A magyar munkanélküliség a teljes újranyitás és a gazdasági újraindulás ellenére sem csökkent. A képet árnyalja, hogy közben visszatért egy komoly, kilencvenezer fős tömeg a munkaerőpiacra, ennyivel csökkent az inaktívak (a munkát aktívan nem kereső munkanélküliek) száma – állapította meg Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza a hetilapban. Közülük csak a fenti négyezer fő növelte a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek táborát, a többiek el tudtak helyezkedni.

Sok a pályaelhagyó a vendéglátásban és a turizmusban, merthogy ezek a szektorok hónapokig álltak vagy takaréklángon működtek. Vagyis hiába venne fel mondjuk egy kocsma még három felszolgálót, nincs jelentkező: a korábban pincérkedők közül a képzettebbek már bedolgozták magukat például egy szolgáltatóközpontba – talán valamivel kevesebbet keresnek, de azt biztos állásban, klimatizált irodában. A turizmust és vendéglátóipart elhagyók többségét pedig a kormány által is pörgetett, az egyre égetőbb munkaerőhiány miatt egyre magasabb béreket kínáló építőipar szívta fel.

Jellemzően ők sem akarnak visszamenni tányérokkal szaladgálni vagy sört csapolni, különösen nem az elmúlt években megszokott pocsék fizetésért és még pocsékabb munkakörülményekért.

Mivel a magyar gazdaságban máris újra munkaerőhiány mutatkozik, az sem meglepő, hogy a bérek emelkedése is folytatódik, bár ennek dinamikája lassult. Májusban az átlagkereset 8,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

És egy darabig nem is lesz sokkal kisebb: a jegybank arra számít, hogy a megkezdett kamatemelési ciklussal 2022 közepére lehet az inflációt 3 százalékra leszorítani - ha sikerül. Jelenleg erős az inflációs nyomás, a bérek emelkedése miatt is, hiszen a magasabb fizetések több lakossági fogyasztást tesznek lehetővé, az pedig fölfelé húzza az árakat. És inflációs kockázat az is, hogy a kormány a jövő tavaszi választásokra készülődve nyakló nélkül szórja a pénzt. - írta a hvg.hu