Sosem volt még annyi banki tartozása a hazai cégeknek, mint szeptember végén - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A nem pénzügyi vállalkozások hitelállománya 8326,1 milliárd forintra ugrott, ez több mint 1000 milliárd forinttal több a tavaly szeptemberinél. A kamatok alacsonyak, a bankok versenyeznek a cégekért, nem csoda hát, hogy a hitelfelvételi kedv egész évben töretlen volt, januártól október végéig több mint 1100 milliárd forinttal vettek fel több banki kölcsönt a cégek, mint amennyit visszafizettek.

Dőlnek a csúcsok a szektorokban

QP | Quality Placement

Számos nemzetgazdasági ágazatban áll rekord szinten a hitelállomány. A mezőgazdaság például szeptember végén 406,9 milliárd forintnyi hitellel rendelkezett, amire még nem volt példa. A Növekedési Hitelprogram (NKP) új fázisában, az NKP Fixben az agrárium a legaktívabb ágazat, a decemberig megkötött 343 milliárd forintnyi hitel- és lízingügyletből több mint 80 milliárd forintnyi ebbe a szektorba került.
A feldolgozóipar hitelállománya is először lépte át a történelem során a 2 ezer milliárd forintos lélektani határt, egészen pontosan 2081,5 milliárd forint volt a harmadik negyedév végén. Az NKP Fix második legnagyobb nyertesei a feldolgozóipari cégek, amelyek decemberig több mint 50 milliárd forintnyi finanszírozásra szerződtek le.

A feldolgozóipar hiteleinek többsége - csaknem 70 százaléka - nem forint-, hanem devizahitel. Ennek az a magyarázata, hogy számos exportra dolgozó cég, például vegyipari vagy gépipari cégek működnek ebben az ágazatban. A feldolgozóiparon belül számos alágazatnál dőlt meg a régi rekord a hitelállományban. Az egyik az élelmiszeripar volt, ahol 536,9 milliárd forinton tetőzött most a hitelállomány. Annak ellenére is nő az élelmiszeripari cégek hitelállománya, hogy az ágazat több nagyvállalata részt vesz a jegybank Növekedési Kötvényprogramjában (NKP). Túl van már a sikeres kötvénykibocsátáson a Baromfi-Coop és a Pick Szeged is.

Gépipari hitelbumm

A gépipar adósodik el a leggyorsabban a hazai bankoknál. Az ágazat öt évvel ezelőtt még kevesebb mint 160 milliárd forintnyi hitellel rendelkezett, most már ennek több mint a négyszeresével, 658 milliárddal. Ennek a döntő része devizahitel, ami nem meglepő, miután az autógyárak és más nagy cégek jellemzően exportra termelnek. A fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása szektorban is historikus csúcson van a hitelállomány, amely immár meghaladja a 252 milliárd forintot. Új rekordot döntött a kereskedelmi és járműforgalmazó cégek kötelezettségállománya is, amely 1392 milliárd forintig emelkedett. Ennek nagyobb része viszont forint alapú kölcsön volt.

Vannak ágazatok, ahol a válság idején felállított csúcsot még nem érte el a volumen, de dinamikusan nőnek a banki tartozások. A virágzó ingatlanpiac az ingatlanos cégek hitelfelvételét is felpörgette. Ez a szektor a válság előtt csaknem 2500 milliárd forintnyi bankhitellel rendelkezett, a projekthitelek közül azonban sok bedőlt, évekig tartott, mire a hitelintézetek megtisztították a portfólióikat a rossz ingatlanhitelektől. 2016 végén alig 1100 milliárd forintnyi hitel maradt az ingatlan ágazatban, azóta viszont ismét nő az állomány, amely most már 1570 milliárd forint fölött van.

Az építőipar hitelállománya is 640 milliárd forint körüli csúcsról zsugorodott össze 340 milliárdosra a válság után. Az elmúlt négy évben viszont gyors ütemben veszik fel a kölcsönt a kivitelező cégek, szeptember végén már 472,9 milliárdnál tartottak. Eközben az NKP-ban is folyamatosan pályáznak a finanszírozásra, egyebek mellett olyan kormány közeli vállalkozások jutottak így pénzhez, mint Garancsi István cége, a Market Építő és Szíjj László Duna Aszfaltja.