A koronavírus-járványt követő gazdasági felpattanás, vagyis a hirtelen megnövekedett kereslet miatt drasztikusan nőttek a szállítási költségek. Hiány van konténerekből, tankerekből, óriási a tumultus a kikötőkben, a logisztikai ágazat alig bírja a megrendelések teljesítését.

Eközben a forint egyre csak gyengült: amíg 2008 júniusában még csak 140 forintot kellett egy amerikai dollárért adni, addig idén október elején 310 forint alatt már nem lehetett dollárt átváltani. Ráadásul az energiaárak is emelkednek, ami a kitermelőket és az olajfinomítókat érinti, továbbá a munkaerőköltségek is növekednek. Természetesen ezt is áthárítják a fogyasztókra – fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a portálnak.

A szakértő szerint egyértelmű Covid-hatásnak tekinthető, hogy a kereslet vesztett rugalmasságából. Valószínűleg a járvány miatt az emberek nem hajlandók letenni az autót, nem használják a tömegközlekedést, mert nem akarnak zsúfolt járművön utazni. Inkább máshol spórolják meg azt az összeget, amit a drágább üzemanyagra költenek. Nem csökken jelentősen a kereslet, korrekció sincs, mivel nincs, ami letörje az áremelkedés ütemét.

Eközben Magyarországon rengeteg adó terheli az üzemanyagot. Szinte túlzás nélkül azt lehet mondani, hogy a tankolás után kifizetett összeg fele az államkasszát gyarapítja.

A ötszáz forintba kerülő egy liter benzin árának 27 százaléka, azaz 106 forint az áfa. Ehhez jön még a jövedéki adó, amely literenként 120 forint körül mozog, sőt az üzemanyagok literenkénti árából három-négy forintot készletezési díjként is be kell fizetni – sorolta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a Szabad Európának.

A Napi.hu október eleji felmérése szerint a magyar autósok több mint ötöde 600 forintnál gondolja át autózási szokásait, 8 százalék 800 forintnál 3 százalék pedig 1000 forintnál, míg 12 százalékuknak teljesen mindegy, mennyibe kerül az üzemanyag, ki fogja fizetni. Az év elején még ennél többen, 16 százaléknyi arányban gondolták ugyanezt.