A VS.hu birtokába jutott dokumentum szerint a bizottságnak komoly aggályai akadnak azzal kapcsolatban, hogy a 2014. január 14-én az orosz és a magyar kormány között kötött bővítési megállapodás összhangban van-e az unió közös kereskedelempolitikájával. Közös szabályok vonatkoznak ugyanis arra is, ha egy tagállam megnyitná valamely piacát egy harmadik fél (jelen esetben Oroszország) előtt.

Az uniós jog szerint ugyanis minden ilyen esetben az Európai Bizottság az illetékes szerv, egy tagállam kormánya maga nem dönthet arról, hogy eltér a szabályozástól, de a magyar kormány most mégis ezt tette. Ez a kifogás eddig ebben a formában nem szerepelt az EU által nyilvánosan megfogalmazott aggályok között.

Ahogy a dokumentum fogalmaz: "mivel a paksi bővítésről kötött kormányközi egyezmény úgy nyitja meg a magyar, és ezáltal a közösségi közbeszerzési piacot is egy harmadik fél előtt, hogy eközben egyéb »harmadik országokat«, és magát az Uniót is kizárja a hozzáférésből, végeredményben sérti az EU kizárólagosságát a Közös Kereskedelempolitikát illetően. Az egyezmény ezért "nem tekinthető az uniós alapszerződésekkel összhangban állónak", és még azok a kivételes esetek sem vonatkoztathatók rá, amiket egyébként az EU-s jog engedélyezne - írja a VS.hu

QP | Quality Placement