A koronavírus-járvány még véget sem ért, a gazdaságoknak és a vállalkozásoknak máris újabb kihívással kell szembenézniük: az ukrajnai háborúval, amely mind a globális gazdaságra, mind a kelet-közép-európai gazdasági aktivitásra nézve komolyan kihat. Épp ez a bizonytalan gazdasági helyzet okozhat problémákat a visegrádi országok cégeinek.

A régió ugyan Európa-szerte az egyik legjobb eredményt érte el – a hazai vállalati hiteldinamika 10,7 százalékos növekedési ütemmel uniós összehasonlításban is a harmadik legmagasabb –, de ez hamarosan megváltozhat.

Fontos tényező, hogy az energia- és alapanyagárak emelkedése már jóval korábban elkezdődött, a háború pedig akkor robbant ki, amikor már amúgy is megnövekedett a cashflow-finanszírozási igény. Ezt tovább erősítette az, hogy az árak növekedése sohasem látott méreteket öltött. Az orosz-ukrán háború miatt azonnal az egekbe szöktek az energiaárak, mivel Európa továbbra is függ az orosz olaj-, földgáz- és szénimporttól. Emellett mindkét ország számos mezőgazdasági termék jelentős termelője és exportőre, miközben az élelmiszer-termelést a műtrágya árának a földgáz-áremelkedés miatti drasztikus megugrása is nehezíti. A kelet-közép-európai régió függ az Oroszországból és Fehéroroszországból importálható műtrágyáktól is – írja elemzésében a Coface, amely szerint a háború hatása csak tetézi az alapanyaghiányt és további nyomást helyezett az ellátási láncokra.

 

 

 

Az elemzés példaként ismerteti, hogy Magyarország GDP-termelésében kiemelkedő szerepet játszó gépjárműipar, melyet kimondottan érzékenyen érint az Ukrajnában gyártott alkatrészek hiánya, ami így még rátett egy lapáttal a szektort sújtó ellátási nehézségekre.

A megugrott inflációval szembesülve a kelet-közép-európai központi bankok változtattak a korábbi laza monetáris politikájukon, amelynek célja a gazdaság támogatása volt a világjárvány első szakaszában. 2021 közepén a cseh és a magyar jegybank is megkezdte a kamatemelést, a lengyel központi bank pedig néhány hónappal később állt be a sorba – írják az elemzésben, amely szerint mivel a kelet-közép-európai régióban az árak megugrását elsősorban a mezőgazdasági és energiatermékek okozzák (amelyek árait többnyire globális piacokon jegyzik), az egyes országok központi bankjai monetáris politikájukon keresztül csak korlátozott hatást gyakorolnak erre az inflációs komponensre.

Ennek ellenére a maginfláció, azaz az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított áremelkedés is növekszik a régióban. Magyarországon júliusban elérte a 11,7 százalékot, ami azt mutatja, hogy a belső áremelési nyomás is erős. Ezt támasztja alá a javuló munkaerőpiac, a munkanélküliségi ráta csökkenése, a növekvő munkaerőhiány és a részben ebből adódó szárnyaló bérnövekedés is. Ez utóbbi pedig nemcsak hogy tovább erősítheti az inflációt, hanem már magával hozhatja az ár-bér spirált is – teszik hozzá az elemzésben.

A gyenge forint hozza a drágulás új hullámát

Az euró-forint váltás 2022 júniusában meghaladta a 400 forintos történelmi szintet, majd néhány héttel később a 410 forint fölé is emelkedett. A rossz hír az, hogy a forint euróhoz mért árfolyamának alakulása további árfelhajtó és inflációt gerjesztő hatással bír, hiszen azok az importőrök, akik eddig csak az energia- és alapanyagár, illetve a szállítási költségek emelkedését árazták be a termékeikbe, hamarosan az árfolyamveszteséget is belekalkulálják áraikba.

 

Az újabb áremelések pedig újabb inflációs nyomást gyakorolnak a gazdaságra, csökkentik a vásárlóerőt és a szigorodó jegybanki politika mellett növelik a recesszió valószínűségét.

Fontosabb lesz a szállítói hitelezés

A vállalatok működésének és finanszírozásának egyik legfontosabb forrása – a bankrendszer mellett – a szállítói hitelezés: a B2B üzleti világ jellemzően halasztott fizetéses konstrukcióban, ezáltal kényszerből hitelezőként működik, sok esetben egyenként is akár nagy összegben. 

„Ahogy azt elemzésünkben részleteztük, a jelenlegi kedvezőtlen piaci környezetben a vállalkozások lehetőségei rendkívül megdrágultak, így a halasztott fizetés gyakorlata egyre inkább felértékelődik. Ugyanakkor, mivel a soha nem látott kihívások számos vállalkozás stabilitását jelentősen megingatták, a vevőportfólió folyamatos nyomon követése, valamint a halasztott fizetésű számlák biztosítása elengedhetetlen, az esetleges nemfizetések megelőzése, vagy – rosszabb esetben – kártérítése érdekében” – tették hozzá a Coface szakértői, akik szerint a vevők nyomon követése mellett, a gyártó cégek számára a beszállítók monitoringozása is kiemelt fontosságú lett a termelés folyamatos fenntartása érdekében.

A kialakult gazdasági helyzet tehát fokozottan fontossá teszi a tudatos és proaktív kockázatkezelést, amit a legjobban olyan szolgáltatók termékeivel lehet megoldani, akik a követeléskezelési és fizetési nehézségekkel kapcsolatos naprakész adatokkal felvértezett információkat képesek biztosítani partnereik számára – teszi hozzá a cég, amely a teljes vevői (hitelezési) kockázatmenedzsment folyamatot lefedi.