- Mennyire lehetett felkészülni a koronavírus-járvány hazai megjelenésére és az abból kibontakozó válságra?

- Felkészülten éltük meg a kibontakozó válságot, mert már akkor számoltunk vele, amikor még csak az ázsiai térségben volt jelen a járvány. Sok preventív intézkedést tettünk: gyors technikai és IT-átállással megoldottuk, hogy a munkatársaink otthonról végezhessék munkájukat. Mindez több mint 500 irodai - adminisztratív, egyes mérnöki, tervezői területeken - dolgozót érint, akiknek nem kell feltétlenül jelen lenniük a felvonulási területen.

Kapcsolódó

Mindemellett a projekthelyszíneken, gyárainkban és az irodákban is biztosítottuk a védőfelszereléseket, higiéniás eszközöket, ami ahhoz kell, hogy a kollégák biztonságosan tudjanak dolgozni. Létrehoztunk továbbá a pandémia kezelésére egy munkacsoportot is, ami naponta összeült eddig is, így folyamatosan értékeljük a változó helyzetet.

Természetesen vannak lassulások, a határlezárások miatt az alapanyag-ellátások akadoznak, valamint a külföldi munkaerő is hiányzik sokaknál. Fennakadások lehetnek ezek miatt a beruházásokban, de a pontos kihatásokat, azt, hogy mennyire rázott meg minket, még nem látjuk.

- Ha már említette, hogy higiéniás eszközöket szereztek be, találkoztak azzal a problémával, amire több építőipari beszállító is panaszkodott, hogy a védőfelszereléseket lefoglalják a határokon?

- A hazai veszélyhelyzet elrendelése előtt vásároltunk ilyen eszközöket, higiéniás termékeket, ezért voltak készleteink, amelyeket anno még a jelenlegi áraknál olcsóbban is vehettünk meg. A későbbiekben volt csak fennakadás a pótlásukban. Nekünk is volt olyan szállítmányunk, ami elakadt, de ez inkább a beszállítónknak jelentett problémát. A partnerünk viszont mindent megtett, hogy kisebb tételekben pótolja a kiesést.

- Álltak le projektjeik a járványhelyzet miatt?

- Magyarországon már két projekt is leállt, egy Makovecz-templom építése, valamint a Margitszigeten a Nagyszálló munkálatai. Egyik helyről sem vonultunk még le, mert például az állagmegóvást rendeznünk kell. Lehetnek ezekkel kisebb kiadásaink, forráshiányunk is. Külföldön pedig három-négy projektünket állították le.

- Több állami beruházásban is részt vesznek, kértek valamiféle garanciát, hogy ezeket befejezhessék?

- Állami garanciát nem kértünk, a projektjeink többsége nem állami, hanem a privát szektorból érkező beruházás. Abban viszont az egész szektor bízik, hogy az állami nagyberuházásokból a közeljövőben több lesz, mert a válságban ezekkel tudnák a legjobban támogatni a működésünket, valamint nagyon fontos, hogy mindenki a saját képességeinknek és erőforrásainak megfelelő feladatot végezhessen el iparágon belül.

- Ha most megjelenne a magyar kormány, hogy Önök szerint hogyan lenne érdemes kezelni a válságot, mit mondana nekik?

- Ha az állam és a privát szektor most jól együttműködik, mindkét fél megerősödve jöhet ki ebből a helyzetből. Amennyiben az állam a válságkezelésben preferált területeken - legyen szó a turizmusról, a hadi vagy éppen az egészségügyi iparról - aszerint választaná ki a szereplőket, hogy kinek van képessége, eszköze vagy erőforrása az adott feladat elvégzéséhez, akkor tervezhetővé válnának a beruházások, ami a munkahelymegőrzés szempontjából kulcsfontosságú. Ennek importkiváltó hatása is lenne, segítené a (termék)fejlesztéseket, ami pedig a jelenlegi töredezett ellátási láncokat is felváltaná.

Az most különösen fontos, hogy a megfelelő feladatok egyenes ágon jussanak el azokhoz, akik rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal. Ebben a helyzetben kerülni kell a szerencselovagokat, mert jó költségbecslők mindenhol vannak.

Jelképesen mondva most nem halakkal kell támogatni az embereket, hanem hálóval - mert most lehetünk akkora bajban, hogy a bajt magát kell elosztani, nem a kezelésre szánt összegeket.

- Pénzügyi szempontból milyennek látják a válságot, összehasonlítható a 2008-assal? Gyorsabban jött, de hasonló hatása lesz a pénzügyi helyzetükre?

