozitív változás ugyanakkor, hogy a könyvnyomtatással foglalkozó itthoni vállalkozások egyre nagyobb számban jelennek meg az exportpiacokon − a szegmens Magyarországon lényegében nem bővült és erre Peller szerint nem is lehet számítani. A könyvnyomtatásban jellemzően könnyebb a külpiacokra lépni, mint más termékeknél, az utóbbi időszakban pedig olyan, Európán kívüli piacokon is sikerrel szerepelnek a magyar nyomdák, amelyek korábban szóba sem jöttek. Ennek oka, hogy a távol-keleti, kínai nyomdák árai az elmúlt években jelentősen megemelkedtek (részben a bérköltségek változása miatt), ezért már az európai gyártók is labdába rúghatnak azokon a piacokon.

A nyomdaipar középtávú kilátásait meghatározhatja, hogy egy felmérés szerint a papírfelhasználás amerikai és ázsiai növekedése ellenére Európában a 2010-ig tartott bővülés nagy eséllyel megáll és visszafordul majd − ennek hatására pedig a papírgyártók kapacitáscsökkentése hozhat magasabb alapanyagárakat. A másik világtendencia, ami hosszú távon is meghatározza a nyomdaipar helyzetét, az elektronikus média előretörése. Peller szerint nem is önmagában az internet mint kommunikációs csatorna jelent kihívást a szektornak, hanem az elmúlt években robbanásszerűen terjedő okos telefonok, tabletek és egyéb eszközök felhasználása. Ebből a szempontból nem is az e-könyvek terjedése a fő kérdés, a tablet- és okostelefon-gyártók azt az érzetet keltik, hogy a közösségi média világában már nincs is arra szükség, hogy nyomtatott termékeket állítsanak elő.

Paradigmaváltás kell a nyomtatásban

A főtitkár úgy látja, ebben a helyzetben a print ágazatnak paradigmaváltáson kell keresztülmennie, megtalálva, hogy miként kapcsolódhat be a megváltozott világba, hol és milyen szerepet játszhat, miben válhat hangsúlyossá, újra kell fogalmaznia a magáról alkotott képet. Ehhez tudomásul kell venni, hogy bizonyos területeken az elektronikus kommunikáció vette át a helyét − például az oxfordi egyetem már nem ad ki nyomtatott szótárakat, de hasonló a helyzet a telefonkönyvek vagy az enciklopédiák esetében is. Más területeken azonban fennmarad az igény a nyomtatott termékekre, adott esetben az új médialehetőségekkel összekapcsolva, együttműködve (az úgynevezett crossmédia-kommunikációban). A folyamat együtt jár egy minőségi elmozdulással is, azaz egyre kisebb rétegeknek szóló és egyre jobb minőségű nyomtatott termékekre lesz szükség a jövőben. Különböző felmérések is arra utalnak, hogy − gyakorlatilag korosztálytól függetlenül − az embereknek továbbra is igényük van a printre, de nem a megszokott tömegtermelésre.