A Napi Gazdaság cikke.

Nálunk a lakossági hitelboom beindulása óta - ami a lakáshitelezés állami támogatásának bevezetésével kezdődött - a magánszemélyek inkább a hitelpiacon, semmint megtakarítóként jeleskedtek.

A jegybank különböző szektorok (központi kormányzat, háztartások) finanszírozási igényét, illetve képességét mérő adataiból önmagában is jól látszik, hogy a hazai magánszemélyek csak igen csekély mértékben járulhattak hozzá az ország finanszírozásához. Az ürömben (igen csak kétes) öröm az lehetett, hogy a cégek beruházásai már évek óta nem mondhatók csúcsra járatottnak, így a vállalatok finanszírozási igénye nem "nyomja" tovább az adatokat.

Az idén a helyzet az utóbbi vonatkozásban még tovább romlik, és ugyanez a jelenség (a hitelfelvétel visszafogása, illetve a hitelszűke) persze a magánszemélyeknél mindenképpen pozitív. Az eddig megismert egyetlen adatsor azonban finanszírozási szempontból mintha a vártnál valamivel rosszabb lenne. A háztartások nettó hitelfelvétele emelkedett ugyanis decemberhez képest.

Ezen belül némi jó hír, hogy ezen belül a nettó forinthitel-felvétel nőtt, a nettó devizahitel-felvétel (ez a külső finanszírozás igénye szempontjából fontos tényező) pedig a korábbiaknál alacsonyabb szinten stabilizálódott. Decemberhez képest ugyanekkor csökkent a nettó forintbetét-elhelyezés, a devizánál viszont az előző havi nettó betételhelyezéssel szemben nettó betétkivonás történt.

Persze ezek az adatok még nem tükrözik a háztartások tényleges finanszírozási helyzetét, de más forrásból származó információk szerint a befektetési alapokból menekülnek a magánszemélyek, a válság kitörésekor megindult részvénypiaci vásárlások is leálltak. Így a háztartások finanszírozási képességének jelentős emelkedésére aligha lehet számítani. A korábbi - a lendületes hitelfelvétel miatt romló - helyzetben azonban egészen biztosan javulás következett be. Különösen a devizahitelek visszaszorulása lehet kedvező.

Az elmúlt hónapokban ugyanis számos bírálat érte az országot (az már más kérdés, hogy ezek abszolút módon, illetve térségi összehasonlításban mennyire tekinthetők megalapozottnak) azért, mert a lakossági devizahitelek miatt jócskán megnőtt a külfölddel szembeni kiszolgáltatottságunk.

Az év első hónapjában egyébként a cégek forintban továbbra is nettó hiteltörlesztők voltak, bár ez kisebb mértékű volt a decemberinél. Devizában a nettó hitelfelvétel viszont már növekedett. A vállalati betéteknél a nettó kivonás a korábbiaknál nagyobb lett.

Tény egyébként, hogy a háztartások és a cégek pozícióját a válság magyarországi kiterjedését követő hónapokban leginkább az árfolyamok és nem annyira a tranzakciók alakították. Az idei lendületes forintgyengülés mindenesetre - önmagában is mutatva, mennyire fájdalmas lehet az idegen devizának kitettség - a képet az előbb említett, kedvezőnek tekinthető folyamatok dacára is alaposan besötétítették.