- Jósolgatni talán felesleges, a 2008-as nagy pénzügyi válságnál úgy fogalmaztam ezt meg, hogy "jó nagy bajban vagyunk, de szép jövőt látunk". Gazdaságilag akkor sokkal nagyobb volt a problémánk, mint most. De az egészségük miatti belső félelem, szorongás, ami most rátelepszik az emberekre, akkor nem járt a bajjal. Engem is aggaszt személy szerint, hiszen egy egészségügyi problémáról beszélünk. Másokért, a környezetem miatt is aggódom, például azért, hogy én ne fertőzzek meg alkalomadtán senkit. A 2008-as helyzet viszont egy tisztán gazdasági probléma volt.

Akkor azok a cégek jöttek ki győztesen, amelyek a saját gyengeségeiket felvállalták és nem színészkedtek. Mi is rengeteg hibát követtünk el, nem figyeltünk a kintlévőségeinkre, a befejezetlen állományaink problémákat jelentettek. Mások kihasználták ezeket, mert látták, hogy gyengék vagyunk, hogy nálunk könnyű alkudni.

Pénzt veszíteni már megtanultunk, de a hitelességünket nem adjuk fel soha. Kicsit amerikai cégmintára élünk, a hibázási kultúra benne van a működésünkben: merünk hibázni. Azok az emberek, akiknek már van gyakorlatuk a ballépésekben és azok kezelésében mindig előnyben vannak azokkal szemben, akik félnek a kudarctól.

A legfontosabb mindig is a hitelességünk volt, mert így garanciákat kaptunk a bankoktól. A ferihegyi Sky Court megépítése annak idején nekünk felért egy Marshall-segéllyel, de a garanciák nélkül erre nem lett volna esélyünk. Vagy említhetném a Mercedes-gyár építését is: akkor azt kérdezte tőlem a cég vezetője, hogy mi a garancia, hogy elvégezzük a munkát, én pedig csak azt tudtam válaszolni, "az, hogy maga ki fog fizetni". Tetszett nekik a válasz, tudták, hogy őszinték vagyunk. Természetesen mást is fel kellett sorakoztatnunk garanciaként, de talán ez is nyomott a latba.

- Mekkora visszaesésre számítanak az idén?

- A járványhelyzet nélkül az idei egy kiemelkedő évünk lett volna: cégcsoport szinten több mint 2000 kollégát foglalkoztatunk, csaknem 200 milliárd forint árbevétellel és ahhoz kapcsolódó eredményességgel terveztünk. Az már szinte biztos, hogy ennek 20-30 százalékának búcsút mondhatunk, de lehetetlen még megjósolni, hogy mit hoz a jövő. Naponta vizsgáljuk a helyzetet, minden területen alkalmazkodva a problémákhoz.

Megerősödve is kijöhetünk ebből. Biztosan nem pénzügyileg, de sokat tanulva, változtatva a működésünkön. Fontos például azt kiemelni, hogy ha vége a válságnak, akkor elmondhatjuk majd magunkról, hogy sok területen egy teljesen digitalizált céggé változtunk, amihez elég volt most pár hét.

- Említette, hogy több beruházásuk leállt. Terveznek bármilyen leépítést?

- Nincs fókuszban jelenleg, sőt bizonyos területeken - főleg a technológiai részlegeknél - rengeteg embert tudnánk felvenni. Van is erre komoly lehetőség, hiszen most sok magyar szakember hazakényszerült külföldről. Az ő megtartásuk kifejezetten jó volna, és bízunk benne, hogy ezek után ők is elkötelezettebbek lesznek a szülőföldjük iránt, ha egyszer ennek vége.

Azóta hiszek a közösség erejében, amióta a vállalatcsoportot 38 éve megalapítottam - és az összetartásnak most még nagyobb ereje van. Próbáljuk óvni a dolgozóinkat, például a tömegközlekedés kerülésére is igyekeztünk mindenkinek módot találni: házon belül autókat biztosítunk, míg a hatvan év felettieket kértük, hogy maradjanak otthon az egészségük megőrzése érdekében. Közülük sokan egyébként külön kérik is, hogy dolgozhassanak.

- Nem lehet, hogy attól tartanak, egy elbocsátás áldozatai lesznek?

- Biztosan bennük van ez a félelem, ezért is nagyon fontos a cégen belüli kommunikáció. Már ki is alakítottuk a belső közösségi csatornáinkat, hogy folyamatos legyen a kapcsolattartás egymás között. Pontosan a találgatásoknak próbáltuk elejét venni, és őszinte, transzparens, pozitív kommunikációt folytatunk a vállalatról és a szektor helyzetéről.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy a miénk egy kifejezetten összetartó közösség, amire jó példa, hogy a vezetőség önkéntes kezdeményezésére létrehoztunk egy kockázati válságalapot is. Ők lemondtak a fizetésük egy részéről és egyéb javakról is, amit ide különítünk el, ha valaki nehéz helyzetbe kerülne, innen támogathassuk. Ez egy preventív gazdasági intézkedés arra az esetre, ha a válság előre még nem látható méreteket öltene, és amivel 70-80 munkahelyet menthetnénk meg azonnal.

