Jól mennek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) válságprogramjai. Hamarosan sor kerülhet a harmincadik kötvénykibocsátásra is a jegybank Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretében. Az Alteo néhány napja jelentette be, hogy a programban egy legfeljebb 3,8 milliárd forint értékű kötvénykibocsátásra készül. Az aukció október 6-án lesz, az 50 millió forintos névértékű kötvények futamideje 11 év, és évente 2,45 százalékos fix kamatot fizetnek majd a vásárlóknak.

A programban részt vevő cégek közül az alternatív energiában utazó Alteo besorolása a legjobbak között van, BBB- a Scope Ratingsnél, maga a cég pedig igen rutinos kötvénykibocsátónak számít, az első ilyen programját csaknem egy évtizede, 2011-ben hirdette meg. Az NKP-n belül is ez már a második kibocsátásuk lesz, egy évvel ezelőtt csaknem 9 milliárd forintnyi forrást vontak be így 2,8546 százalékos éves hozam mellett. A tízéves kötvényekből akkor az MNB csaknem 6 milliárd forintnyit vásárolt meg.

Az eredeti keret már elfogyott

Az NKP-ról az MNB tavaly februárban, a Versenyképességi Programjában írt először, és elég gyorsan el is indította a projektet. A jegybank akkor már egy válságra is készülve vágott bele ebben a programba, pedig akkor a koronavírus-járványnak még híre-hamva sem volt. Ennek ellenére nagyon gyorsan, 2019 közepén hivatalosan is elindult a program, a cégek adósminősítése és a kötvénykibocsátások szervezése ugyan néhány hetet igénybe vett, de az első kibocsátás tavaly szeptemberben megtörtént a Pannonia Bio 15 milliárdos tranzakciójával.

Azóta 27 cég 29 kötvényt bocsátott ki a programon belül, ezzel a gyakorlatilag halott vállalati kötvénypiac életre kelt Magyarországon. Az eredetileg tervezett 300 milliárd forintos keretösszeg is elfogyott a múlt hónap végére. Augusztus végéig az elsődleges piacon már több mint 247 milliárd forintnyi kötvényt vett az MNB, a másodlagoson pedig ehhez további 64 milliárd forint értékű hitelpapírt vásárolt hozzá.

A program keretét azóta 450 milliárd forintra növelte az MNB, amelynek honlapja most összesen 47 jelentkező céget tart nyilván. Húsz aspiráns még nem bocsátott ki kötvényeket, de a hitelminősítésen már túl vannak. Ha ezek a társaságok is a piacra lépnek a hitelpapírjaikkal, várhatóan gyorsan elfogy majd a megmaradt mintegy 130 milliárdos keret. Olyan cégek szerepelnek a várakozók listáján, mint a Csányi Sándor OTP-s elnök-vezérigazgató érdekeltségi körébe tartozó Bonafarm és a Pick Szeged, az ingatlanos Duna House és a BIF, a Tigáz vagy a kormányközelinek tartott építőipari cég, a West Hungária Bau. A programban viszonylag sok kormányközelinek tartott cég jutott már hozzá olcsó forráshoz korábban.

Az NHP is jól fogy

A másik vállalatokat finanszírozó jegybanki kezdeményezés, a Növekedési Hitelprogram (NHP) is sikeres. A legújabb fázis, az NHP Hajrá! áprilisban indult, és azonnal ráröppentek a vállalkozások. A bankok is boldogan hiteleznek az MNB által támogatott forrásból, augusztus végéig 467 milliárd forintnyi szerződést kötöttek meg az NHP Hajrá keretében. A programot összesen 1500 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a jegybank, és az eddigi adatok alapján valószínűleg be fog jönni a bankok várakozása, miszerint az év végéig 1000 milliárd forint körüli szerződést kötnek majd a cégekkel.

A részt vevő hitelintézetek augusztus 29-ig 6342 vállalattal kötöttek hitel- vagy lízingszerződést, a jelenleg ténylegesen kinn lévő - azaz a már lehívott, de még nem törlesztett - állomány több mint 397 milliárd forint. A megkötött szerződések volumenének 34 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 49 százaléka forgóeszközhitel, 17 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt.

