Egy tavaly felállított nyolc új kockázati tőkealapból álló csoport összesen 75 milliárd, projektenként minimum 200 millió, maximum pedig 1,5 milliárd forintnyi tőkét helyez ki a következő 5 évben a Közép-Magyarországon kívüli, kevésbé fejlett hazai régiókban a Jeremie program keretében, amelyhez a három éve elfogadott S3 stratégia adja a keretet.

Az intelligens szakosodási tőkeprogram keretében témakörönként egy-egy alap végzi el a tőkekihelyezéseket. A Venture Capital Summit konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén az eddigi tapasztalatait Rudas Gábor, a Smart City jellegű innovációk megvalósítását támogató CV Alapkezelő elnöke és Herczeg Gábor, a Finatech Capital befektetési menedzsere osztotta meg. A beszélgetésből egyebek mellett az derült ki, hogy a Jeremie 2 néven is ismert program szabályozását meglehetősen sok kritika éri, miután úgy tűnik, hogy annak több életszerűtlen eleme is nehezíti a kockázati befektetők munkáját.

Életszerűtlen

A Finatech Capitallal gyógyszerfejlesztési területeken tevékenykedik, amelynek fókuszterületének meghatározása Herczeg Gábor szerint meglehetősen általánosra sikeredett, az egészségügy, társadalom és jólét területek meghatározásából nem sok konkrétum derül ki. Ebből a Herczeg szerint lehetnek még vitás helyzetek, miután a fókuszterület megfogalmazása a gyógyszerfelhasználástól az eszközbeszerzésig nagyon széles skálán mozog.

Rudas szerint a szabályozás nekik komoly vesszőparipájuk, már többször jelezték az MFB felé is. Szerintük ugyanis a kockázati tőkére felállított új rendszert inkább a pályázatokra szabták, az a vissza nem térítendő támogatásokra hasonlít, miközben a kockázati tőke tejesen másképp működik.

A részletszabályok értelmezési szinten jelennek meg és egy ellenőrzés során derül ki, hogy mi az, amit az ellenőrző-közvetítő szervezet szabálynak gondol - tette hozzá Herczeg, aki szerint ezzel vitatkozni, vagy érvelni mellette nem nagyon lehet.

Példaként említették az exporttámogatás tilalmát. Herzeg úgy vélte, hogy ennek a megalkotásakor a szabályalkotó fejében vélhetően az ártámogatás lehetett, csakhogy egy befektető arra nyilván nem ad pénzt, hogy dömpingáron menjen be egy cég bármilyen piacra. Azonban később kiderült, hogy az exporttámogatás alatt olyanokat kell érteni, mint hogy külföldi telephelyet nem lehet fenntartani, külföldön élő munkavállalót nem lehet fizetni, de egy Magyarországról külföldre történő utazást, szállást igen. Ezt megint életszerűtlennek tartották, hiszen  valószínűleg többe kerül innen külföldre utaztatni egy értékesítőt, ügynököt, üzletkötőt, mintha külföldön egy kis irodát bérelnének és ott foglalkoztatnának egy olyan embert, aki a kinti viszonyokat ismeri és van élő kapcsolatrendszere - mutatott rá Herczeg.

Az új Jeremie program abban is különbözik a korábbi pályázatoktól, hogy közbeszerzési szerződés keretében kötöttek közvetítői szerződéseket alapkezelővel az MFB részéről - mondta Rudas. Ezektől a keretektől semmilyen módon nem lehet eltérni, mert akkor új közbeszerzési eljárásokat kellene kiírni. Ennek pedig egyelőre az az eredménye, hogy próbálják tartani magukat ezekhez és a viszonylag szűkre szabott kereten belül az értelmes megoldásokat megtalálni.

Visszaütöttek a rossz tapasztalatok

Számos olyan befektetési ötlet érkezik a CV Alapkezelőhöz, ami mögött jól kigondolt stratégiai és üzleti terv is van - mondta Rudas a saját tapasztalataikra hivatkozva. Ennek az okát abban látta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai eljutottak a potenciális projektgazdákhoz. A Jeremie első körei azonban borzasztó tapasztalatokat hoztak, vélhetően ennek isszák most a levét. Rudas úgy látja ugyanis, hogy a mostani szabályozásba az MFB az elmúlt 6-8 év összes negatív tapasztalatát belerakta, ezért lettek ennyire szigorúak a szabályok.

