Az elmúlt hetekben a magyar állami tulajdonban lévő MVM Zrt. szándéknyilatkozatot írt az E.On két gázelosztótársaságának megvételéről, így már csak a Égáz Zrt. és a Tigáz Zrt. maradt magántulajdonban Magyarországon. A kormány nemcsak a gázszolgáltatók és elosztók államosításban érdekelt, de az erőművi piacon is terjeszkedik. A tervek szerint a paksi atomerőmű mellett akár a jelenleg kisebbségi állami tulajdonban levő Mátrai Erőmű Zrt. is többségi tulajdonba kerülhet - az elmúlt hetekben azt az óhaját Németh Lászlóné, az energiapolitikáért felelős fejlesztési miniszter többször is megfogalmazta.

Folynak a tárgyalások arról, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. ne csak kisebbségi partnerként, illetve szerződő félként működjön együtt a Mátrai Erőmű Zrt.-vel, hanem tulajdonrészének növelésével vállaljon szorosabb, aktívabb szerepet - mondta a visontai erőműben tett látogatása során ki Németh Lászlóné alig két héttel ezelőtt. Most pedig a parlament honlapján egy képviselői kérdés kapcsán a fejlesztési miniszter a miértek is kitért, miután újra megismételte: a kormány növelni szeretné részesedését az RWE irányítása alatt levő erőműben.

A magyarországi áramtermelésben a szén (mátrai lignit) felhasználásának hosszú távú - a nemzeti energiastratégiában is megfogalmazott - előnye, hogy hazai energiahordozót használ fel, ezzel csökkenti Magyarország importfüggőségét. Ennek kitermelése hozzájárul a hazai bányászati munkahelyek meg őrzéséhez, a szén felhasználásához kötődő szakmakultúra fennmaradásához, és energetikai válsághelyzet esetén gyorsan mozgósítható belső tartalékként támaszkodhatunk rá - olvasható a miniszter levelében.

A Mátrai Erőmű Zrt. - amelyben az MVM Zrt.-nek jelentős tulajdoni hányada van - jelenleg Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelője. Az erőművet kiszolgáló bányák (Visonta, Bükkábrány) működése stabil, változatlan termelési volumen mellett élettartamuk várhatóan több mint 60 év.

A kormány fontos célnak tekinti, hogy a Mátrai Erőmű az energiaellátás biztonságának garantálásán keresztül továbbra is stabil szereplője maradjon a villamosenergia-szektornak. Az MVM-csoportnak fontos szerepe van az energiastratégia megvalósításában, így vizsgálják annak lehetőségét, hogy érdemes-e a Mátrai Erőmű Zrt.-ben jelenleg meglévő 26,1 százalékos részesedésüket növelni és ha igen, milyen feltételekkel - írja Némethné.

Az erőműnek a többségi (50,9 százalékos) tulajdonosa a német RWE, míg másik kisebbségi tulajdonosa a szintén német ENBW (Energia Baden-Württenberg Aktiengesellschaftt). A RWE tulajdonolta a Fővárosi Gázművek Zrt. kisebbségi részesedését, amelyet azóta már kivásárolt az állami tulajdonú MVM. Az ügylet tavaly decemberben kötettett: a Főgáz Zrt. 49,83 százalékáért 41 milliárd forintot fizetett az állami vevő. Most ez a forgatókönyv ismétlődhet, ha a MVM tárgyalásokba kezd az RWE-vel a erőmű megvételéről. A RWE a visontai érdekeltségi mellett Magyarországon még az Elmű-Émász-csoportban van jelent, a tőzsdei cég többségi tulajdonaként, amelyekben az MVM szintén benne van, kisebbségi részesedéssel.

A MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 5,2 milliárd forintos alaptőkével projektcéget hoz létre, mely a Vértesi Erőművet megújuló energiával működő létesítménnyé fejleszti - jelentette be Nagy Sándor vezérigazgató-helyettes. Az erőműhöz tartozik ugyanis az ország utolsó mélyművelésű bányája, melyben 2014 végéig be kell fejezni a széntermelést, valamint az erőműnek 2020 végig szerződés szerint el kell látni Oroszlány és Bokod távfűtését és meleg víz szolgáltatását. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter szerint az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. nevet viselő új cég a megújuló erőforrásokon alapuló energiatermelés bázisává teszi a Vértesi Erőművet.