Az első időszakban főleg a nagyobb cégek vették fel az NHP-t, de augusztusra már a mikrovállalkozások részesedése vált a legmeghatározóbbá a programban. A legkisebb cégekkel összesen 173 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a bankok és lízingcégek. A program a legnagyobb arányban a Pest megyei és budapesti cégeknek segít, az NHP Hajrá 43 százalékát a központi régióban helyezik ki. Az ágazatok közül a kereskedelem és javítás áll az élen, csaknem 100 milliárd forintnyi szerződéssel, a mezőgazdaság, amely a korábbi NHP-s programok nagy nyertese volt, ezúttal csak a második legnagyobb igénybe vevő 70 milliárd forinttal. A feldolgozóipar - amely az egyik legnagyobb hitelfelvevő ágazat - kissé lemaradva a mezőgazdaságtól a harmadik helyen áll.

Az MNB programjai mellett más hitelprogramok is segítik a vállalkozásokat. A Széchenyi Kártya Programon belül meghirdetett lehetőségekkel is sokan élnek, az exportorientált cégeknek pedig komoly segítséget jelenthetnek az Exim hitel- és garanciaprogramjai. Emellett az MFB-nél is indult többféle, hitel-, tőke- és garanciaprogram is a vállalkozások számára.

A vállalati hiteleket törlesztik

Miközben a lakosság hitelállománya a visszafogott értékesítés dacára is a moratórium miatt rendületlenül növekszik, a vállalati hiteleké csökkent a második negyedévben. A cégek a jegybank adatai szerint áprilisban, májusban és júniusban is nettó törlesztők voltak, csak júliusban fordult meg a trend, hogy több hitelt vettek fel, mint amennyit visszafizettek, de ebben már az új hitelprogramok is komoly szerepet játszhattak.

Az első félév végén a vállalatok hitelállománya 8870 milliárd forint volt, 170 milliárd forinttal kevesebb, mint március végén, a csökkenés részben a törlesztések, részben pedig a devizahitelek átértékelődése miatt következett be. Március végén ugyanis még 360 forint fölött is járt az euró ára (április 1-jén csaknem 370-ig szaladt fel a keresztárfolyam), a nyár közepén viszont már 350 forint alatt volt az euró/forint kurzus. Ez az átértékelődés mostanra persze megfordulhatott, hiszen ismét 360 forint körül jár a keresztárfolyam.

A bankok korábbi nyilatkozatai alapján főleg a nagyvállalati ügyfelek döntöttek úgy, hogy az eredeti szerződés szerint törlesztik tovább a hiteleiket, ami a szektorális statisztikákban is meglátszik. A mezőgazdaságban például a tavaszi-nyári hónapokban tovább nőtt, és új 425 milliárd forint fölötti csúcsra ért a hitelállomány. Mivel az agrárcégeknél főleg a hosszútávú forinthitelek mennyisége ugrott meg, ezek a vállalkozások a korábban megszokottnak megfelelően főleg beruházásra igényelhetik az NHP Hajrát. Hasonló lehet a helyzet az IT-cégeknél, amelyek hosszú távú forinthitel-állománya szintén megugrott a második negyedévben.

A válság által sújtott vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás szektor hitelállománya is nőtt, de ebben az is szerepet játszat, hogy a szereplők közöl is sokan döntöttek úgy, egyelőre nem törlesztik a hiteleiket. Ebben az ágazatban a banki adósság volumene már meghaladja a 250 milliárd forintot.

A kereskedők hitelkiváltásra hajthatnak

A legtöbb ágazatban azonban csökkent a hitelek mennyisége. A feldolgozóiparban a március végi 2340 milliárdos történelmi csúcsról 2322,4 milliárdra mérséklődött a volumen. Az élelmiszeripari és a vegyipari cégek hitelállománya jócskán megcsappant, a gépipari cégek viszont vettek fel új hiteleket, főleg devizában, ezért történelmi csúcson van az állományuk.

A kereskedelem és javítás szektor hitelállománya 15 százalékkal esett vissza egyetlen negyedév alatt annak ellenére, hogy ez az ágazat az NHP Hajrá program első számú felhasználója. A jelenségből arra lehet következtetni, hogy a kereskedők, szervizek viszonylag nagy arányban veszik fel hitelkiváltásra a jegybanki programban nyújtott kedvezményes kölcsönt.

A járvány miatt valószínűleg lelassult több építkezés is, emiatt az építőiparban stagnált a hitelek mennyisége, pedig a második negyedév szezonálisan erős szokott lenni. Az ingatlanos cégeknél szintén nőni szokott ebben az időszakban a hitelállomány a várható beruházások miatt, az idén azonban nem így történt, a második negyedévben csökkent a cégek adóssága.