Rudas Gábor (b) és Herczeg Gábor (k), fotó: Venture Capital Summit

Erre példaként említette, hogy az új rendszerben például a megtiltották a leányvállalat finanszírozást, ami a smart city projekteket kifejezetten rosszul érinti. Ezeket ugyanis általában úgy érdemes kivitelezni, hogy leszerződnek egy önkormányzati céggel és különböző alprojektekre lekötnek pénzeket. Korábban azonban voltak olyan Jeremie alapok, ahol a befektetési időszak vége előtt kihelyeztek pénzeket bizonyos cégekbe, parkoltatták és aztán később helyezték ki azokat a valós projektre. Ebből viszont az MFB nem azt a következtetést vonta le, hogy ellenőrizni kell, hanem egyszerűen csak megtiltotta a finanszírozást.

Feljövőben egy fiatal réteg

Herczeg pozitívumként jegyezte meg, hogy van egy feljövőben lévő fiatal réteg, akik megjelennek a startup fórumokon, rendezvényeken, konferenciákon, megtanulták ennek a műfajnak a nyelvezetét, jól tudnak előadni, pitchelni, viszonylag jól átlátják a piaci viszonyokat, és a saját lehetőségeiket. Összességében egy nagyon pozitív képet mutat a magyar startup szcénának a megítélése, de azt is tudni kell, hogy ezzel a Jeremie programmal nagyjából 75 milliárd szabadult rá a magyar piacra és ez el is kényezteti a résztvevőket. Oda kell figyelni az árazással, a feltételekkel, mert ha nem tetszik nekik valami struktúra, elmennek egy másik alapkezelőhöz - hívta fel a figyelmet Herczeg.

A szakember az általuk finanszírozott startupokkal kapcsolatban negatív tapasztalatokról még nem nagyon tudott beszámolni, miután a Finatechnél még viszonylag frissek a cégek, de abban egyetértett Rudassal, hogy az új Jermie-szabályozás olyan fokú, ami már inkább a kockázati tőkealapokat köti és nem is az irányító vagy szabályozó hatóságokat. Nagyon szűk a pálya - mondta.

Ugyanakkor egy másik veszélyre is felhívta a figyelmet. Céltársasági oldalról felkészültnek kell lenni, a forrásfelhasználás szabályait pedig követni kell, ha nem akarnak belefutni abba, hogy szabálytalan felhasználásból eredő visszafizetési kötelezettségek jelentkezzenek. Már csak azért sem, mert hogyha a céltársaság nem tudja visszafizetni pénzt, vagy az alapkezelő nem veszi észre a szabálytalanságot, az alapkezelőnek kell helytállni a cég helyett.

A kezdőknek lejt a pálya

Rudas továbbá arra is rámutatott, hogy nagyobbak az úgynevezett "ticket size"-ok, mint korábban, ugyanakkor érdekes matekja van az új programnak: ha nem induló vállalkozást finanszíroz a tőkealap, akkor teljesen más struktúrában kell elszámolni. A klasszikus 30 százalékos önerő helyett 40 vagy akár 60 százalékos önerővel kell számolni, azaz az alapkezelők rá vannak kényszerítve arra, hogy induló vállalatokba fektessenek - mert az felel meg a programnak -, akár milliárdos összegeket is, ami elég érdekes a magyar piacon - jegyezte meg.

Az átvilágítással viszont vélhetően nem nagyon kell majd foglalkozni, mert olyan befektetés viszonylag kevés lesz, amelyik régebb óta működő, komolyabb eredményeket, jelentősebb árbevételeket mutató társaságokra irányulnak, mert ott már átlag 60 százalék önerővel kellene számolni, amit senki sem preferálna. Ennek a szabályai is piacidegenek - vélte.

Egy régebb óta működő ígéretes céltársaságnál ilyen magas önerő esetén felmerülhetne az átstrukturálás - tette hozzá Herczeg. Csakhogy a szabályozó itt is kimondja, hogy minden olyan struktúra, ami az egyébként létező tiltásoknak a kikerülésére, megkerülésére alkalmas, tilos. Innentől kezdve nagyon meg kell fontolni, hogyan viszonyul ezekhez a döntésekhez egy alapkezelő, hogy a döntése átstrukturálásnak vagy szabályszegésnek minősül-e - emelte ki.

Összességében a két szakember megállapította: míg korábban az MFB nagyobb felelősséget vállalt egy rossz befektetésért, most úgy tűnik arra koncentrál, hogy szinte minden felelősséget az alapkezelőre toljon.

A Napi.hu a Venture Capital Summit médiatámogatója