A pénteki Napi Gazdaság cikke

A hazai hitelintézetek az idei második negyedévben az üzleti célú ingatlankölcsönök kivételével már nem szigorítottak tovább a vállalatok hitelfeltételein - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felméréséből. Az eurózóna bankjainak váratlan szigora (Napi Pénzügyeink, 2010. július 30.) tehát itt elmaradt, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a magyar cégek finanszírozási helyzete javulna.

A korábbi kemény feltételek ugyanis fennmaradtak, és az előrejelzések szerint ezen a téren nem is várható a következő félévben sem változás. Az üzleti célú ingatlanhitelezésben pedig eddig és a továbbiakban is széleskörűen szigorítanak a bankok.

A lakosság esetében a lakáscélú hitelek folyósításakor a bankok nettó értelemben vett 69 százaléka, míg a fogyasztási hitelek esetében 36 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken az első negyedévhez képest. Ezt azonban tulajdonképpen nem önként tették, hanem azért, hogy megfeleljenek a körültekintő hitelezésről szóló kormányrendeletnek.

Az előzetes nyilatkozataikkal ellentétben tehát a kormányrendelet június 11-én életbe lépett szakasza is szűkítette a potenciális adósok körét. A bankok a minimálisan megkövetelt hitelképesség, valamint a jövedelemarányos havi törlesztőrészlet maximális arányánál szabtak meg a korábbinál valamivel nehezebb feltételeket. A bankok döntő többsége a következő félévben már nem tervez további szigorítást egyik háztartási szegmensben sem.

Az MNB a hitelhajlandóság felmérése mellett ismét kiemelten foglalkozott a bajba jutott adósok megsegítésével is. Az átstrukturálás, úgy látszik, elérte a nagyvállalati kört is, az intézkedés aránya ugyanis ebben a szegmensben öt százalék fölé nőtt. Csekély emelkedés következett be a jelzáloghitelek esetében is, másutt azonban stagnálás tapasztalható. Drasztikusan emelkedett ugyanakkor az átstrukturálásokat követően ismételten nem fizető adósok aránya.

Mint a jegybanki jelentésben hangsúlyozzák: az átstrukturált jelzáloghitelek közel háromnegyedét sikerült eddig megmenteni a háztartásoknál, ugyanakkor amennyiben a következő időszakban sem történik érdemi javulás a lakosság jövedelmi helyzetében és a foglalkoztatottságban, akkor további romlásra lehet számítani.