Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az állásfoglalás szerint létezik ugyanis olyan közbeszerzési eljárás, amelynek egy része nem is közbeszerzés - olvasható a portálon. A keretmegállapodások második részéről van szó, ebben - a hatósági állásfoglalás szerint - felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót nem kötelező alkalmazni.

Ez azt jelentené például, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NEFPI) megatendere, az összesen 420 milliárd forint értékű víziközmű-beruházásokhoz kapcsolódó, 5 milliárd forintos közbeszerzési tanácsadói tender tulajdonképpen felesleges volt. És a többi, százmilliárdos nagyságrendű keretmegállapodás esetében, a vasúti vagy az energetikai korszerűsítési beruházásoknál ugyanez a helyzet. (Ennek a 420 milliárdos keretmegállapodásnak egyik résztvevője Mészáros Lőrinc Mészáros és Mészáros Kft.-je, amely sorra kapja a csatornázási munkákat konzorciumtársával együtt - a szerk.)

A hatósági állásfoglalás nélkül is csehül állt egyébként a magyarországi tanácsadói szerződések dolga - jegyzi meg a 24.hu. A brüsszeli auditorok nyári vizsgálatuk után felvetették, hogy az 5 milliárdos tanácsadói szerződéseket erősen túlárazták, a díjak köszönő viszonyban sincsenek a piaci árakkal.

A magyar költségvetésből fizethetik a számlát

Az auditorok végül százszázalékos korrekciót javasoltak, vagyis azt, hogy az 5 milliárdos tanácsadói közbeszerzéssel kapcsolatos semmilyen költséget ne finanszírozzanak uniós forrásból. A 24.hu információja szerint a magyar fél nem bocsátkozott látványos vitába, a magyar költségvetésből fizeti a tanácsadást.

Reagált a hatóság

A cikk megjelenése után, 2018. január 8-án ezt közölte a KH:

" A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIll. törvény XlV. fejezetében tárgyalt sajátos beszerzési módszerek közé tartozik a keretmegállapodás, amely két részből áll. Az első részben a központi beszerző szervezet valamilyen fajtájú közbeszerzési eljárást folytat le, melynek eredményeképpen keretmegállapodást köt egy vagy több ajánlattevővel. A második rész, ahol a központi beszerző szervezet, vagy az önállóan igényt bejelentő intézmény kér ajánlatot és köt szerződést, már nem tekinthető közbeszerzési eljárásnak.

Tekintettel arra, hogy a keretmegállapodás második része nem közbeszerzési eljárás, ajánlatkérőnek nem áll fenn a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (faksz) bevonására irányuló kötelezettsége, melytől függetlenül ezt megteheti, tehát az ajánlatkérő nem jár el jogsértő módon, ha a keretmegállapodás második részeként a verseny újranyitása során fakszot vesz igénybe.

A cikkben említett állásfoglalást a Közbeszerzési Hatóság és és nem Rigó Csaba Balázs adta ki."