Mára visszajött az 1993-ban megszűnt központi bérszabályozás - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaság konferenciáján. A bérekről szóló társadalmi párbeszéd fórumát, az Országos Érdekegyeztető Tanácsot felszámolták. Különböző időszakokban, különböző jogosultságokkal ott ültek a munkáltatók és munkavállalók képviselői, jól-rosszul, de egyeztettek. Dávid szerint már az OÉT-nél is az egyeztetéshez sokan vettek részt az üléseken, "utódjánál", a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnál azonban kezelhetetlenül sokan vannak, ráadásul az állam, amely mediátorként és munkáltatóként is részt vett a korábbi vitákon, most deklaráltan kimaradt a testületből és döntéseinél nem is veszi érdemben figyelembe az NGTT véleményét.

Bármikor, amikor jelentős minimálbér-emelés volt, olyankor egy masszív gazdasági növekedés jellemezte az országot, most azonban nem látszódik, hogy miből tudnák finanszírozni a cégek. A bérkompenzáció rendszere utófinanszírozásra épül, és közel nem biztos, hogy aki pályázik rá, végül el is nyeri - hívta fel a figyelmet Dávid.

Az állam 100 milliárdot írt ki az 5 százalék feletti béremelést alkalmazóknak, míg 21 milliárdot az 5 százalék alattiaknak. Azzal azonban nem számolt, hogy a vállalatoknak ez a pénz 2013-ban is kell majd és ez további 120 milliárd forint költséget jelent jövőre a költségvetésen belül. A a bér- és foglalkoztatáspolitikát együtt kell kezelni - tette hozzá a VOSZ főtitkára.

Nem volt még ilyen rossz a hangulat

Üzleti klíma egyre romlik, nem csak Magyarországon, hanem a világon, Európában és itt a régióban is. A Deloitte Közép-Európában 2003 óta méri a vállalatvezetők kilátásait, ilyen rossz még sohasem volt, mint ma - mondta Gion Gábor, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: nem függetleníthetjük magunkat a világtól. Ilyen körülmények között Magyarország politikáját több jelentős és többségében hirtelen változások jellemezték, és ezeknek olyan komoly rövid vagy hosszú távú hatásai voltak, amelyekhez a vállalatoknak nehéz alkalmazkodni.

A válságnak számos következmény van. Ahogy a vállalatok közötti kapcsolatok csökkentek, elkezdték azokat a szereplőket megkeresni, akik még ha korlátozottan is, de képesek költeni. Ezek az államok voltak, így a kormányzati szektor mint megrendelő szerepe megerősödött. Ez a vállalatok részéről másféle kockázatkezelést igényel. Erős az árverseny, nagyobb lehet a volumen, a fizetések viszont később történnek. További változás, hogy ilyen körülmények között megnövekszik az üzleti visszaélések növekedése - fogalmazott Gion.

A válságból való kilábalás fontos szempontja az üzleti bizalom visszaszerzése. Nem csak Magyarországon; a Lehman Brothers óta kialakult egy bizalmatlan légkör a vállalatok között, ez azóta sem oldódott nagyon. Az üzleti bizalom visszaállása lassú alkalmazkodási folyamat.

A vállalatok adaptációval és innovációval kell reagálni a válságra

Ha a környezet változik, akkor meg kell változni, alkalmazkodni kell az új helyzethez - mondta Gion. Ez a túlélésnek az előfeltétele, a növekedéshez nem elég. Át kell gondolni az üzleti modellt - és a Deloitte vállalatvezetőkkel készített felmérése alapján 89 százalék úgy is gondolja, hogy erre szükség van -, ma növekedést ugyanis csak üzleti innovációval lehet elérni.

A leghatékonyabban a nemzetközi nagyvállalatok reagálták le a válságot. Akár már 2009-ben sem estek nagyot a profitok és 2010-re vissza tudtak állni a korábbi szintekre - még ha ennek a feltétele a volumencsökkenés is volt. Ennek oka, az hogy e cégek kultúrájában benne van a változás.

Sokkal inkább gördülékenyen kell tervezni, még akkor is ha a hazai politika is kiszámíthatóvá válik. Például jelentős árfolyamkockázatok vannak, amelyeket jobban ki lehetne védeni, de ma ezt igen kevesen teszik, és ennek következtében jelentős árfolyamveszteséget kell elszámolni év végén, amely tőkevesztéssel jár majd - húzta alá Gion.

Lehet kritizálni a hitelminősítőket, de a piac hisz nekik

A hitelminősítőknek nincs mindig igazuk. A két fő kudarc, amit meg szoktak említeni, az 1998-as ázsiai válság (különös tekintettel Dél-Koreára) és a 2008-as subprime krízis, amelynél a pénzügyi eszközöket olvasták félre - vélte Felcsúti Péter, a Raiffeisen volt vezérigazgatója.

A fő kérdés az, hogy a piac hisz-e a hitelminősítőknek és ma hisz, ez a válság hatására sem kérdőjeleződött meg: számos cég veszi figyelembe a döntéseiknél a véleményüket. Lehet őket kritizálni, de a jelentőségüket, fontosságukat nem lehet figyelmen kívül hagyni - fogalmazott Felcsuti.

Az adminisztrációs terhek a GDP 10 százalékát jelentik

Az optimális adórendszer alapja a kiszámíthatóság, az igazságosság, valamint az, hogy a beszedés költsége legyen minimális. Az adótörvényekhez kapcsolódó csomag hétszer módosult, valamint tizenegy más jellegű törvény módosított adószabályokat, ez mindenképp csökkenti a kiszámíthatóságot - mondta Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM Hungary elnök-vezérigazgatója.

Hozzátette: 2009-től elindult egy általános áfaemelés a régióban és 2011-től fél Európa megemelte a kulcsot. Az itthoni változásoknál egy jelentős adminisztrációs terhet jelentett (pl. szoftverátállítás). Február 1-től a 30/45 napos szabály 75 napra változik , ez finanszírozási többletköltséget jelent, ráadásul 2013-tól a teljes áfaanalitikát be kell nyújtani a NAV-nak (a törvény még kidolgozás alatt van). Ezek mindenképp finanszírozási többletköltséggel jár majd. Az adminisztrációs teher már most a GDP 10 százaléka, szemben az EU-val, ahol ez a hazai szint harmada.

A környező országok mindegyike bevezette az egykulcsos szja-t, és Magyarország volt az utolsó, amely bevezette. A hazai fogyasztásnövelő hatásának a kérdését komplikált megvizsgálni, többek között a végtörlesztés hatása miatt. Ugyanakkor ez most 400 milliárd forintnyi kiesést jelentett a költségvetésben. Ha ezt a különadók kivezetése mellé helyezzük, akkor mindenképp pótolni kell a kieső jövedelmeket - vélekedett Kalocsai. Hozzátette: ezt a pótlást nem feltétlen az szja-nál kell megtenni, de akár ott is elképzelhető. A politikai szándék az egykulcsos szja-t fenn kívánja tartani, ugyanakkor az adóalap-kiegészítéssel akár szükség esetén kvázi-kétkulcsos maradhat - fogalmazott.

 

QP | Quality Placement