A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden azt közölte, hogy részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és még kedden kirendelhet egy felügyeleti biztost az intézményhez. Utóbbira napközben sor is került. Késő délelőtt a BÉT is felfüggesztette a brókercég kereskedési jogát a BÉT-en.

A Quaestor kiemelte: ügyfeleiket tájékoztatják a csődeljárás menetéről. Kijelölnek egy csődbiztost a vagyonelemek értékesítésére, ez biztosítja az ügyfelek kifizetését. A Quaestor csoport másik három cége - vagyis a Quaestor Befektetési Alapkezelő Zrt., a Quaestor Idegenforgalmi és Kereskedelmi Zrt., valamint a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. - nem érintett az ügyben, ezek a cégek jelenleg is működnek - közölte a cég.

QP | Quality Placement

A külügyi tárca ugyanakkor közölte: azonnali hatállyal felbontja a szerződéseket - az isztambuli kereskedőház, valamint a moszkvai vízumközpont üzemeltetésére vonatkozó kontraktusokat - a Quaestor csoport elnök-vezérigazgatója, Tarsoly Csaba érdekeltségi körébe tartozó cégekkel.

Az MNB a Buda-Cash-botrány után kezdett vizsgálatokat a pénzügyi szolgáltatóknál. Erre a vizsgálatra válaszul vagy amolyan megelőző csapásként jött ki tegnap este a Quaestor közleménye az öncsődről. A közlemény azonban nem bontotta ki az igazság minden részletét - írja a 444.hu. A cikk szerint a jegybank vizsgálata több mint százmilliárdos csalássorzatra utaló nyomokat talált. A Quaestor körülbelül 60 milliárd forint értékben bocsátott ki vállalati kötvényeket az elmúlt években. Az utolsó kibocsátás éppen tavaly novemberben volt. A cég ezeknek a válallati kötényeknek hozott létre másodpiacot, amelyen az ügyfelei kereskedtek. A kötvényállományból éppen 5-6 milliárd járt le, amit a cég nem tudott kifizetni. (Ezt lehetne mondjuk a Buda-Cash-pánikra fogni.)

Az MNB szakemberei azonban azt találták, hogy a 60 milliárdnyi mellett van még 150 milliárd fiktív kötvény is, amit a felügyelet tudta nélkül, illegálisan bocsátottak ki - olvasható a 444.hu-n. Ez pedig már büntetőjogi probléma, nem is felügyeleti. Tehát a Quaestor MNB-engedély nélkül, illegálisan bocsátott ki kötvényeket. Ez majdnem olyan, mintha pénzt vagy mást értékpapírt nyomtatott (értsd: hamisított) volna - fogalmaz az írás.

Így csaltak

A gyanú szerint mindegyik brókercégnél adatokat hamisítottak: a Buda-Cashnél és a Quaestornál az informatikai rendszereket hamisították meg, a Hungária Értékpapírnál kockás füzetes módszerrel ment a csalás - mondta a hvg.hu szerint Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén. Ez utóbbinál az ügyfelek megbízása nélkül nyúltak a pénzükhöz a cég vezetői és munkatársai. A Hungáriánál körülbelül egymilliárd forint lehet a feltárt kár, de mivel a társaságnak volt egy kötvénykibocsátása is, így további 5-6 milliárd forinttal nőhet a kár összege.

A Buda-Cash-üggyel kapcsolatban Windisch elmondta, hogy gyanújuk szerint a brókercég hosszú idő óta meghamisítja a felügyeletnek és az ügyfeleknek küldött adatokat. Ez úgy történt, hogy több fiktív ügyfélszámlát nyitottak, és most 90-100 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni. A csalás fontos eleme volt, hogy a fiktív számlákon az ügyfelek értékpapírjaival értékpapírügyleteket folytattak, anélkül, hogy erre megbízást adtak volna az ügyfelek. A csalás másik eleme az volt, hogy a brókerház felvett egy megbízást az ügyféltől, hogy vesz valamilyen értékpapírt, adott egy kimutatást, hogy megvette, valójában nem történt meg a vétel - olvasható a hvg.hu-n.