Most ebben a helyzetben arra is törekszünk, hogy közelítsük egymáshoz a béreket, mert egyszerre van szükség a karerőre és az észre. Meghúztunk egy sávot is, aminél senki nem kereshet kevesebbet a cégcsoportban - még leállás esetén sem - , talán az rá a legjobb jelző, hogy ez egy "boldogulási bér". Egy olyan összeg, amiből meg lehet élni és magasabb, mint a mindenkori minimálbér normál munkarendet figyelembe véve.

Emellett felmértük kollégáink a jelenlegi munkakörükben használttól eltérő képességeit is, hiszen széles a portfóliónk, vannak olyan iparági érdekeltségeink is, amik teljesen megálltak - például vendéglátás és turizmus - az ott dolgozó kollégáinkat más területeken is igyekszünk foglalkoztatni, akár átképezni.

- Az elmúlt években már több tízezer vendégmunkást alkalmazott Magyarországon az építőipar. A hazatérő dolgozókkal most plusz vagy mínuszos az arány?

- Az építőiparban érzésre még inkább szakemberhiány van. Más területeken, például a vendéglátásban valószínűleg most jóval nagyobb a többlet.

De azt ki kell emelni, hogy értékes emberek tértek haza. Olyanok, akik tapasztaltak, nyelveket beszélnek, tehát az ő itthon tartásuk és megtartásuk is nagyon fontos lehet.

- Mivel a cégcsoport külföldön is jelen van, hogy látják a különböző országokban a válságkezelését?

- A járvány ütemesen jelent meg a különböző országokban, ahol jelen vagyunk. Ez részint azt is jelentette, hogy volt, ahol le kellett állnunk, miközben máshol még tudunk dolgozni. Biztos, hogy majd a visszatéréskor is ütemezetten indul újra az élet.

Az országok szabályozásai között nagy különbségek nincsenek. Szerbiában szigorúbbak az előírások, de Romániában nagyjából hasonló intézkedések voltak, mint itthon. Ukrajna és Oroszország is nagyjából egy fázisban van Magyarországgal.

- A külföldi jelenlét most inkább hátrány, vagy előny?

- Komoly előny, hogy a multikulturális foglalkoztatást gyakorolhatjuk élesben. Valamint az ellátási láncunkban is segítség sokszor. Például Ukrajnából tudunk behozni előre legyártott vasbeton elemeket az ottani cégünktől. A kieső magyar, vagy nyugat-európai ellátást így részben tudjuk onnan pótolni.

Nem igazi hátrány, de a határok lezárása miatt át kell gondolnunk a folyamatainkat, beszerzéseinket, hogy milyen beszállítókkal is állunk kapcsolatban. Ezeket külföldön is helyi megoldásokra kell átállítani.

De különleges helyzeteket is teremtett ez az állapot: aki az oroszországi leányvállalatunkat vezeti itt ragadt Magyarországon. Vagy éppen a héten nagyon kalandos úton tudjuk csak hazahozni a kollégáinkat Lettországból, Rigából egy projektünkről.

Ők most rendőri felvezetéssel mennek el Litvániába, majd az eszközökkel együtt kompra szállnak és a tengeren hajóznak Németországig. Kielből pedig megint csak rendőri kísérettel jutnak el a magyar határig. Ehhez nagyon sok segítséget kaptunk a helyi nagykövetségtől és a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, amit ezúton is köszönünk nekik.

A KÉSZ Csoport

A KÉSZ Csoport közel negyven éve van jelen a piacon. Már nem tisztán építőipari portfólióval rendelkeznek, hanem annak része a tervezés, a gyártás, a villamosipari fővállalkozás, az ipari technológiai megoldások fejlesztése és kivitelezése, az ingatlanüzemeltetés és -fejlesztés. Emellett a hajó- és vízépítés, a szállítmányozás, flottakezelés, szálloda- és a vendéglátó ipar is része a csoport tevékenységi körének. Jelenleg nemzetközi szinten mintegy kétezer embert foglalkoztatnak. Többek között olyan projektek köthetők hozzájuk, mint a megújult Kossuth Lajos tér, az új Puskás Ferenc Stadion acéltető-szerkezete, a Sky Court a Liszt Ferenc Repülőtéren, valamint a Lett főváros, Riga 80 ezer férőhelyes szabadtéri színháza. A 2019-es konszolidált árbevételük meghaladta a százmilliárd forintot.