A második félévben már Magyarország összes régiójában csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma, így 2007 végén 162,5 egység működött, 3,2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A legnagyobb, közel ezres csökkenést a Dél-Dunántúlon jegyezte fel a statisztika. Miközben Budapesten és a városokban bővült az üzlethálózat az elmúlt években, addig a községekben - ahol az ország boltjainak 20 százaléka volt megtalálható 2007 végén - folyamatos a csökkenés, a tavalyi mínusz több mint fele ezeket a kistelepüléseket érintette. A 2003-ashoz képest négy év alatt közel a duplájára, 2,5 százalékra nőtt azon települések aránya, ahol nem üzemelt egyetlen üzlet sem.

A kiskereskedelmi üzletek számának évek óta tartó mérséklődését az együzletes vállalkozások súlyának csökkenése - a 2003-as 52,5 százalékról 51-re - és az eladótér nagyságának folyamatos bővülése kísérte. Tavaly összesen 363 ezer négyzetméterrel 18,1 millióra nőtt az üzlethálózat alapterülete, a bővülés 84 százaléka az első félévben valósult meg. Négy év alatt 1,6 millió négyzetméterrel nőtt az alapterület.
A múlt év végén a társas vállalkozások 6 százaléka, összesen 3,6 ezer cég volt külföldi, vagy többségében külföldi tulajdonban. Ők üzemeltették az országos kiskereskedelmi üzlethálózat 6 százalékát, üzleteik egyharmadát a ruházati boltok adták, de jelentős számban működtettek élelmiszer- és
egyébiparcikk-üzletet is.

Eltűnnek a kicsik a nagyok közelében

Az élelmiszer főtevékenységű üzletek száma 2,7 százalékkal 45,6 ezerre csökkent úgy, hogy a folyamat a második félévre felgyorsult. A folyamat mögött feltehetőleg a forgalom hipermarketekbe való koncentrálódása áll, mely a kisebb alapterületű vegyesüzletek megszűnését idézte elő. Szintén a koncentrálódást jelzi, hogy az együzletes vállalkozások a legnagyobb arányban a vegyes élelmiszer-kiskereskedelemből vonultak ki, számuk egy év alatt 1,8 ezerrel csökkent. Érdekes ugyanakkor, hogy az "egyke" élelmiszer-szaküzletek száma 1,1 ezerrel nőtt.

Szakértők szerint a piac most gyorsuló ütemben halad a koncentráció felé, amit az élelmiszerárak elszabadulása és a magyar gazdasági megszorítások erőteljesen támogatnak. A nagyok célja, hogy hatékonyabbá tegyék hálózatukat - így középtávon az üzletszámuk és eladóterük növekszik. A Tesco például a jövő héten nyitja meg balatonboglári egységét, ősszel pedig több további 3 és 5 ezer négyzetméter közötti áruház nyitását tervezi.
A szupermarketekben erős Spar Magyarország Kft. évek óta erőteljes expanziót folytat, részben zöldmezős beruházásokkal, részben akvizíciók által növeli üzletei számát. A cég évente 15-20 új egységet nyit, ami mellett régebbi áruházait is folyamatosan felújítja. Az idén eddig 4 új szupermarketet nyitottak és körülbelül 13 új üzletet adnak át országszerte. Előkészületben van több Interspar-projekt is, ami pedig a július 1-jén átvett 174 Plus egységeit illeti, bezárást nem terveznek, az üzleteket szupermarketekké alakítják át. A volt Plusokból első körben 30 Spar-modellüzlet lesz, ahol megjelennek a tőkehús-, hidegtál- és sajtpultok is.

Tarolnak a turkálók, terjeszkednek a barkácsláncok

A nem élelmiszer főtevékenységű üzletek száma 1,2 százalékkal 105,5 ezerre csökkent, de ezen belül jelentősen, tizedével nőtt a használtcikk-, ötödével pedig az illatszerüzletek száma. A hazai újautópiac tavalyi, közel 6 százalékos szűkülése mellett az autószalonok száma ötödekkora tempóval csökkent az összesített alapterület növekedése mellett - itt is feltételezhető tehát a forgalom koncentrálódása. Az alkatrészüzletek és benzinkutak száma szintén visszaesett, miközben egyre több motorkerékpár- és -alkatrészüzlet nyílik.

Bár a bútor, műszakicikk, vasáru üzlettípusú egységek száma több mint 3 százalékkal csökkent, összesített alapterületük 403 ezer négyzetméterrel nőtt, a nagy alapterületű barkács- és építőanyag-kiskereskedelmi szakáruházláncok terjeszkedése nyomán.

A barkácsáruház-piacon a verseny is élesebbé vált: a hatvanhat egység között mindössze hét áruház van, amelyik nem áll közvetlenül versenyben a konkurens lánc boltjával: az OBI hat boltja áll "egyedül", a Praktikernek pedig egy. Az összes többire "ráépített" valamelyik versenytárs. Az elmúlt három évben meglódult piaci expanzió ellenére a szereplők még nem tartják telítettnek a piacot. A Napi adatai szerint 2010-ig a piac öt meghatározó szereplője további 14 egységgel és négy, már létező áruház bővítésével növeli a szegmenst. A hálózatok jelenleg összesen nagyjából félmillió négyzetméter kereskedelmi területet működtetnek, s a becslések szerint és a hozzáférhető adatokat összesítve a területen a láncok nagyjából 180-190 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le tavaly. A teljes piac mérete a szakboltok forgalmával együtt elérheti a 200-210 milliárd forintot.

A jelenleg 18 egységet működtető Praktiker a negyedik negyedévben nyitja meg békéscsabai áruházát, a következő években pedig további 2-3 üzlet létrehozását tervezi. Utóbbiak lehetséges helyszíne lehet Esztergom, Veszprém és Székesfehérvár. A lánc elsősorban a fiatalabb korosztályt illetve a Tüzép-telepek vevőkörét szeretné magához édesgetni.
Nem tétlenkedik a jelenleg 21 üzlettel rendelkező OBI sem, 2008-2009-ben legalább két új áruház megnyitását tervezi: Szegeden még az idén átadják a cég második egységét, Kecskeméten pedig már folynak az építési munkálatok. A cég szerint az így megvalósuló expanzióval, az egy éven belül 23 áruházból álló lánc révén a társaság már megközelíti a korábban felvázolt, szinte teljes országos lefedettséget biztosító 25-26 egységből álló lánc megteremtését. Emellett folytatódik a régebbi építésű áruházak megújulását, az új generációs áruházak létrehozását célzó program is, amely az eladótér bővítésén, az áruválaszték és a szolgáltatások szélesítésén alapul. Erre példa az 1998-ban átadott budaörsi áruház, amely – a folyamatos üzem megtartása mellett - ez év augusztusától megújulva várja majd a vásárlókat.

Piaci elemzők szerint a barkácsáruházak kínálata a kiskerszegmensben az egyik leghatékonyabban kialakított profil. Az üzletágak ugyanis jól követik a háztartások építőipari szükségleteit, és amikor az egyik üzletág forgalma lefelé menő ágba kerül, akkor egy másiké felfut. (Például házépítési vagy társasházi beköltözési boom idején az építőanyag fut fel, majd miután ez lecseng, meglódul a kertészeti szegmens.) Az előrejelzések szerint a piacon még komoly lehetőségek vannak, mert a barkácsáruházak egy négyzetméterre jutó éves forgalma még csak több mint a fele az élelmiszer-kereskedelmi egységekben mértnek.